Horn Gábor folytatta a baloldali hangulatkeltést

Ez a mi háborúnk, ez a nyugati világról szól – jelentette ki hétfőn az ATV műsorában Gyurcsány Ferenc egykori államtitkára az Ukrajnában zajló katonai konfliktusról. Horn Gábornak, a Republikon Intézet vezetőjének szavai azt igazolják, hogy a baloldal a súlyos választási vereség után sem mondott le a magyar emberek által egyértelműen elutasított háborús propaganda folytatásáról. A Mediaworks Hírcentrumának összeállításában felidézzük az ellenzék legmarkánsabb háborúpárti nyilatkozatait, amelyek ma is aktuálisak.

Budapest, 2014. május 20. Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke megnyitja a Republikon Intézet konferenciáját, amelyet A 2014-es európai parlamenti választások tétje címmel rendeznek Budapesten, a Mozsár kávézóban 2014. május 20-án. MTI Fotó: Kovács Attila Fotó: Kovács Attila Forrás: MTI

A világos, békepárti kormányzati állásponttal szemben a baloldal egyre közelebb sodorta volna a háborúhoz Magyarországot, hiszen folyamatosan azt követelték, hogy szállítsunk fegyvereket Ukrajnának, sőt egyesek magyar katonákat is küldtek volna a hadszíntérre.

Márki-Zay Péter indította el a baloldali háborús uszítást még jóval az ukrajnai orosz invázió megkezdése előtt. Gyurcsány Ferenc jelöltje február 13-án a Partizánnak adott interjúban Gulyás Márton műsorvezető kérdésére, miszerint ha kirobban a konfliktus, miniszterelnökként biztosítana-e katonai segítséget, Márki-Zay Péter azt felelte: „Hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is.” Ebből a nyilatkozatból teljesen világossá vált már 10 nappal az ukrajnai háború kirobbanása előtt, hogy a baloldal célja belesodorni hazánkat a konfliktusba.

Márki-Zay később olyan abszurd kijelentésekre ragadtatta magát, mint például a február 27-én közzétett szokásos heti Facebook-videójában, ahol azt állította: Orbán Viktor egy személyben felelős azért, hogy Ukrajnában háború van és emberek halnak meg.

Gyurcsány Ferenc pocsék nemzetezett

A baloldal kormányfőjelöltje mellett Gyurcsány Ferenc is kivette a részét a háborús uszításból. A legotrombább megnyilvánulása az a március végi Facebook-bejegyzése volt, amiben kikelt magából Orbán Viktor ellen, aki visszautasította Zelenszkij ukrán elnök provokatív követeléseit. A baloldal vezére, a jelenleg legnagyobb ellenzéki frakcióval rendelkező DK-elnök lényegében azt állította, hogy ha nem kockáztatjuk akár magyar eberek életét is a fegyverszállításokkal, akkor „pocsék” nemzet vagyunk.

Gyurcsány volt honvédelmi minisztere is kitett magáért a háborús hangulatkeltésben. Juhász Ferenc két nappal a háború kitörése előtt kérte számon a kormányon, hogy miért nem ad magyar lőszert Ukrajnának az orosz katonák lelövésére.

A Momentum politikusai az ukrajnai háborús konfliktus kezdetétől követelik, hogy Magyarország küldjön fegyvereket és akár katonákat is a frontvonalba. A háborús hangulatkeltésben élen járt Cseh Katalin európai parlamenti képviselő, aki március elsején az alábbiakat mondta a közösségi oldalán megjelent videóban. „Február elsején írt Fekete-Győr András egy publicisztikát arról, hogy lehet, hogy ez nem lenne egy rossz gondolat, hogy a háborút amúgy fegyverekkel vívják és hát mostanra Orbán Viktor annyira egyedül maradt ennek az ellenzésével, hogy szerintem nagyjából így az egész Európai Unióból hát alig van olyan ország, aki ezt mondja és a régióból biztos nincs. Szóval, hogy az egyértelmű, hogy a NATO-nak segítenie kell Ukrajnának avval, hogy megkapják azokat a fegyvereket, amivel meg tudják vívni ezt a háborút.”

A Jobbik magyar katonákat küldött volna a frontra

A szivárványkoalíción belül a Jobbik sem maradt ki a háborús hangulatkeltésből. Alelnökük és egyben képviselő-jelöltjük, Potocskáné Kőrösi Anita március elején Ádándon egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy magyar katonákat küldene a frontra. A baloldal országgyűlési képviselő-jelöltje a következő fejtegetésbe bocsátkozott: „Hogyha van egy háború, amiben a NATO részt vesz, akkor ott természetesen neki mennie kell és harcolnia kell, de nem a civil embereket küldjük (…) ” hát nekem is van most, mert ugye van a férjem, aki hadköteles lenne, meg a két fiam is már hadköteles lenne. Hát nyilván nem akarom én sem, hogy a gyerekeimet és a férjemet elvigyék (…). Aki meg elment katonának, az azért ment oda, hogyha a NATO hadba küldi, akkor ő fölüljön a repülőre és elmenjen a háborúba. Mert ő ezért kapja a fizetését. Ő ezt a szakmát, ezt a hivatást választotta.”

Fegyvereket és magyar katonákat is küldött volna az ukrajnai háborúba Kendernay János, az LMP korábbi társelnöke. A tavalyi baloldali előválasztáson sikertelen politikus egy február 27-i Facebook-bejegyzéséhez írt kommentre reagálva úgy fogalmazott:

MZP azt állította és állítja helyesen, hogy amennyiben a NATO közösen úgy dönt, akkor megy katona és fegyver is (…) És nem egy-két nyugati állam [szállít – a szerk.] már fegyvereket is Ukrajnába. Nagyon nem csodálkoznék azon, ha Magyarország is hasonlóan cselekedne.

A politikusokon kívül olyan baloldalhoz kötődő „civilek” is kiálltak a háború mellett, mint Iványi Gábor lelkész – akinek a neve korábban a baloldali összefogás köztársasági elnök-jelöltjeként is felvetődött. A március 15-i ellenzéki rendezvényen Iványi szégyennek minősítette, hogy a kormány nem küld fegyvereket Ukrajnának.

A baloldal súlyos választási veresége után néhány politikusuk – például az MSZP-s Kunhalmi Ágnes elismerte, hogy hiba volt a háborús propaganda sulykolása. A szocialisták társelnöke az Azonnalinak adott interjúban arról beszélt, hogy a választási kampányban a külföldi, amerikai tanácsadók erőltették a putyinozást, ami szerinte hiba volt, mert a békére és a szociális ígéretekre kellett volna helyezni a hangsúlyt.

Horn Gábor fenti nyilatkozatából viszont az látszik, hogy a baloldalon nem szakítottak a hibásnak bizonyult politikával, Gyurcsány egykori államtitkára ráadásul nem egyszerűen Ukrajna mellett foglalt állást, hanem a Nyugat és Oroszország háborúját vizionálta azzal a félmondatával, hogy „ez a mi háborúnk, ez a nyugati világról szól”. Horn szándéka nyilván nem ez volt, de a kijelentése egybecseng azokkal a véleményekkel, hogy a szomszéd országban egy proxyháború zajlik, vagyis Ukrajnát az Egyesült Államok használja fel az oroszokkal szemben a saját geopolitikai érdekei szerint. Annyit érdemes megjegyezni, hogy a nyugati világon belül Európának semmilyen érdeke nem fűződik ehhez a háborúhoz, csak kára származik belőle, az egyetlen nyertes az USA lehet.

Borítókép: Horn Gábor (Fotó: MTI/Kovács Attila)