Végjáték a Jobbikban: Jakab Péter kiesett a szerepéből + videó

Látványosan szétesett a Jobbik vezetése az utóbbi hetekben, a súlyos belső konfliktusok elsöpörhetik Jakab Péter pártelnököt is. A Mediaworks Hírcentrumának elemzésében felidézzük, hogy a párt első emberének utóbbi hónapokban tett erőt és magabiztosságot imitáló nyilatkozatait a történések sorra cáfolták. Egység és stabilitás helyett már a Jobbik elnökségében is háború zajlik, Jakab Péter a nyilvánosság előtt próbál leszámolni ellenfeleivel.

Forrás: Mediaworks–Hírcentrum2022. 06. 02. 9:10
JAKAB Péter
Budapest, 2021. október 23. Jakab Péter, a Jobbik elnöke, a párt korábbi miniszterelnök-jelöltje beszédet mond az ellenzéki pártok Egységben a szabad Magyarországért! címmel tartott megemlékezésén, az Andrássy úton az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján, 2021. október 23-án. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kaotikus állapotok uralkodnak a Jobbikban, a szinte követhetetlen fejlemények sora azt mutatja, hogy a párt a „kisgazdásodás” útjára lépett. Emlékezetes, hogy a 2000-es évek elején a Független Kisgazdapárt bomlási folyamatát kísérték a mostani jobbikos történésekhez hasonló, sokszor abszurdba hajló, naponta egymásnak ellentmondó nyilatkozatok, majd kizárások, kilépések, puccskísérletek, feljelentések. Jakab Péter, a Jobbik elnöke eddig látszólag kézben tudta tartani az évek óta zsugorodó pártot, az utóbbi hetekben azonban teljesen elvesztette a fonalat, már nem ura a helyzetnek, hiszen a saját hű szövetségesei fordultak szembe vele. Jakab Péter legutóbbi felelőtlen politikai lépése, miszerint önkényesen büntetőfeljelentést tett a párt alelnöke, Potocskáné Kőrösi Anita ellen, és a Jobbikból való kizárását is kezdeményezte, jó eséllyel az elnök politikai bukását jelenti. Maga Jakab azt állítja, hogy az általa felkért elnökhelyettes, Potocskáné vezetésével puccskísérlet zajlik ellene a Jobbikon belül. A legújabb sajtóhírek szerint már a teljes pártelnökség követeli Jakab Péter távozását, és a parlamenti frakció kétharmada máris támogatja őket ebben.

A Jobbik első nagy szakadása még 2018-ban történt, amikor Toroczkai Lászlóék elhagyták a pártot és megalapították a Mi Hazánk Mozgalmat.

Az akkori kiválás még nem látszott végzetesnek a Jobbik számára, a viszonylag nagyobb számú tagsággal és szervezeti hálózattal rendelkező párt konszolidálta a sorait, de jelentős veszteségeket könyvelhetett el. A 2019-es európai parlamenti választásokon a támogatottságuk már 6 százalékra süllyedt a 2018-as csaknem húsz százalékról. Ezt követően a Jobbik teljesen betagozódott a Gyurcsány Ferenc vezette baloldalba, és önálló politizálásról már nem lehet beszélni, így az április 3-i országgyűlési választáson sem mérette meg magát a párt, de abban minden elemző egyetértett, hogy a legtöbb szavazót ők veszítették az ellenzéki oldalon.

Önkritika helyett hátbatámadás

Jakab Péter azonban nem gyakorolt önkritikát, inkább páros lábbal beleszállt a miniszterelnök-jelöltjükbe, Márki-Zay Péterbe, akit a baloldal bukásának fő felelőseként nevezett meg. A legfrissebb fejlemények fényében érdekes felidézni, hogy milyen hangzatos és magabiztos nyilatkozatokat tett az elmúlt hónapokban Jakab Péter.

Az év elején, amikor javában zajlott a választási kampány, egy február 28-i Facebook-bejegyzésében az esetleges bukásáról ezt írta:

Hát itt már az összes fideszes szennylap a bukásomat akarja? Ezúttal az Origó hazudta azt, hogy vezető jobbikosok szervezkednek, hogy megbuktassanak. És ezt egy jobbikos forrás mondta nekik. Na ki? Már megint a fideszes Volner. Csak a rend kedvéért pereltem, és nyertem. Megint. Tudom, hogy a Fidesz szeretne egy gyenge Jobbikot, amit irányítani tud, de amíg ezt a pártot én vezetem, a Jobbik az Orbán-ellenes küzdelem és az egységes ellenzék motorja marad.

Igaz, hogy megvárták a parlamenti választásokat, de úgy tűnik, elhamarkodott volt Jakab fölényeskedése, mert a szervezkedés nem maradt el, csupán később tört felszínre.

