– Pünkösdkor, a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli. A karácsony és a húsvét jelentősége talán megfoghatóbb a hívő embereknek is, de mi a pünkösd valódi jelentősége?
– Amikor Rómában készültem a papságra, akkor az egyik évben értelmi fogyatékossággal élőknek tartottunk hittant, nagyon leegyszerűsített formában. Ennek ellenére nekik is éppen az volt a problémájuk, hogy a Mennyei Atyát és Jézust el tudták képzelni, de a Szentlélek megfoghatatlan volt számukra. Megpróbáltuk szimbolikus jelképekkel, mint galamb, szél vagy lángnyelv közelebb vinni a valóságot, de nem jártunk sikerrel. Amikor kérdeztük, hogy mégis ki a Szentlélek, akkor az egyik értelmi fogyatékossággal élő az ő szintjét messze meghaladó módon azt válaszolta, hogy a harmadik isteni személy. S akkor ott tetten értük, hogy a Szentlélek jelen van, mert máskülönben honnan mondta volna a választ a megfelelő helyen és módon? A Szentlélek így érhető tetten egy-egy ilyen konkrét eseményben. Ezt látjuk pünkösdkor az apostolokon is, hogy az addigi magatartásuk, hozzáállásuk teljesen megváltozik. Attól kezdve megnyílnak, és elkezdik tanítani a tömeget, amelyet szintén megérint az esemény. A pünkösd ilyen értelemben az egyház születésnapja is.
– Valóban nem könnyű megérteni és megértetni az ünnep mélyebb értelmét.
– A Szentlélek istenségét az egyház is idővel fogalmazza meg az egyetemes zsinatokon. Noha a tanítás kezdettől fogva adott volt, de azt teológiailag pontosan megfogalmazni időbe telt. Valaki úgy ragadta meg a lényeget, hogy a Szentlélek az, aki Jézusnak a művét és tanítását itt és most jelenvalóvá teszi, és aki hatékonyan megváltoztatja az embert belülről. Megszólítja a lelkiismeretemet, és olyan cselekvésre indít, ami a Szentlélekkel való találkozásból fakad. Vagyis a Szentlélek valóságos személy, még ha nem is olyan könnyen megfogható, mint az Atya és a Fiú, de mégis működik, és élteti az egyházat. Mi pedig a Szentlélek templomai vagyunk, bennünk lakik, így minket is éltet. Sokféle módon lehet közelíteni a lényeget, de egy biztos, valahogy mindig megmarad a pünkösd misztérium jellege. Ez egy olyan tanítás, amit akkor kezdünk el jobban megérteni, ha éljük. Ez ugyanis nemcsak egy elmélet, hanem egy konkrét tapasztalat, egy megélt gyakorlat. A Szentlélek ma is itt van közöttünk.