Az Országgyűlés megalakulása után két héttel, május 16-án teheti le a kormányfői esküt Orbán Viktor, miután a parlament honlapjára feltöltött napirend alapján a köztársasági elnök javaslatára döntenek a képviselők a miniszterelnök megválasztásáról, aki az eskületétel után hivatalba is lép. Az alaptörvény szerint a miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének a szavazata szükséges. Ismert:
az új parlamentben a Fidesz–KDNP kétharmadot meghaladó többséggel – 199-ből 135 képviselői hely – rendelkezik.
Áder János leköszönő köztársasági elnök még április 29-én kérte fel Orbán Viktort az ötödik kormánya megalakítására, a parlament előtti hivatalos javaslattétel pedig május 2-án, az Országgyűlés alakuló ülésén volt.
(Át)Alakulóban
Ezen a héten a miniszterelnök Egyeztetés az új kormányról címmel tett közzé bejegyzést a közösségi médiában, amin a leköszönő kabinet tagjai mellett több olyan személy is feltűnt, aki eddig nem vállalt kormányzati pozíciót. Emellett a múlt pénteki, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában adott interjúban Orbán Viktor elmondta, hogy reméli, május 20. és 30. között be tudja mutatni új kormánya tagjait. Ez azt jelentené, hogy az Országgyűlés alakuló ülésétől számítva három-négy hetet vesz igénybe az új kormány felállása.
A miniszterelnök közölte, hogy jelentősen át akarja alakítani a kormány szerkezetét, mivel a világ változásához a kormányzati szerkezetnek és a személyi döntéseknek is alkalmazkodniuk kell. Napjainkban az orosz–ukrán háború, a gazdasági kihívások, valamint a koronavírus-járvány rég nem látott próbatételt jelent. Továbbá a kormányalakítás idején változás történt az államfői poszton is, mivel Áder János az alaptörvény által biztosított kétszer ötéves ciklusa végeztével a héten távozott a pozíciójából, amit Novák Katalin, korábbi családügyi miniszter vett át, akit az előző Országgyűlés még március 10-én választott meg köztársasági elnöknek.
Rekordidő alatt
Az eddigi leggyorsabb kormányalakítás Orbán Viktor negyedik kabinetéhez fűződik, mivel 2018-ban a parlament első ülése után mindössze tíz napot kellett várni a tíz minisztériumból, valamint három tárca nélküli miniszterből álló kormány megalakulására, azonban akkor egy sokkal nyugodtabb környezetben dönthetett a miniszterelnök a kormány tagjairól. A leggyorsabbat az egyik leglassabb kormányalakítás előzte meg, mivel 2014-ben az addigi kormánystruktúrát jelentősen átszabták, illetve bővítették, így a harmadik Orbán-kormány felállása kereken egy hónapot vett igénybe, a kabinet pedig mindössze tíz minisztériummal rendelkezett, Orbán Viktor munkáját pedig három tárca nélküli miniszter segítette. A kormányzati szerkezet átalakítása jellemezte a második Orbán-kormányt is, ám a kormány eskütételére mindössze 15 napot kellett várni. A kabinet nyolc minisztériumra szűkült, és előre eltervezett módon kezdte meg a magyar közigazgatás újjászabását.