Baloldali adok-kapok: Gyurcsány Ferenc súlyos tehertétel az ellenzéken

A baloldal egyes szereplői eltérően látják a választási bukás okait és a felelősség kérdésében is komoly vita alakult ki. A Mediaworks Hírcentruma a cikksorozat második részében újabb politikusi nyilatkozatok alapján azt mutatja be, hogy sokan Gyurcsány Ferenc személyét tekintik a legfőbb tehertételnek, míg mások a közös felelősséget is felvetik.

Budapest, 2021. augusztus 29. Gyurcsány Ferenc, a párt elnöke, volt szocialista miniszterelnök beszédet mond a Demokratikus Koalíció (DK) XI. kongresszusán és ellenzéki elõválasztási kampánynyitó rendezvényén a Kongresszusi Központban 2021. augusztus 29-én. MTI/Mohai Balázs Fotó: Mohai Balázs

Csaknem három hete zajlik a kommunikációs háború a baloldalon, egymás hibáztatása, a felelősök keresése, miközben a súlyos választási vereség valódi okairól kevés szó esik. Sorozatunk első részében bemutattuk, hogy a DK–Jobbik-tengely miként esett neki Márki-Zay Péternek, akit egyetlen felelősként neveztek meg a szivárványkoalíció kudarcért. Az elmúlt hetek nyilatkozataiból az is látható, hogy az ellenzéki térfélen milyen mozgások, helyezkedések indultak meg, egyre inkább kirajzolódik a Gyurcsány Ferenc vezette blokk, a DK–Jobbik-szövetség, illetve a tőlük kisebb-nagyobb távolságot tartó pártok elrendeződése. Ez a politikai szereposztás tükröződik a választási vereség okairól, illetve felelőseiről szóló különböző nyilatkozatokban.

Közös kampány, közös a felelősség

Donáth Anna, a Momentum elnöke már azt is felvetette, hogy kevesebb pártra van szükség.

Az elmúlt napok alapján azonban úgy tűnik, hogy útkeresés helyett sokkal inkább azok a régi politikai reflexek tűnnek érvényesülni, amelyek a mostani bukáshoz is vezettek. Ezen változtatnunk kell, ha nem szeretnénk beletörődni a Fidesz örökkévalóságába.

– fogalmazott a politikus a Magyar Hang portálon megjelent írásában, ahol hét pontban foglalta össze jövőre vonatkozó elképzeléseit. Kitért arra is, hogy

aki ott folytatja az orbánozást, ahol abbahagyta, semmit nem értett meg a vereség okaiból. Ez a gondolat persze fájdalmas, mert így mások hibáztatása helyett a saját felelősségünkkel kell szembenézni – az ember pedig általában a tükörbe szeret a legkevésbé belenézni. Főleg, ha a politikába keveredik.

Azt kifejtette, hogy egy felelős politikai vezető egy felelős politikai közösség ebben a helyzetben nem elégedhet meg annyival, hogy a saját tábora előtt a propagandára vagy valamely ellenzéki partnerére fogja a vereséget, hogy aztán onnan folytassa, ahol április 3. előtt abbahagyta. – Kevesebb pártra van szükség az ellenzéki oldalon. [...] A legközelebbi demokratikus szűrő a 2024-es EP-választás lesz, ahol nem kényszeríti a választási rendszer közös indulásra az ellenzéki pártokat, és ahol a választók kiválaszthatják, milyen ellenzékre van szükségük. A következő két évnek ezért az ellenzéki térfél megújulásáról is kell szólnia – hangsúlyozta Donáth Anna.

Fekete-Győr András volt pártelnök az ATV Egyenes beszéd című műsorában a felelőskeresős magatartást bírálta: „Bocsánatot is szeretnék kérni minden kollégám nevében, azok nevében is, akik talán nem ezzel kezdték a választások utáni értékelést, hanem inkább mások hibáztatásával.”

Ennek ellenére a Momentum soraiban is volt, aki Márki-Zay Péter felelősségét firtatta, például Buzinkay György, aki a szentendrei választókerületben elszenvedett vereségéért is a miniszterelnök-jelöltet okolta a közösségi oldalán. 

Tehát csinálhat akármit a helyi jelölt, csinálhat akármit az ő csapata, a nap végén a miniszterelnök-jelölt megítélése alapján szavaznak az egyéni jelöltre is. Nem tehetjük egy személyben felelőssé Márki-Zayt, de azt nem tagadhatjuk le, hogy ez a választás rajta és az ő csapatán ment el.

