időjárás 4°C Aida , Karolina 2023. február 2.
logo

Mivel támadta a baloldal a keresztény egyházakat?

Magyar Nemzet
2022.04.03. 05:59 2022.04.03. 17:50
Mivel támadta a baloldal a keresztény egyházakat?

Napjainkban több társadalmi csoport érdekében folytatnak érzékenyítést a Nyílt Társadalom Alapítványok. A keresztények kivételnek számítanak, őket minden következmény nélkül sértik meg, zaklatják és teszik gúny tárgyává a maguknak maximális toleranciát követelő baloldali politikusok. A magát hívő katolikusnak valló Márki-Zay Péter gyurcsányi mintára gyűlöletkampányt folytat a történelmi egyházak ellen, az egyházi státusszal sem rendelkező, Iványi Gábor volt SZDSZ-es képviselő vezette Magyar Evangéliumi Testvérközösséget viszont támogatja.

A választási kampányokban már korábban is rendszeresen előkerült az egyház és a politika kapcsolata. Horn Gyula egykori szocialista miniszterelnök 2002-ben azzal kampányolt, hogy a katolikus papok és a protestáns lelkészek sok helyen közvetlenül beleavatkoztak a választási kampányba. Szerinte ezzel megsértették a keresztény etikát, sőt azt is állította, hogy „újabban a gyónás szentségét is megsértik, mert arról győzködik a feloldozásra váró hívőt, hogy a Fideszre szavazzon”. A 2000-es évek közepén aztán az „ifjú szocialisták” diktafonnal járták a templomokat, és jelentéseket írtak az ott elhangzottakról. Mint a pártállamban.

 

Kettős mérce

Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként nemcsak nemzetellenességéről (gondoljunk a 2004. december 5-i népszavazásra), hanem egyházellenességről is számtalanszor tanúbizonyságot tett. Először akkor támadt az egyházra, amikor II. János Pál pápánál tett látogatásán „beárulta” a magyar papokat, mert azok szerinte nyíltan állást foglaltak a népszavazás kérdésében.

Ilyenre utoljára XII. Piusz pápa idején volt példa, amikor Göring Hitler megbízásából Rómába ment, hogy panaszt tegyen a német püspökökre azért, mert a nemzetiszocialista párt ellen politizáltak.

2006-ban a szocialisták azzal igyekeztek elterelni a figyelmet a megszorításokról, hogy ismét egyre többet támadták az egyházakat, a budapesti Szent István-bazilika előtt pedig még egy obszcén tehénszobrot is felállítottak. Pedig a DK jelenlegi vezetője saját bevallása szerint egy ideig katolikus pap akart lenni, ministrált és elsőáldozó is volt, sőt kijelentette: bérmálkoztam is egy darabig, ahogy kell.

Gyurcsány később, a bukása után már kertelés nélkül vállalta, hogy nem hisz Istenben, szerinte a hit mindenki magánügye. A volt miniszterelnök 2012-ben arra szólította fel az egyházakat, hogy ne csak beszéljenek a nemzet szolgálatáról, hanem mondjanak le „előjogaikról”, ahogy 1848-ban a nemesség. 2013-ban már arról beszélt, hogy felmondanák azt a vatikáni szerződést, amit még Horn Gyula kötött meg 1997-ben a Szentszékkel. Emellett a DK megszüntette volna az állami oktatási intézményekben a kötelezően választható hit- és erkölcstanoktatást, valamint az egyházi felsőoktatási intézmények szerintük kivételezett helyzetét is. Gyurcsány a 2018-as kampányban nyíltan kimondta: hatalomra kerülése esetén a papoknak és a lelkészeknek tilos lesz megszólalniuk közéleti kérdésekben, vagyis megfosztaná őket a szólásszabadságtól. De egy választási fórumon azt is kijelentette: Majd mi megtanítjuk nekik a Szentírást!A volt miniszterelnök 2020-ban, napirend előtti felszólalásában kifejtette: „Ha van teremtő Isten, akkor szégyelli magát és könnyezik.” Mindezt annak kapcsán mondta, hogy a Fővárosi Gázművek munkatársai kiszálltak kikapcsolni a szolgáltatást az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséghez annak közüzemi tartozása miatt. A vádak szerint a testvérközösség nem fizetett járulékot az alkalmazottai után. Gyurcsány nem emelt szót az ellen sem, hogy Iványi tavaly karácsonykor a Népszava kérdésére – szokott-e imádkozni a Fidesz bukásáért? – válaszolva kijelentette: „Igen, előfordult, és nemcsak magamban imádkoztam ezért, hanem vasárnapi nyilvános istentiszteleten is.”


