Bővülő egyetemi infrastruktúra
Hankó Balázs arról is beszélt, hogy 2010-ben az OECD-országok közül egyedül Magyarországon csökkent a felsőoktatás finanszírozása, 2014 óta azonban a kormány megduplázta a területre szánt összeget. Ez azt jelenti, hogy 2022-ben több mint ezermilliárd forintot, a GDP csaknem két százalékát fordítják a felsőoktatásra, ami kiemelkedő az Európai Unióban – hangsúlyozta.
A felsőoktatás, illetve a felsőoktatással együttműködő gazdasági és társadalmi partnerek felmért igényeik alapján összesen 2700 milliárd forintot kapnak fejlesztési célokra
– jelentette ki a helyettes államtitkár, hangsúlyozva: a támogatott beruházások fenntartói modelltől függetlenül minden hazai egyetemre kiterjednek. Kifejtette: az első, kétszázmilliárd forintos részletet már idén áprilisban biztosította a kormány azzal a céllal, hogy minél előbb megvalósulhassanak azok a fejlesztések, amelyeknél a közbeszerzés már a megfelelő szakaszban jár. Példaként említette az Állatorvostudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem és az Andrássy Gyula Német Egyetem campusának bővítését. Az állami intézmények közül elkezdődik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tudományos és Innovációs Parkjának fejlesztése, a Táncművészeti Egyetem pedig kollégiumfejlesztésre kap támogatást – emelte ki, hozzátéve, hogy a Szegedi Tudományegyetemen pedig a Magatartástudomány Intézet és a Fogorvostudományi Kar infrastruktúrája bővül, újul meg a támogatással. Pécsett az orvosképzést bővítik, de a Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem ingatlanportfóliója is szélesedik. Mivel a rangsorokban jól szerepeltek, ezért idén többletforráshoz jut a Pannon Egyetem, az Óbudai Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem is – egészítette ki.
A modellváltást választó intézmények elégedettek, hiszen az oktatók, hallgatók és vezetők is tapasztalhatják, hogy a kormány tartotta magát a korábbi ígéretéhez
– számolt be Hankó Balázs, nyomatékosítva: mindebben kulcsfontosságú szerepet tölt be a kétszer tizenöt százalékos béremelés, amely nemcsak az alapítványi, hanem az állami és az egyházi fenntartású intézményeknél is végbement 2021 végén, 2022 elején. Ezekre a kiadásokra csak idén 64 milliárd forintot biztosított a kormány, ezzel mintegy ötvenezer munkatárs, köztük húszezer oktató vagy kutató keres többet – részletezte a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy a modellváltott egyetemek dolgozóinál további béremelések is voltak, viszont ennek megfelelően a teljesítményt is növelniük kellett. A sikerességhez hozzájárul, hogy a modellváltott egyetemek vezetői havonta workshopokon oszthatják meg egymással a bevált gyakorlatokat – mondta.
A világ felsőoktatási élvonalában
A fejlődés mostanra már szabad szemmel is látszik – értékelt a helyettes államtitkár, aki szerint minden szempontból vonzó a hazai felsőoktatás. A magyar diákoknak már nem kell külföldre menniük, ha élenjáró felsőoktatási intézményekben szeretnének tanulni, hiszen a világ 28 ezer felsőoktatási intézményét vizsgáló nemzetközi rangsor alapján tizenegy magyar egyetem is a legjobb öt százalékba tartozik. Hankó Balázs kiemelte: a modellváltó intézményekbe jár a hallgatók kétharmada, az egyházi felsőoktatást is ideértve pedig már háromnegyedük tanul teljesítményalapú finanszírozásban részesülő egyetemeken.
A külföldi hallgatók száma 2013 óta több mint 65 százalékkal, negyvenezer főre nőtt Magyarországon, a hazai felsőoktatásban tanulóknak már mintegy tizenöt százaléka külföldi
– fejtette ki, hangsúlyozva: a legtöbben az orvos- és egészségtudományi képzések miatt érkeznek hozzánk, amelyek idén márciusban nyerték el az amerikai akkreditációt is.
