időjárás 31°C Huba 2022. augusztus 19.
logo

Kovács Zoltán: A helyszíni szervezők mérlegelésére bízzuk a fővárosi rendezvények megtartását

Egy-két héten belül válhat véglegessé az új kabinet névsora

Hétfőn választják meg újra kormányfőnek Orbán Viktort

Máté Patrik
2022.05.13. 05:45 2022.05.13. 18:37
Hétfőn választják meg újra kormányfőnek Orbán Viktort

Hivatalos, hogy jövő hétfőn fogja az Országgyűlés ötödszörre is miniszterelnöknek választani Orbán Viktort, az edddigi információk szerint pedig egy-két héttel később válhat véglegessé az új kormány névsora. A rendszerváltás óta eltelt időszakban általában néhány hétre volt szükség ahhoz, hogy felálljon egy új kabinet, azonban a korábbiakkal ellentétben most több külső kihívás is hatással van az ötödik Orbán-kormány létrejöttére.

Az Országgyűlés megalakulása után két héttel, május 16-án teheti le a kormányfői esküt Orbán Viktor, miután a parlament honlapjára feltöltött napirend alapján a köztársasági elnök javaslatára döntenek a képviselők a miniszterelnök megválasztásáról, aki az eskületétel után hivatalba is lép. Az alaptörvény szerint a miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének a szavazata szükséges. Ismert: 

az új parlamentben a Fidesz–KDNP kétharmadot meghaladó többséggel – 199-ből 135 képviselői hely – rendelkezik.

 Áder János leköszönő köztársasági elnök még április 29-én kérte fel Orbán Viktort az ötödik kormánya megalakítására, a parlament előtti hivatalos javaslattétel pedig május 2-án, az Országgyűlés alakuló ülésén volt.

(Át)Alakulóban
Ezen a héten a miniszterelnök Egyeztetés az új kormányról címmel tett közzé bejegyzést a közösségi médiában, amin a leköszönő kabinet tagjai mellett több olyan személy is feltűnt, aki eddig nem vállalt kormányzati pozíciót. Emellett a múlt pénteki, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában adott interjúban Orbán Viktor elmondta, hogy reméli, május 20. és 30. között be tudja mutatni új kormánya tagjait. Ez azt jelentené, hogy az Országgyűlés alakuló ülésétől számítva három-négy hetet vesz igénybe az új kormány felállása.

A miniszterelnök közölte, hogy jelentősen át akarja alakítani a kormány szerkezetét, mivel a világ változásához a kormányzati szerkezetnek és a személyi döntéseknek is alkalmazkod­niuk kell. Napjainkban az orosz–ukrán háború, a gazdasági kihívások, valamint a koronavírus-járvány rég nem látott próbatételt jelent. Továbbá a kormányalakítás idején változás történt az államfői poszton is, mivel Áder János az alaptörvény által biztosított kétszer ötéves ciklusa végeztével a héten távozott a pozíciójából, amit Novák Katalin, korábbi családügyi miniszter vett át, akit az előző Országgyűlés még március 10-én választott meg köztársasági elnöknek.

Rekordidő alatt
Az eddigi leggyorsabb kormányalakítás Orbán Viktor negyedik kabinetéhez fűződik, mivel 2018-ban a parlament első ülése után mindössze tíz napot kellett várni a tíz minisztériumból, valamint három tárca nélküli miniszterből álló kormány megalakulására, azonban akkor egy sokkal nyugodtabb környezetben dönthetett a miniszterelnök a kormány tagjairól. A leggyorsabbat az egyik leglassabb kormányalakítás előzte meg, mivel 2014-ben az addigi kormánystruktúrát jelentősen átszabták, illetve bővítették, így a harmadik Orbán-kormány felállása kereken egy hónapot vett igénybe, a kabinet pedig mindössze tíz minisztériummal rendelkezett, Orbán Viktor munkáját pedig három tárca nélküli miniszter segítette. A kormányzati szerkezet átalakítása jellemezte a második Orbán-kormányt is, ám a kormány eskütételére mindössze 15 napot kellett várni. A kabinet nyolc minisztériumra szűkült, és előre eltervezett módon kezdte meg a magyar közigazgatás újjászabását.

Egy hónapon belül
Utoljára 2006-ban volt példa arra, hogy egy baloldali kabinet tette le az esküt a Parlamentben, miután a választáson végül győzedelmeskedett az MSZP, majd koalícióra lépett az SZDSZ-szel. Az alakuló ülést követően Gyurcsány Ferenc második kormányának a létrejöttéhez több mint három hétre volt szükség, a munkát pedig 12 minisztériummal kezdte meg. A 2002-es választáson szoros küzdelemben kerekedett felül a baloldal, így az MSZP támogatta Medgyessy Péter alakíthatott kormányt, ugyancsak az SZDSZ-szel koalí­cióban, a 15 miniszterből álló kabinet pedig kevesebb, mint két héttel az alakuló ülés után, 2002. május 27-én tette le a hivatali esküt. 1998-ban az Országgyűlés június 18-i nyitóülését követően július 8-án alakult meg Orbán Viktor első kormánya, ami 14 minisztériummal és két tárca nélküli miniszterrel kezdte meg a munkát, miután a választásokon a Fidesz a másik két jobboldali párttal, az MDF-fel, valamint az FKGP-vel együtt több mandátumot gyűjtött az addig kormányzó balliberális pártoknál, az MSZP-nél és az SZDSZ-nél. Az 1994-es választáson az MSZP aratott győzelmet, a szocialistáknak pedig egyedül is megvolt a kellő többségük a kormányalakításhoz, azonban a párt így is koalícióra lépett az SZDSZ-szel, így kétharmados többséggel rendelkeztek az akkori parlamentben. Ezután a parlament első ülése 1994. június 28-án zajlott le, míg Horn Gyula kormánya július 15-én alakult meg, ami 12 minisztériumból állt, plusz egy tárca nélküli minisztert neveztek ki. Az 1989–1990-es rendszerváltás utáni, első szabadon választott Országgyűlés május 2-án tartotta az alakuló ülését Antall József kormánya, ami 16 miniszterből állt, és az MDF mellett az FKGP, valamint a KDNP alkotta a koalíciót.

Borítókép: Az Országgyűlés alakuló ülése 2022. május 2-án (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.