Hogyan működik a XXI. században ezeréves hagyomány szerint egy közösség, mit tegyünk, hogy meg- és ne félreértsék egymást a különböző generációk, valamint miként lehet egy hivatást egyénileg és másokkal együtt kiteljesíteni? – kérdeztük Nemes Orsolya generációkutatót annak apropóján, hogy a napokban Egy mindenkiért? – Egyén és közösség a XXI. században címmel tartott lapbemutatót a Magyar Krónika magazin a MOM Kulturális Központban.
Kiemelte: a kockázatvállalás egy közösségen belül nagyon fontos, ugyanis enélkül nem tudnánk fejlődni.
Hangsúlyozta, ilyenkor két oldalról kell megvizsgálni, mit jelent a kockázat a közösségnek: egyrészt kérdés, hogy az egyén kockázatvállalása mennyire összehangolható a közösségi érdekekkel. Előfordulhat, hogy az egyén nem vállal olyan rizikót, amely káros a közösségre. Ugyanakkor a közösségnek van egy megtartó ereje, olyan biztonságos közeget teremt, amelyben az egyén mer kockázatot vállalni. Ilyenkor még a hibázástól sem kell tartani, hiszen a közösség elkap és megtart, megóv minket.
Arra a kérdésünkre, miszerint válságban van-e a XXI. században a közösség, Nemes Orsolya úgy fogalmazott:
a közösségek nem elvesznek, hanem átalakulnak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy igaz, nem mindig annyira szemmel láthatók, mint a korábbi évszázadokban, például akár a faluközösségekben, amelyek földrajzilag behatárolhatók.
– Mindenki tudott mindenkiről mindent – emelte ki a szakértő, aki szerint a modern világban sokkal inkább érdeklődések, értékek és célok mentén szerveződnek a közösségek.
