Megjelent a köztársasági elnök határozata, amely szerint Áder János az Országgyűlés alakuló ülését május 2-a 11 órára hívta össze. Az államfő közleménye amiatt volt fontos, mert Magyarország alaptörvénye szerint a köztársasági elnöknek az Országgyűlés nyitó ülését az országgyűlési képviselők választását követő harminc napon belüli időpontra kell összehívnia.
Az alakuló ülés forgatókönyve
A köztársasági elnök az alakuló ülésen tesz javaslatot a miniszterelnök személyére, akinek megválasztásához a képviselők több mint felének a szavazata szükséges.
Ismert: a 2022-es országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP történelmi választási sikerével a kétharmadot is meghaladó, 135 képviselővel lesznek jelen az Országgyűlésben pártszövetség képviselői, így a kormánypárti politikusok várhatóan május 2-án megválasztják Orbán Viktort miniszterelnöknek. Szintén az alakuló ülésen választják meg – az országgyűlési törvény szerint a frakcióvezetők indítványára, a korelnök javaslata alapján – titkos szavazással a házelnököt, valamint nyílt szavazással az alelnököket és a jegyzőket, a háznagyot pedig a házelnök javaslatára választják meg. A megválasztott képviselők megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be. A mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat elfogadása után leteszik a képviselői esküt, majd vita nélkül határoznak a választással kapcsolatos beszámolók elfogadásáról.
Szintén az alakuló ülésen, a választási beszámolók elfogadása után jelentik be a frakciók megalakulását. A korelnök bejelenti a frakciók (képviselőcsoportok) megalakítását, és megalakul a Házbizottság is.
Továbbá az alakuló ülésen létrehozzák a többi bizottságot is, valamint határoznak azok tisztségviselőiről és tagjairól. A 2018 és 2022 közötti parlamenti ciklusban 16 bizottság működött, amiből a kormánypártok tíznek, az ellenzék pedig ötnek adta az elnökét, míg a nemzetiségi bizottságnak Ritter Imre német nemzetiségi képviselő volt a vezetője.
A mostani alakuló ülés időpontja szimbolikusnak tekinthető, mivel 1990-ben szintén május 2-án jött létre 43 év után az első szabad, többpárti Országgyűlés. Eddig ez az időpont számított a legkorábbinak, ami az alakuló ülést illeti, míg a legkésőbb 1994-ben ült össze az új Országgyűlés, amire egészen június 28-ig kellett várni.
Orbán Viktor ötödik kormányát alakíthatja meg
Az Országgyűlés megalakulásával az előző kormány megbízatása megszűnik, az új kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként látja el a feladatait, majd az alakuló ülést követő hetekben fog felállni az ötödik Orbán-kormány.
A rendszerváltás óta eltelt időszak során általában egy-másfél hónapot vett igénybe az új kabinet megalakulása. Az első szabadon választott kabinet, az Antall-kormány 1990. május 23-án alakult meg. Az országgyűlési választások az akkori választási törvény értelmében még kétfordulósak voltak (ez egyébként egészen 2010-ig így volt). Az 1990. április 8-i második forduló után egy hónap és két hét telt el, mire megalakult az új kormány. A legkevesebb idő 2010-ben telt el a választás és a kormányalakítás között, akkor alig egy hónapra és négy napra volt szükség, hogy létrejöjjön a második Orbán-kormány, amelynek mindössze nyolc minisztere volt. 2014-ben aztán ismét kétharmados győzelmet aratott a Fidesz–KDNP, az új kormány megalakulására azonban csaknem két hónapot kellett várni, mivel a korábban létrehozott kormánystruktúrát átszabták és bővítették. A negyedik Orbán-kormány pedig egy hónappal a 2018-as választások után alakulhatott meg.
Megbukott Hadházy bojkottra szólító akciója
Bojkottálni szerette volna a parlament munkáját Hadházy Ákos, aki az országgyűlési választáson a zuglói egyéni körzetben diadalmaskodott, egy korábbi megállapodásnak megfelelően pedig a Momentum frakciójába fog beülni. Mint lapunk korábban megírta, Fekete-Győr András, a párt megválasztott frakcióvezetője múlt héten jelentette be, hogy a Momentum bojkottálja az Országgyűlés alakuló ülését. Ezután a Magyar Nemzet megkérdezte azokat az önkormányzatokat, ahol egyéni választókerületben nyertek az egykor olimpiaellenességgel színre lépő párt politikusai, hogy mi a véleményük a bojkottról.
Senki nem teheti meg, hogy saját politikai céljait előtérbe helyezve lenézi a választói akaratot
– kommentálta a bojkottról szóló elképzelést Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