Hajnal Miklós az április 3-i eredményvárón tanúsított magatartást bírálta. Szerinte rettenetes volt az optikája, hogy vasárnap nem volt ott minden pártvezető az eredményvárón, és olyan volt, mintha bekészített videókat láttunk volna tőlük. Nem csak arról van szó, hogy nem elegáns – nem tudom, kinek jó ez és mire. Márki-Zay Pétert akarjuk még lejjebb nyomni politikailag? Minek? Elég mélyen van most, bár – Lázár Jánossal ellentétben – nem gondolom, hogy »politikai hulla« lenne – fogalmazott a Momentum elnökségi tagja, a Heti Válasz podcast műsorában. A Hegyvidéken győztes képviselő megjegyezte: frontemberként Márki-Zaynak óriási felelőssége van, és jogos vele szemben sok kritika, de izomból nekimenni, úgy, hogy erről szóljon a választás éjszakája – az nagyon nincs rendben. Közös kampány volt, osztott felelősséggel.

Orosz Anna tovább ment párttársánál, hiszen Jakab Pétert bírálta, mert a Jobbik elnöke csak Márki-Zay Péter felelősségét hangsúlyozta. – Én azt gondolom, hogy itt minden szereplőnek felelőssége van. Jakab Péter csak Márki-Zay Péter felelősségét emelte ki, ezzel nem értek egyet. Szerintem itt most vagdalkozás helyett tényleg mindenkinek a saját felelősségét kell nagyon alaposan megvizsgálnia – mondta a Momentum alelnöke a Partizán műsorában.

Helyes lépés lenne a pártelnökök lemondása

A Momentum színeiben mandátumot szerzett Hadházy Ákos védelmébe vette Márki-Zay Pétert és egyúttal beleszállt Gyurcsány Ferencbe. Az RTL áprillis 7-i esti híradójában arról beszélt, hogy

amikor új szavazókat akarunk megszólítani valószínűleg nem a régi miniszterelnök úr személye [Gyurcsány Ferencé] a legjobb hívószó.

Hadházy azt is kijelentette, hogy szerinte helyes lépés lenne, ha a pártelnökök lemondanának a választási kudarc után. – Én 2018-ban a választás estéjén lemondtam az LMP vezetéséről. Kudarc volt, még ennél kisebb kudarc, de lemondtam. Vona Gábor is lemondott. Néhány nap múlva Szél Bernadett is lemondott – emlékeztetett Hadházy. Kitért arra is, hogy szerinte kollaboráns az a baloldali politikus, aki minden további nélkül felveszi a parlamenti mandátumát.

A 24.hu-nak adott interjúban hosszasan fejtegette, hogy rossz utat követ az ellenzék, ha minden felelősséget a bukott miniszterelnök-jelöltre hárít. Úgy vélte, a kudarc az elmúlt négy év hibáinak az összességéből adódott. Az egyik Facebook-bejegyzésében is ezt a kérdéskört boncolgatta, szerinte ugyanis az elmúlt években alig-alig tettek valamit a propaganda legyőzéséért, a tisztességes választás feltételeinek kikényszerítéséért.

Elhitettük magunkkal és a választóinkkal, hogy az összefogás önmagában elegendő a propaganda, a mérhetetlen sok pénz és a csalások által megsegített Fidesz legyőzésére.

Hadházy szerint nincs ideje a bűnbakkeresésnek. Mindannyian hibásak abban, hogy nem tudták a tisztességes választások feltételeit kivívni az elmúlt években. Itt az ideje viszont az ellenzéki fordulatnak. A következő időszakban nem a felelősök keresése, hanem az ellenállás és a közös fellépés és cselekvés kidolgozása, majd megszervezése a feladat – vélekedett a politikus.

Gyurcsány elriasztotta a szavazókat

Természetesen Márki-Zay Péter sem maradt adósa Gyurcsányéknak. Folytatta a kampányban megszokott hiperaktív kommunikációt, és hosszas értekezésekben, interjúkban magyarázta, hogy a vereség elsődleges oka a DK–Jobbik-szövetség, valamint Gyurcsány személye volt, aki elriasztja a választókat. A Szabad Európa portálnak adott interjúban úgy fogalmazott:

Az előválasztásig érződött, hogy voltak olyan pártok, amelyek nem hittek abban, hogy lehet győzni, és emiatt csak a saját frakcióméretükre fókuszáltak. De a kampány egészében már csak egy ilyen volt. […] De a modellben nem az én vagy Jakab Péter személye az érdekes, hanem Gyurcsány Ferencé. Voltak olyan emberek, akiket nemcsak Gyurcsány, hanem nyilván a baloldalnak azok az emblematikus szervezetei és nevei is riasztottak, akik ellen anno a Jobbik megalakult. Akik tényleg a Jobbik törzsközönségét képezték, azoknak egy ilyen összefogás a baloldallal nem ment le a torkán.

