– A civil téma inkább az ellenzék fő üzenete. Nem volt azzal gond, hogy a civilek elfogadják az együttműködést?
– Igen, ez volt az ellenzék üzenete 2019-ben is, amikor azt mondták a választóknak, hogy ők civilek, letagadták a pártkötődéseiket, de érdekes módon a kampányzárás körül előkerültek a pártlogók. Azóta sokat tisztult a kép, hogy ki civil valójában. Mi őszinték vagyunk a választókkal, úgy kínáltunk nekik együttműködést, hogy nem tagadtuk le, hogy húsz éve a Fidesz tagja vagyok, ott politizálok. Most sem akartunk semmilyen álca mögé bújni, hanem ezzel a tulajdonsággal, politikai hovatartozással szeretnék minél több embert bevonni a közös munkába. Nem összehasonlítva más körzetek lakosaival, de az egyértelműen elmondható, hogy rengeteg a koncentrálható „szürkeállomány” a mi térségünkben. Művészek, egészségügyi szakemberek, jogászok, építészek és sok más szakma és tudományág jeles képviselője él a körzetben, akik a munkásságuk során köztiszteletre méltó teljesítményt tettek le az asztalra. Mi mindenkit várunk, aki tenni szeretne a térségért.
– Mondana pár szót az Átölel a Pilis–Dunakanyar Szövetség ötletéről és felépítéséről?
– Az volt a kiindulópont, hogy a koronavírus-járvány alatt rengetegen bezárkóztak. Eleinte a korlátozások miatt, majd amikor már ki lehetett menni, akkor az aggódás miatt. Ekkor találtuk ki, hogy legyen egy összefogás, amelynek három szó a mottója: odafigyelés, emberség, támogatás. Ez a hozzáállás hozzám mindig is illett. Aki engem gyerekkorom óta ismer, az tudja, hogy ilyen vagyok. Hozzám akkor is lehetett fordulni, amikor alpolgármester voltam Pócsmegyeren, de már akkor is, amikor jogi egyetemre jártam és én írtam szívességből a beadványokat az utcánk lakosainak, mert tudtam, hogy szükségük van a segítségemre. Mindig úgy voltam vele, hogy ha tudok tenni valamit azért, hogy a világ jobb legyen, akkor miért ne tegyem meg. És ezért kezdtem közélettel foglalkozni 2006-ban, amikor elindultam az önkormányzati választáson. A szövetséget úgy alakítottuk ki, hogy az életünk minden fontosabb területének van önálló munkacsoportja. Jelenleg tíz munkacsoport dolgozik, de nyitott a szervezet, tehát ha érkezik javaslat, hogy van olyan terület, amivel még nem foglalkozunk, akkor természetesen lehet bővíteni. Úgy állunk hozzá, hogy az életünk aktuális kihívásaihoz igazodunk, a belőlük eredő kérdésekre igyekszünk válaszokat adni. Helyi lokálpatriótákat találtunk meg a kezdeményezéssel, ők lettek a munkacsoportok vezetői, akik szabadon alakítják ki azt a kört, amellyel szívesen és eredményesen dolgoznak együtt. Most, hogy vége a választási őrületnek, hamarosan leülünk megbeszélni, hogy milyen témák és gondolatok mentén megyünk tovább, ehhez 2030-ig alkottuk meg azt a stratégiát, amely a kampányom központi elemét, törzsét is adta. Első lépésként készítettünk egy közvélemény-kutatást, amit az Átölel a Pilis–Dunakanyar Magazinban tettünk közzé, illetve elektronikus úton is kilehetett tölteni. Eleinte tartottunk tőle, hogy kevesen töltik ki, de végül több mint kétezren megtették, és a körzetből mindenhonnan jöttek válaszok. Nekem volt már egy előzetes képem, egy problématérképem a 17 településről, mert amikor választókerületi elnök lettem, azzal kezdtem a munkámat, hogy mindegyik polgármesterhez bejelentkeztem, és felajánlottam a segítségemet, hogy európai uniós forrásokkal foglalkozó államtitkárként és választókerületi elnökként is szívesen dolgozom velük. Arra kértem őket, hogy beszéljük át a településük helyzetét, a problémákat, mivel kellene foglalkozni, mi az, amire a település önerőből nem tud megoldást találni. A kérdőívek erre ráerősítettek, a lakossági válaszok szinte egybehangzottak és rengetek új gondolatot is adtak.