Azt is mondta, Magyarország álláspontja az orosz energiával kapcsolatban egyelőre nagyon határozottan egybevág Európa nagy részének az érdekeivel. Hozzátette: keményen dolgoznak azon, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat hathatóssá tegyék, de léteznek áthághatatlan határok, és mindez nem vélemény vagy érzelem kérdése, hanem kőkemény valóság – szögezte le Kovács Zoltán.
Kitért arra, amikor az Ukrajnának szánt katonákról vagy fegyverszállításról van szó, a kormány szem előtt tarja a 150 ezer kárpátaljai magyar érdekeit. Az ő létjogosultságukat régebben sokszor megkérdőjelezték, szélsőségesek – legalábbis verbálisan – többször bántalmazták őket, nemcsak Ukrajnában, hanem Európában több más helyen is. Ezért különös figyelmet fordítunk a helyzetükre, és ez az egyik oka annak, hogy nem szállítunk fegyvereket.
Értékelése szerint a magyar–ukrán viszony mindig is nagyon világos volt. A magyar nemzeti érdek az, hogy Ukrajna területi szuverenitása sértetlen legyen.
Mert – ahogy a miniszterelnök is több alkalommal megfogalmazta –, kell hogy legyen valami Oroszország és Magyarország között. Ugyanakkor Ukrajnának teljes mértékben teljesítenie kell minden nemzetközi szervezet vele szemben támasztott elvárásait, az ENSZ-től kezdve az Európai Unióig vagy a NATO-ig, amikor a nemzeti kisebbségekről és azok nyelvi vagy emberi jogairól van szó
– szögezte le az államtitkár.
A Magyarországra érkező menekültekről szólva Kovács Zoltán hangsúlyozta: bármekkora terhet jelentsen és bármekkora költséggel járjon is, Magyarország törődik a menekültekkel, és nem tesz különbséget azok között, akik az életüket mentve menekülnek Magyarországra egy szomszédos országból.
Ugyanakkor Európa déli határain továbbra is erős a migrációs nyomás.
A magyar elv meglehetősen egyszerű:
teljes mértékben elkötelezettek vagyunk azok iránt, akik első biztonságos országként Magyarországra menekülnek. De nemet mondunk az illegális migránsokra, akik határok tucatjain kelnek át bármiféle engedély vagy a szabályok betartása nélkül, mondván, ők menekültek, miközben valójában migránsok, akik egy jobb élet reményében jönnek Európába
– hangoztatta.
A magyar kormány erre hívja fel a figyelmet – mondta, hozzátéve, az ukrán háború és az ukrán menekültek megerősítették a magyar álláspontot.
Kovács Zoltánt kérdezték az Amerikai Egyesült Államok és az EU oroszokat sújtó azon szankcióiról is, amelyek sport- és közösségi eseményeket érintenek, illetve amelyekkel vagyonos oroszok pénzét fagyasztják be.
Az államtitkár emlékeztetett: Európa már látott olyat, amikor intézkedések túlzóvá váltak, az érzelmek elszabadultak, és országokat, nemzeteket tettek felelőssé dolgok miatt. Meglátása szerint a kollektív büntetés nem a legjobb megoldás.
Kovács Zoltán óvatosságra intett, amikor egyszerű orosz állampolgárokat akarnak megbüntetni, főleg olyanokat, akik már régóta élnek Nyugat-Európában.
A háború Magyarországot sújtó gazdasági hatásairól szólva Kovács Zoltán elmondta: az Oroszország elleni korábbi szankciók nagyobb terhet jelentettek Közép-Európa országainak, így Lengyelországnak, Szlovákiának, Magyarországnak és Romániának. Ez Kelet-Európán belül egymás közelségének és a már kialakított gazdasági együttműködésnek tudható be, beleértve Oroszországot is.
A magyar kormány – ahogyan a Covid ideje alatt is tette –, olyan intézkedéseket fog hozni, amelyek a magyar munkahelyeket és vállalkozókat védik és szolgálják, mert hiszünk abban, hogy válságban és válság közepette mindig fontos előre, azaz a jövőre gondolni.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy
jelen körülmények között különösen veszélyes a Magyarországot megillető európai pénzek visszatartása. Ezért Magyarország kéri a tulajdonképpen neki járó pénzösszegeket a Helyreállítási Alapból, valamint az Európai Unió következő hétéves, új pénzügyi ciklusában rendelkezésre álló források folyósítását.
Borítókép: Kovács Zoltán (Fotó: MTI)
Orosz–ukrán háború