A választási bukás után, április 20-án szintén a közösségi oldalán Jakab arról értekezett, hogy stabil, nyugodt építkezésre van szükség, ezért nem követi Vona Gábor példáját, aki a 2018-as választási vereség után azonnal lemondott a pártelnöki tisztségről. „Itt és most nem a radikális változtatásoknak van helye, hanem a stabil, nyugodt építkezésnek. Tény, a választási eredmény után radikális változás lenne, ha követném Vona Gábor példáját, és inkább elmennék Mészáros Lőrinc lapjához »szakérteni«. A Fidesz imádna érte. Nem teszem meg nekik ezt a szívességet. A Jobbik elnökeként nem az a felelős magatartás, ha a vihar kellős közepén elhagyom a kormányrudat, hanem az, ha erősen tartom, végrehajtva a szükséges korrekciókat. Stabilitás és építkezés. Állni a sarat akkor is, ha minden irányból támadnak. Ez most a feladat. Nem könnyű, de ha az lenne, nem is lenne jobbikosnak való. Károgjanak csak a károgók, temessenek csak minket, ahogy eddig is temettek. Mi mégis itt vagyunk. Szívós fajta a miénk. Olyan, amelyik soha nem adja fel.” Jakab Péter évek óta a Jobbikért és a népért harcoló rendíthetetlen pártelnök szerepében tetszeleg, ezért nem volt meglepő ez a keménykedő posztja, de a magabiztos retorika – mint a napokban kiderült – nem párosul valós politikai erővel.

 

Zavaros sikerpropaganda

Néhány nappal később, április 26-án  a Blikkben megjelent interjúban a Jobbik vélt sikereiről beszélt, sajátosan értelmezve az eredményeket. Azzal érvelt, hogy a Jobbikot a korábbi elnökségétől 6 százalékos pártként vette át, 220 ezer szavazóval. – Jelenleg a hivatalos adatok szerint közel félmillió szavazónk van, jellemzően vidéken. Miután a választók akaratából 10 képviselőnk bejutott a parlamentbe, ott a munkát a tőlem megszokott aktivitás fogja jellemezni ezután is. Ugyanakkor képviselőtársaimmal együtt jóval nagyobb hangsúlyt fogunk helyezni a vidékjárásra – magyarázta Jakab. Ebben a néhány mondatban is feszült némi ellentmondás, hiszen ha jellemzően vidéken szavaztak a Jobbikra, abból nem az következik, hogy a párt politikusainak a jövőben a vidékjárásra kellene nagyobb energiát összpontosítani. A félmillió jobbikos szavazó pedig csak feltételezés, esetleg baráti közvélemény-kutatásokra alapozott adat, mivel a választásokon egy összellenzéki listán indult a Jobbik is, így nem lehet tudni, hogy a szavazók közül hányan voksoltak kifejezetten Jakab pártja miatt a baloldalra.

Az is tény, hogy egyetlen egyéni választókerületben sem tudtak mandátumot szerezni az ellenzéki összefogásban indított jobbikos képviselőjelöltek.

Robbant a bomba az elnökségben

Egy másik interjúban, a Magyar Hang portálján azzal szembesítették, hogy néhány órával a bukás után már egyetlen személyt, Márki-Zay Pétert tette meg felelősnek, de a saját hibáiról érdemben azóta sem beszélt. Erre azt felelte Jakab, hogy a felelőst meg kell nevezniük, ez kutya kötelességük.

Azt, hogy megtanultunk méltósággal veszíteni, olyan értelemben fogalmaztam meg, hogy nem volt hatalmas felzúdulás a Jobbikon belül, mint 2018-ban, amikor Vona Gábor távozott. Akkor Toroczkai László szakította a pártot, utána bezuhantunk 6 százalékra. Most túl vagyunk egy választási vereségen és nem indult meg egymás hibáztatása, senki sem akart fejeket, mindenki megtanulta a múlt leckéjét, hogy az sehova sem vezet, ha belső konfliktusokat generálunk

– fejtegette a május 16-i interjúban, majd tíz nap sem telt el, és robbant a bomba a pártvezetésben. Egy feszült hangulatú elnökségi ülésen a többség olyan működési szabályzat életbe léptetését javasolta, amelynek értelmében a testület tanácskozásain nem lehet jelen Molnár Enikő, Jakab kabinetfőnöke, akivel az elnök több mint bizalmi kapcsolatot ápol. A Magyar Nemzet akkori információi szerint az elnökség egy része megelégelte, hogy a botrányos választási eredmény után mit sem változott a párt egyszemélyes vezetési rendszere, ezalatt nem is Jakab Pétert elnöki tevékenységét, hanem Molnár Enikő kabinetfőnök befolyását értik. Az is kiszivárgott az ülésről, hogy az indulatok akkor szabadultak el igazán, amikor Jakab Péter a lemondásával igyekezett megzsarolni a teljes elnökséget. A zsarolás nem idegen módszer sem Jakab Pétertől, sem Molnár Enikőtől. A Jobbik tíz országgyűlési képviselője közül két személy visszalépése várható azzal a céllal, hogy mandátumukat mások átvegyék. Jakab és kabinetfőnöke a mai napig azzal próbálnak párton belüli szövetségeseket szerezni, hogy az általuk pufferhelyeknek nevezett mandátumok betöltését ígérgetik egyes jobbikosoknak.