Márki-Zay azt is kijelentette, hogy nem az összefogás halott önmagában, de azt jogosan mondják sokan, hogy az a fajta összefogás, ami közös listára kényszerítette a Jobbikot, meg Gyurcsányt, megbukott, és nem fog menni a jövőben sem. Egy Facebook-bejegyzésében Gyurcsány Ferenc negatív megítélését taglalva azt írta:

A Fidesz rájött, hogy Sorossal már egyáltalán nem lehet mozgósítani az embereket, Gyurcsánnyal azonban igen. Gyurcsány-kampányból négy is volt a választások során: a Gyurcsány-show, a mini-Feri, a 100 százalék Gyurcsány és a veszélyesek. Hihetetlen, hogy 12 év után is Gyurcsány a legnagyobb fegyvere a Fidesznek. Ez pedig távol tudta tartani a jobboldali szavazókat az összefogástól.

Márki-Zay a 24.hu portálnak adott interjúban azt állította, teljes egyetértés, sőt érdekközösség van Lázár János, Jakab Péter és Gyurcsány Ferenc között abban a kérdésben, hogy őt „politikai hullának” nyilvánítsák.

Később arról is beszélt az interjúban, hogy Gyurcsány alig várta, hogy elbukják a választást. A riporter visszakérdezett, mire Márki-Zay megismételte: „alig várta, igen. Ezt így leírhatja.” Aztán annyiban árnyalta a mondandóját, hogy Gyurcsány nyilván örült volna a győzelemnek, de a vereséggel kalkulált, és amint kiderült, hogy valóban kikaptak, azonnal elhatárolódott tőle, igyekezett rá tolni a felelősséget. Márki-Zay szerint nem rá mondtak nemet a választók, hanem Gyurcsány Ferencre, aki sajnos súlyos tehertétel az ellenzéken, milliók rettegnek tőle, és ha föltűnik az egyik oldalon, a választók jelentős része fut a másik irányba. Hozzáfűzte, hogy a Jobbik négy évvel ezelőtti szavazóinak zöme egész biztosan Gyurcsány miatt fordult el az összefogástól.

A szokásos heti videójában április 10-én a közösségi oldalán Márki-Zay arról beszélt: Vannak olyanok, akik ellene fordultak pártutasításra.

Tudjuk, hogy egy bolsevik pártban elég utasítani a főnöknek, hogy most őt kell támadni és mindenki ráugrik. […] Beszédes, a DK-n belül beszédes, hogy kik azok, akik még vagy egyáltalán nem álltak bele ebbe. A Jobbikon belül, pedig ahol Jakab Péter nyilvánvalóan fontos szövetségese a Gyurcsány Ferencnek, de ott is volt olyan és Stummer Jánosról tudok, de lehet volt más is, aki külön véleményt fogalmazott meg és én ezt hálásan értékelem.

Márki-Zay Péter azt is elárulta Fiala János videós műsorában, hogy januárban Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter nagy örömmel vette volna, ha visszalép a jelöltségtől.

Végül érdemes idézni a napokban nyilvánosságra került közvélemény-kutatást, amit a Jobbikhoz közel álló Iránytű Intézet készített. Ebben Gyurcsány kapcsán külön rákérdeztek arra, hogy az ő esetleges visszavonulása javítaná-e az ellenzék esélyeit. A válaszadók túlnyomó többsége szerint igen:

a nem kormánypárti szavazók háromnegyede mondja azt, hogy több esély lenne a kormányváltásra, ha Gyurcsány visszavonulna.

A baloldal választási bukása után egyértelműen Márki-Zay Péter és Gyurcsány Ferenc megítélése váltotta ki a legtöbb vitát. Sorozatunk befejező részében majd azt mutatjuk be, hogy milyen kritikákat fogalmaztak meg az ellenzéki oldalon a DK–Jobbik-szövetséggel szemben, illetve miért támadták egymást a Párbeszéd és az LMP politikusai.

A sorozat korábbi részei IDE és IDE kattintva olvashatók.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, volt szocialista miniszterelnök (Fotó: MTI/Mohai Balázs)