 A kereszténység gúny tárgya a baloldalon

Simon György (DK) egy 2017-ben bejegyzésében a keresztényekre utalva azt írta: „Idióták azok, akik egy ókorban megírt mesekönyvben megírt szabályrendszer szerint akarják élni az életüket!”

Arató Gergely (DK) 2018-ban pedig már így fogalmazott: „Értjük azt, hogy a kereszténység önöknél most az aktuális politikai termék, bár azt kell mondanom, hogy nem szolgál rá erre, sokkal jobbat érdemel, mint azt, hogy önök koptassák, öblögessenek vele, a szájukra vegyék.” 

Szintén 2018-ban a momentumos Hadházy Ákos – akinek pártja vállaltan abortuszpárti,  LMBTQ-propagandát folytat és nyíltan keresztényellenes nézeteket hangoztat – a keresztény ország definícióját fejtegette úgy, hogy a délszláv háború keresztények által elkövetett bűneit hozta példaként: „Attól még, mert sok templom van, meg picit átlagosnál többen mennek el templomba, az nem feltétlenül definiálja a keresztény országot” – jelentette ki. Vadai Ágnes, a DK alelnöke 2021-ben javaslatot tett az Országgyűlésnek, indítson átfogó vizsgálatot a Magyar Katolikus Egyházban a pedofil-bűncselekmények feltárására, és a gyónási titok figyelmen kívül hagyásával kötelezzék a papokat a feljelentésre. Ellenkező esetben sújtsák őket három év börtönbüntetéssel. A gyónási titok eltörlésére a DK előtt korábban csak a nácik tettek javaslatot. Karácsony Gergely főpolgármester pedig idén januárban azzal keltett közfelháborodást, hogy a Magyar Zene Házával kapcsolatban egy interjúban azt mondta: a XXI. században 

egy parkban építkezni olyan, mint belepisilni a szenteltvíztartóba egy templomban, ami talán belefér, csak tönkreteszi azt, amiért ott vagyunk.A városvezető ezután nem kért bocsánatot, és egyik baloldali politikus sem tiltakozott a trágár megnyilvánulás ellen.
 

„Óvakodjatok a hamis prófétáktól!” (Mt 7,15)

A rendszerváltás óta először fordult elő, hogy valaki a keresztény hit gyakorlásával kampányolt volna: a baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter folyamatosan a vallásosságával kérkedett. Bevallása szerint ő már a „szocializmusban is minden vasárnap ott volt a templomban”. A csirkemájjal és zsírszalonnával böjtölő baloldali miniszterelnök-jelölt ennek ellenére gyakorlatilag az összes társadalmi csoportot megsértette a kampányban, pedig azt hirdette, hogy „humánusan kell bánnunk az emberekkel, és soha nem szabad semmilyen közösség ellen gyűlöletkampányt folytatni”. Ezzel szemben sértegette a más vallásúakat, a nőket, a zsidókat, a határon túli magyarokat, a melegeket, és aberráltnak nevezte azt, hogy az alaptörvénybe foglalták azt, hogy az anya nő, az apa pedig férfi. 

A magát „nem félő kereszténynek” tartó, a liberálisokat, a zöldeket, a baloldaliakat, a fiatalokat, az időseket, a keresztényeket és az ateistákat, a fasisztákat és a kommunistákat is egyszerre képviselni kívánó Márki-Zay magát Jézushoz hasonlította, munkatársait pedig a tanítványokhoz, akik mindenüket hátrahagyva követik mesterüket, akitől a megváltást várják. 

A hónapok óta a Megváltó szerepében tetszelgő Márki-Zay kampányát ugyanakkor az a Bige László is támogatta, akit hűtlen kezeléssel és vesztegetési pénz elfogadásával vádolnak.  

Miért a jobb a jobb és nem a bal?

Madarász Lóránt színművész nyíltan vállalja jobboldaliságát, sőt szavait idézve: „nem csak merem vállalni, én büszke vagyok rá”!

 

Borítókép: A baloldal (Fotó: Kurucz Árpád)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.