Megjelent a köztársasági elnök határozata, amely szerint Áder János az Országgyűlés alakuló ülését május 2-a 11 órára hívta össze. Az államfő közleménye amiatt volt fontos, mert Magyarország alaptörvénye szerint a köztársasági elnöknek az Országgyűlés nyitó ülését az országgyűlési képviselők választását követő harminc napon belüli időpontra kell összehívnia.
Az alakuló ülés forgatókönyve
A köztársasági elnök az alakuló ülésen tesz javaslatot a miniszterelnök személyére, akinek megválasztásához a képviselők több mint felének a szavazata szükséges.
Ismert: a 2022-es országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP történelmi választási sikerével a kétharmadot is meghaladó, 135 képviselővel lesznek jelen az Országgyűlésben pártszövetség képviselői, így a kormánypárti politikusok várhatóan május 2-án megválasztják Orbán Viktort miniszterelnöknek. Szintén az alakuló ülésen választják meg – az országgyűlési törvény szerint a frakcióvezetők indítványára, a korelnök javaslata alapján – titkos szavazással a házelnököt, valamint nyílt szavazással az alelnököket és a jegyzőket, a háznagyot pedig a házelnök javaslatára választják meg. A megválasztott képviselők megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be. A mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat elfogadása után leteszik a képviselői esküt, majd vita nélkül határoznak a választással kapcsolatos beszámolók elfogadásáról.
Szintén az alakuló ülésen, a választási beszámolók elfogadása után jelentik be a frakciók megalakulását. A korelnök bejelenti a frakciók (képviselőcsoportok) megalakítását, és megalakul a Házbizottság is.
Továbbá az alakuló ülésen létrehozzák a többi bizottságot is, valamint határoznak azok tisztségviselőiről és tagjairól. A 2018 és 2022 közötti parlamenti ciklusban 16 bizottság működött, amiből a kormánypártok tíznek, az ellenzék pedig ötnek adta az elnökét, míg a nemzetiségi bizottságnak Ritter Imre német nemzetiségi képviselő volt a vezetője.

A mostani alakuló ülés időpontja szimbolikusnak tekinthető, mivel 1990-ben szintén május 2-án jött létre 43 év után az első szabad, többpárti Országgyűlés. Eddig ez az időpont számított a legkorábbinak, ami az alakuló ülést illeti, míg a legkésőbb 1994-ben ült össze az új Országgyűlés, amire egészen június 28-ig kellett várni.