Gazdasági válság, vörösiszap és árvíz
A 2010-es kormányváltást követően a 2008-as gazdasági válság utóhatásait kellett kezelnie elsőként a második Orbán-kormánynak. Az úgynevezett unortodox gazdaságpolitika keretében Matolcsy György vezetésével alapjaiban írták át mindazt, amit addig a közgazdaságtani alapvetésekről gondoltunk. A korábbinál nagyobb mértékben bevonták a közös teherviselésbe a bankszektort, a multinacionális cégeket, a korábban privatizált stratégiai ágazatokban meglévő vállalkozásokat elkezdte visszaszerezni az állam, amelyek ismét nemzeti tulajdonba kerültek. Így a közműszolgáltatások esetében jelentősen nőtt a magyar tulajdon aránya, ami például a 2010 előtti rezsiár-növekedési időszaknak vetett véget és hosszú idő után jelentős rezsiár-csökkentés következett be.
Az Orbán-kormány intézkedéseinek köszönhetően 2012-re Magyarország kikerült a gazdasági válságból, és míg a hasonló helyzetben lévő Görögország politikai és gazdasági mozgástere az egész évszázadra beszűkült a nemzetközi mentőcsomagok következtében, Magyarország szuverén politikai építkezésbe tudott kezdeni.
A 2008-as gazdasági válság utóhatásainak megoldása mellett és azt követően több lokális krízishelyzettel is meg kellett küzdenie a jobboldali kormánynak.
Ilyen volt a 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa, amely során az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva a Devecseri kistérségben.

Orbán Viktor gyorsan cselekedett: október 11-én napirend előtti felszólalásában bejelentette, hogy őrizetbe vették a bajt okozó Mal Zrt. vezérigazgatóját, a vállalatot pedig állami irányítás alá vonják. Bakondi György katasztrófavédelmi biztosként átvette a Mal Zrt. vezetését, az országgyűlés pedig rekordtempóban, október 11-én fogadta el a sajtóban lex Malnak nevezett törvényt, amely – a honvédelmi törvény módosításaként – lehetővé tette, hogy katasztrófahelyzetekben az állam átvehesse a magáncégek irányítását; az első ilyen a Mal Zrt volt. Az újjáépítés pedig szinte azonnal megkezdődött, az érintett településeken 2011. január 30. és június 30. közötti időszakban közel 1 200 ember összehangolt munkájával új épületek jöttek létre, amelyeket 2011 júliusában már birtokba is vehettek a tulajdonosok.