A Szentlélek működése a létező legnagyobb ajándék

Az örök élet a Szentlélek jelenlétével elkezdődik bennünk, noha még itt, a Földön ezt korlátozott mértékben tudjuk megélni, majd az örökkévalóságban teljesedik ki – jelentette ki pünkösd kapcsán Mohos Gábor esztergom–budapesti segédpüspök. A Szent István-bazilika plébánosa az orosz–ukrán háború kapcsán kifejtette: a békét kérnünk kell Istentől, mert az az Úr ajándéka, de nekünk is tennünk kell érte.

20220601 Budapest Mohos Gábor, a Szent István-bazilika segédpüspöke Fotó: Mirkó István (MI) Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

– Mekkora ajándék a Szentlélek működése az emberiségnek?
– A mi hitünk az egész életünket, a sorsunkat az örökkévalóság távlatába helyezi. Jézus kereszthalála és feltámadása megnyitja számunkra ennek az örökkévalóságnak a távlatát, és a Szentlélek ennek a záloga. Az örök élet a Szentlélek jelenlétével elkezdődik bennünk, noha még itt, a Földön ezt korlátozott mértékben tudjuk megélni, majd az örökkévalóságban teljesedik ki. 

Ilyen értelemben a Szentlélek működése a létező legnagyobb ajándék, mert általa Isten örök élete már bennünk van.

A biológiai életünk, a test élete véges, de a lelkünk örök, nem tud nem létezni. A lelkünk a földi életünk végén az örökkévalóság dimenziójába lép át, és a Szentlélek az életünk örök boldogságba való torkollását készíti elő bennünk.

– Karácsonyra adventtel, a húsvétra a nagyböjttel készülünk fel. Igényel speciális készülést, lelki ráhangolódást a pünkösd?
– Húsvéttól pünkösdig a húsvéti ünnepi időszak van a liturgiában, ez is egyfajta készület, még ha teljesen más jellegű is, mint az advent vagy a nagyböjt. A nagyobb ünnepek, például pünkösd előtt kilenceddel, kilencnapos imádsággal lehet készülni, és sokan tesznek is így. Emellett pünkösdváró virrasztásokat is szoktak tartani, akár szombaton, ehhez kapcsolódik a csíksomlyói hagyomány is. Ezek mind segítenek abban, hogy a hívők az ünnepet lelkileg összeszedetten tudják megélni.

– Jellemző, hogy a két nagy keresztény ünnepet a pogány világ megpróbálja kisajátítani, deszakralizálni. A pünkösdi ünnepet viszont mintha kevesebb támadás érné.

– Talán éppen azért van ez így, mert kevésbé kézzelfogható, és ily módon nehezebb is világi választ adni rá. A Szentléleknek a műve, a jelenléte egy olyan dimenziót hoz be, amivel nehezebb mit kezdeni, ugyanakkor hatalmas mélysége és távlata van. Sokan lehetnek olyanok még a hívők között is, akik tapasztalják, élik az ünnepet, de nem biztos, hogy valaha is igazán elmélyedtek benne.

Pedig érdemes megtenni, mert van olyan teológus, aki szerint a Szentlélek az Atya és a Fiú közötti szeretet megszemélyesülése.

Ez roppant fontos, mert a mai világunkban a szeretet megélésében, megnyilvánulásában óriási hiányok vannak. Rengeteg ember szenved ettől.

– A világ alig lábalt ki a koronavírus-járványból, februárban kitört az orosz–ukrán háború, amely hónapok óta megmérgezi a kontinens életét. Mennyire érzi hatékonynak a békéért való összefogást?

– Az egyház lényegénél fogva a békét kell hogy hirdesse. Az egyház megalakulásának a középpontjában Jézusnak a keresztáldozata van, amellyel kiengeszteli az embereket Istennel és egymással. Krisztus az, aki a békét megszerzi és elhozza számunkra. Vagyis a béke az egy Istentől kapott ajándék, amit saját erőből ideig-óráig tudunk fenntartani. Mindig alakulhatnak úgy a helyzetek, hogy ha az ember szívében nincs ott a béke, abból előbb-utóbb komoly konfliktusok lesznek. S ezt kisebb közösségekben, akár a családunkban is megtapasztalhatjuk, ami már önmagában is rossz. Fontos a bocsánatkérés és a megbocsátás, amelyek nagyon alapvető dolgok, de egyáltalán nem könnyűek. Vagyis, mivel a béke Isten ajándéka, ezért azt kérnünk kell, és persze nekünk is tennünk kell érte. Először is a saját közösségeinkben a békére kell törekednünk, másrészt meg kell nyitnunk a szívünket a bajbajutottak előtt. Mindig tudunk valakin segíteni.

– A háború borzalmai elől milliók menekültek el, sokan Magyarország felé vették az irányt, akiken igyekszünk, sokszor erőn felül, segíteni. Mégis azt érezzük, hogy a szomszédos országban nem mindenki a hála hangján szólal meg, beszél hazánkról. Mi ilyenkor a helyes magatartás egy keresztény embertől?

– Ha valaki nehéz helyzetben van, például egy menekült, akkor nem lehet azt elvárni, hogy teljesen kiegyensúlyozott legyen. Az elszenvedett veszteségek olyan érzelmi állapotot okoznak, amelyek nagymértékben befolyásolják az emberek hangulatát, viselkedését. Én azt hiszem, hogyha segítünk, és Jézus is erre tanít bennünket, akkor nem a hálát kell elsősorban néznünk. A hála persze hasznos és fontos lehet, mert annak is, aki segít, lélektanilag fontos lehet a visszajelzés. De nem ezért kell tennünk, hanem a saját meggyőződésünkből, és ezzel kell tanúságot tennünk a keresztény szeretetünkről. Ehhez persze sok türelem kell.

Borítókép: Mohos Gábor, a Szent István-bazilika segédpüspöke (Fotó: Mirkó István/Magyar Nemzet)