Megszorítások helyett válságálló ország a cél

Míg a 2010 előtti pazarló balliberális kormány az elhibázott gazdaságpolitikája árát a magyar lakossággal fizettette meg, a nemzeti kormányzás fókuszában mindig a magyar emberek gazdasági jólétének előmozdítása állt – fejtette ki lapunknak Tóth Erik, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Az utóbbi 12 év egyedülálló gyakorlata, hogy a lakosság helyett a nemzetgazdasági átlagnál nagyobb profitot termelő szektorokra vet ki adót a kormány.

Budapest, 2008. november 13. Veres János pénzügyminiszter, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter beszélget a kormányfő által kezdeményezett gazdasági csúcson az Országházban. A tanácskozáson a parlamenti pártok elnökei közül csak a kezdeményező Gyurcsány Ferenc, a szocialisták vezetője vesz részt, az ellenzéki pártok elnökei előre jelezték távolmaradásukat. MTI Fotó: Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

A háború kitörése óta bevezetett védelmi intézkedések tökéletesen megmutatják, hogy van működőképes nemzeti megoldás a lakosság terheinek csökkentésére – mutatott rá a Magyar Nemzet megkeresésére az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Tóth Erik elmondta, a 2010 előtti baloldali megszorításokra azért volt szükség, mert a gazdasági világválságot megelőzően a téves, hazug, pazarló balliberális kormányzás felemésztette Magyarország minden tartalékát.

– Ezért nem maradt más lehetőség, mint a lakosságra, a magyar emberekre hárítani ennek a téves politikának minden költségét. Ráadásul – tette hozzá az elemző –, akkoriban Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon is a nemzetközi nagytőke iránymutatásai és kívánalmai szerint igyekezett a válságot „kezelni”: adóemelés, hitelfelvétel, privatizáció, a magyar tulajdon kiárusítása külföldi kézbe és a magyar költségvetés egyensúlyának totális felborítása voltak az akkori gazdaságpolitikának nevezett liberális eszközök.

Tóth Erik megjegyezte, 2010 előtt válságot követtek, 2010 után válságot kezeltek a kabinetek, a válságálló gazdaság pedig továbbra is nemzetstratégiai érdek.

Az elemző a kormány által a háború gazdasági terheinek csökkentésére bevezetett, bankokat és multinacionális cégeket célzó extraprofit különadóról elmondta, a 2010 utáni kormányzat a válságok negatív hatásait nem a lakosságra, a magyar emberekre nézve káros intézkedések bevezetésével kívánja kezelni. Éppen ellenkezőleg: a nemzeti kormányzás fókuszában mindig a magyar emberek gazdasági jólétének előmozdítása állt mindig is.

Tóth Erik szerint a rezsivédelmi és honvédelmi alap is ezt szimbolizálja: megoldást találni az emberek mindennapjait könnyebbé tevő kormányzati intézkedések finanszírozására. – Az extraprofit elvonásánál ugyanis alapelv, hogy az érintett szektorokban nem háríthatják át a fogyasztókra a kieső összegeket, ráadásul az intézkedéseknek inflációs hatásuk sem lesz. Arról nem is beszélve, hogy a szektorok normál profitrésze teljes egészében megmarad – hívta fel a figyelmet az elemző.

– A magyar gazdaság növekedési kilátásai és adatai Európa élmezőnyébe tartoznak: 2022. I. negyedévében nyolc százalékkal bővült a magyar nemzetgazdaság, 2021-ben pedig történelmi növekedést ért el 

– emlékeztetett Tóth Erik, hozzátéve: az utóbbi 12 év költségvetési, valamint gazdaságpolitikája legitimálja a kormány válságálló gazdaságot erősítő intézkedéseit. Az elemző azt is hangsúlyozta, hogy a baloldal adóemeléssel kapcsolatos kritikái megalapozatlanok, a döntések ugyanis nem a lakosságot, hanem a háborús és inflációs helyzetből indokolatlan hasznot húzó szektorokat érintik.

A rezsicsökkentés, az extraprofit részleges elvonása, az élelmiszer-és üzemanyagárstop bevezetése mind olyan döntések voltak, amelyek a normál piaci logikát felülírva nem a profitmaximalizálást, hanem a lakossági terhek drasztikus csökkentését tartották szem előtt.

Ez a gyakorlat hungarikum, a 2010 után hivatalba lévő Orbán-kormányok sajátja. Az utóbbi 12 évben ugyanis a polgári kormányzat a magyar emberek megadóztatása helyett azokat a szektorokat sújtotta különadóval, amelyek megtérülése magasabb volt a nemzetgazdasági átlagnál. Ilyen volt 2010 után a pénzintézetek, az energiaszektor, a telekommunikációs ágazat és a kiskereskedelem megadóztatása, de jövőre a 2014-ben az Európai Bizottság miatt felfüggesztett reklámadót is újra bevezetik.

Borítókép: Veres János, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon 2008-ban (Fotó: MTI/Kovács Tamás)