Közben a Magyar Hang szerdán úgy értesült, hogy Molnár Enikő lemond a posztjáról. A lap információi szerint Jakab Péter kabinetfőnöke a kommunikációs feladataitól való megválásról már értesítette a párt vezetését is. A Magyar Hang megkereste az érintettet, aki mindössze annyit közölt, hogy a munkáltatója beleegyezése nélkül nem nyilatkozhat.

 

Irányított pártelnök és alvilági módszerek

A pártelnök személyiségét és vezetési gyakorlatát a párton belül régóta ismerték, de vélhetően a súlyos választási vereség és az utána nyilvánosságra került szexbotrány hullámai együttesen az utóbbi hetekben már elérték azt a határt, amikor Jakab még megmaradt hívei is úgy gondolták, tenniük kell valamit, mert a maffiavilágot idéző módszerek miatt a saját pozícióik is veszélybe kerülhetnek. Emlékezetes, hogy sokak szerint a párt volt alelnökének, Szilágyi Györgynek az élettársa elleni nemi erőszak kísérlete is részben egyfajta „üzenet” volt a politikai ellenlábasnak. Az sem véletlen, hogy az erőszakkísérlet feltételezett elkövetője az a Földi István, Kocsord volt polgármestere, aki Jakab hű szövetségeseként kulcsszerepet vállalt a pártelnök újraválasztásában, hiszen a közreműködésével az elmúlt hónapokban 91 jobbikos fantomszervezetet alapítottak, elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Az elmúlt években nem Jakab Péter irányította a pártot

– ezt Stummer János mondta, aki a tisztújításon alulmaradt Jakabbal szemben, majd ki is lépett a pártból. Stummer szavai szerint Jakab a párt vezetésébe kívülről vitt be embereket, és sok esetben nem az elnökségi tagok, hanem a Jakab köré csoportosult úgynevezett tanácsadók irányították a pártot, ők tárgyaltak a visszalépésekről is.

Még a választások utáni napokban éppen Stummer szúrt oda egyet Jakabnak, akit egy régi viccben szereplő „agresszív kismalacnak” nevezett, amiért a pártelnök a bukás után azonnal nekiesett Márki-Zay Péternek. Erről az incidensről is kérdezték Jakab Pétert a Telexnek adott május 11-i interjúban. A Jobbik elnöke úgy reagált: „az agresszív kismalac nekem nem kritika, hanem vagdalkozás, amit a politikai ellenfeleimmel én is meg szoktam csinálni, amikor a miniszterelnököt például lókupecnek nevezem. Lehet, hogy ez sem lovagias, de a miniszterelnök nekem nem bajtársam, hanem az ellenségem, mert tönkreteszi a hazámat, a nemzetemet, amiért mi annyi mindent feláldozunk. De a bajtársamat öncélúan nem pocskondiázom.”

Erről azért megoszlanak a vélemények a párton belül, amit az is bizonyít, hogy a napokban a Jobbik dunakeszi szervezetének elnöke bejelentette, hogy etikai eljárást kezdeményez Jakab Péter pártelnök ellen.

A Facebook-bejegyzésében Varga Zoltán Péter azt kifogásolta, hogy Jakab Péter etikai eljárást indítana Potocskánéval szemben, holott korábban még kiállt amellett, hogy a párt belső életét, konfliktusait nem az ország nyilvánossága előtt kell folytatni. A dunakeszi szervezet elnöke szerint súlyosan sérti a Jobbik alapszabályát, valamint etikai és fegyelmi szabályzatát, hogy Jakab senkivel sem egyeztetve, jogi bizonyság nélkül, nyilvánosan vádolta meg a párt második emberét, a személyektől és az állítottak esetleges valóságtartalmától függetlenül.

Sneider: A Jobbik menthetetlen

Az elmúlt hetekben  tehát felgyorsultak az események, botrány botrányt követ, elindult a kiszorítósdi a pát vezetésében, és mindez nem túl fényes jövőt jelez előre a Jobbiknak. Ennél is markánsabb és egyben lesújtóbb helyzetképet vázolt fel a Mediaworks Hírcentrumának nyilatkozva Sneider Tamás korábbi pártelnök. Szerinte nincs, aki átvegye a Jobbik irányítását Jakabtól, de ha mégis lenne egy ilyen személy, a pártot akkor sem lehetne megmenteni. – Tényként kezelhetjük, hogy a Jobbikban puccs van, ami elsősorban Molnár Enikő, azaz Jakab Péter kabinetfőnöke ellen zajlik – mutatott rá Sneider. A politikus azt is elmondta, hogy Jakab teljes egészében átengedte a párt irányítását Molnár Enikőnek, és ha nem fogja visszakapni a jogköreit, akkor Jakab le fog mondani. Sneider Tamás a Jobbik jelenlegi helyzetét a megszűnés előtt álló Kisgazdapárthoz, illetve az MDF-hez hasonlította.

Borítókép: Jakab Péter (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.