Emellett Goodfriend nevéhez és Obama elnöki ciklusához kötődik az úgynevezett „amerikai kitiltási botrány” is, melynek kapcsán az ügyvivő nemcsak szokatlanul gyakran nyilatkozott különböző magyar ellenzéki médiumoknak, hanem – ami a közbeszédet illeti – egyfajta narrátorként tetszelgett az egész botrány kapcsán, melyről utóbb kiderült, hogy az amerikai politikai nyomásgyakorlás és az ellenzéki pártok felkarolása mellett a magyar kormánynak sem érintettsége, sem pedig hatásköre nem volt egyetlen ismertetett részlet kapcsán.
E tények ismeretében a magyar kormány kellőképpen felkészült a Biden utáni időkre, mivel a demokraták első embere – rácáfolva az őt kiszolgáló fősodratú médiára – már a választási kampányában is egy totalitárius diktatúrához hasonlította Magyarország vezetését, valamint gengszternek nevezte Orbán Viktor kormányfőt.
S hogy az „alapoktól kezdődő építkezés” fémjelezte demokrata szlogen mennyire hamisnak bizonyult, azt hűen érzékeltette, hogy nem sokkal azután, hogy beiktatták Biden külügyminiszterét, Antony Blinkent, az új pozíciójában tetszelgő politikus szintén megengedhetetlen módon beszélt Magyarországról és a magyar emberek által példátlan felhatalmazással rendelkező kormányról, ráadásul azelőtt, hogy a protokollnak megfelelően először felvette volna a kapcsolatot a magyar kollégájával, Szijjártó Péter külügyminiszterrel.
Ahogyan akkor Blinken többek között fogalmazott, „világossá tesszük az aggodalmainkat és az alapelveinket is, amikor az emberi jogokról és a demokratikus intézmények állapotáról és a sajtószabadságról van szó”, valamint ízléstelenül párhuzamot vont a Szovjetunió időszakának sajtóhelyzete és a jelenlegi magyar sajtó állapota között.
Túl azon, hogy a Blinken és Biden által Magyarországra tett dehonesztáló megjegyzések valamilyen kifürkészhetetlen okoknál fogva soha sem merültek fel a korábbi, Trump-adminisztrációval lefolytatott amerikai–magyar kétoldalú találkozókon – kimerítve ezáltal a kettős mérce klasszikus értelmét –, érdemes leszögezni, hogy e demokraták által erőltetett, kontraproduktív külpolitikai hozzáállást egyes politikai körökben már nyíltan szakmaiatlannak bélyegezték.
Emlékezetes, Mike Pompeo volt republikánus külügyminiszter Biden 2021. januári beiktatását követően jegyezte meg a közösségi médiában, hogy „az Obama-adminisztráció a NATO-szövetségesét, Magyarországot úgy kezelte, mint Észak-Koreát. […] Mi megújítottuk ezt a fontos kapcsolatot […]”, érzékeltetve, hogy Budapest valószínűsíthetően az Obama-kabinet reinkarnációjával fog a jövőbeni politikai ügyletek mentén találkozni.
Amennyiben szemügyre vesszük az Egyesült Államok szenátusának külügyi bizottsági meghallgatásán elhangzottakat, akkor sajnálatos módon minden jel arra enged következtetni, hogy nemcsak a magyar kormánynak, hanem Mike Pompeo volt külügyminiszternek is igaza volt.
Ugyanis néhány nappal ezelőtt David Pressman budapesti nagykövetjelölt még azelőtt felrúgta a diplomáciai protokollt, hogy kiutazott volna a célállomására, Budapestre.
