– Pünkösdkor, a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli. A karácsony és a húsvét jelentősége talán megfoghatóbb a hívő embereknek is, de mi a pünkösd valódi jelentősége?
– Amikor Rómában készültem a papságra, akkor az egyik évben értelmi fogyatékossággal élőknek tartottunk hittant, nagyon leegyszerűsített formában. Ennek ellenére nekik is éppen az volt a problémájuk, hogy a Mennyei Atyát és Jézust el tudták képzelni, de a Szentlélek megfoghatatlan volt számukra. Megpróbáltuk szimbolikus jelképekkel, mint galamb, szél vagy lángnyelv közelebb vinni a valóságot, de nem jártunk sikerrel. Amikor kérdeztük, hogy mégis ki a Szentlélek, akkor az egyik értelmi fogyatékossággal élő az ő szintjét messze meghaladó módon azt válaszolta, hogy a harmadik isteni személy. S akkor ott tetten értük, hogy a Szentlélek jelen van, mert máskülönben honnan mondta volna a választ a megfelelő helyen és módon? A Szentlélek így érhető tetten egy-egy ilyen konkrét eseményben. Ezt látjuk pünkösdkor az apostolokon is, hogy az addigi magatartásuk, hozzáállásuk teljesen megváltozik. Attól kezdve megnyílnak, és elkezdik tanítani a tömeget, amelyet szintén megérint az esemény. A pünkösd ilyen értelemben az egyház születésnapja is.
– Valóban nem könnyű megérteni és megértetni az ünnep mélyebb értelmét.
– A Szentlélek istenségét az egyház is idővel fogalmazza meg az egyetemes zsinatokon. Noha a tanítás kezdettől fogva adott volt, de azt teológiailag pontosan megfogalmazni időbe telt. Valaki úgy ragadta meg a lényeget, hogy a Szentlélek az, aki Jézusnak a művét és tanítását itt és most jelenvalóvá teszi, és aki hatékonyan megváltoztatja az embert belülről. Megszólítja a lelkiismeretemet, és olyan cselekvésre indít, ami a Szentlélekkel való találkozásból fakad. Vagyis a Szentlélek valóságos személy, még ha nem is olyan könnyen megfogható, mint az Atya és a Fiú, de mégis működik, és élteti az egyházat. Mi pedig a Szentlélek templomai vagyunk, bennünk lakik, így minket is éltet. Sokféle módon lehet közelíteni a lényeget, de egy biztos, valahogy mindig megmarad a pünkösd misztérium jellege. Ez egy olyan tanítás, amit akkor kezdünk el jobban megérteni, ha éljük. Ez ugyanis nemcsak egy elmélet, hanem egy konkrét tapasztalat, egy megélt gyakorlat. A Szentlélek ma is itt van közöttünk.
– Mekkora ajándék a Szentlélek működése az emberiségnek?
– A mi hitünk az egész életünket, a sorsunkat az örökkévalóság távlatába helyezi. Jézus kereszthalála és feltámadása megnyitja számunkra ennek az örökkévalóságnak a távlatát, és a Szentlélek ennek a záloga. Az örök élet a Szentlélek jelenlétével elkezdődik bennünk, noha még itt, a Földön ezt korlátozott mértékben tudjuk megélni, majd az örökkévalóságban teljesedik ki.
Ilyen értelemben a Szentlélek működése a létező legnagyobb ajándék, mert általa Isten örök élete már bennünk van.
A biológiai életünk, a test élete véges, de a lelkünk örök, nem tud nem létezni. A lelkünk a földi életünk végén az örökkévalóság dimenziójába lép át, és a Szentlélek az életünk örök boldogságba való torkollását készíti elő bennünk.
– Karácsonyra adventtel, a húsvétra a nagyböjttel készülünk fel. Igényel speciális készülést, lelki ráhangolódást a pünkösd?
– Húsvéttól pünkösdig a húsvéti ünnepi időszak van a liturgiában, ez is egyfajta készület, még ha teljesen más jellegű is, mint az advent vagy a nagyböjt. A nagyobb ünnepek, például pünkösd előtt kilenceddel, kilencnapos imádsággal lehet készülni, és sokan tesznek is így. Emellett pünkösdváró virrasztásokat is szoktak tartani, akár szombaton, ehhez kapcsolódik a csíksomlyói hagyomány is. Ezek mind segítenek abban, hogy a hívők az ünnepet lelkileg összeszedetten tudják megélni.
– Jellemző, hogy a két nagy keresztény ünnepet a pogány világ megpróbálja kisajátítani, deszakralizálni. A pünkösdi ünnepet viszont mintha kevesebb támadás érné.
– Talán éppen azért van ez így, mert kevésbé kézzelfogható, és ily módon nehezebb is világi választ adni rá. A Szentléleknek a műve, a jelenléte egy olyan dimenziót hoz be, amivel nehezebb mit kezdeni, ugyanakkor hatalmas mélysége és távlata van. Sokan lehetnek olyanok még a hívők között is, akik tapasztalják, élik az ünnepet, de nem biztos, hogy valaha is igazán elmélyedtek benne. Pedig érdemes megtenni, mert van olyan teológus, aki szerint a Szentlélek az Atya és a Fiú közötti szeretet megszemélyesülése.Ez roppant fontos, mert a mai világunkban a szeretet megélésében, megnyilvánulásában óriási hiányok vannak. Rengeteg ember szenved ettől.
– A világ alig lábalt ki a koronavírus-járványból, februárban kitört az orosz–ukrán háború, amely hónapok óta megmérgezi a kontinens életét. Mennyire érzi hatékonynak a békéért való összefogást?
– Az egyház lényegénél fogva a békét kell hogy hirdesse. Az egyház megalakulásának a középpontjában Jézusnak a keresztáldozata van, amellyel kiengeszteli az embereket Istennel és egymással. Krisztus az, aki a békét megszerzi és elhozza számunkra. Vagyis a béke az egy Istentől kapott ajándék, amit saját erőből ideig-óráig tudunk fenntartani. Mindig alakulhatnak úgy a helyzetek, hogy ha az ember szívében nincs ott a béke, abból előbb-utóbb komoly konfliktusok lesznek. S ezt kisebb közösségekben, akár a családunkban is megtapasztalhatjuk, ami már önmagában is rossz. Fontos a bocsánatkérés és a megbocsátás, amelyek nagyon alapvető dolgok, de egyáltalán nem könnyűek. Vagyis, mivel a béke Isten ajándéka, ezért azt kérnünk kell, és persze nekünk is tennünk kell érte. Először is a saját közösségeinkben a békére kell törekednünk, másrészt meg kell nyitnunk a szívünket a bajbajutottak előtt. Mindig tudunk valakin segíteni.
