A techcégek cenzúrája veszélyes a szólás szabadságára

Az uniós szabályok nem fogják megvédeni teljes egészében a magyar médiapiacot, de hosszabb távon vélhetően az állami szerepvállalásnak nyílik erre tere – véli a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke. Koltay András a Magyar Nemzetnek elmondta: a nagy online platformok saját üzleti érdekeiknek megfelelően könnyedén képesek manipulálni a felhasználóik által folytatott közéleti diskurzust.

Vizvári Soma
2022. 07. 20. 6:33
2022.07.11. Budapest Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

− Egyre nagyobb gondot okoz a hagyományos médiumoknak, hogy az olyan nagy techcégek, mint a Google és a Facebook a tartalmaik felhasználására üzleti modellt építtettek, és így elhappolják a hirdetési pénzek jelentős részét. Milyen hatása van ennek a médiapiacra, a tájékoztatás minőségérére, sokszínűségére?

− A médiapiacra gyakorolt hatás joggal nevezhető katasztrofálisnak. A magyarországi hirdetési bevételek nagyobb része a technológiai óriásoknál landol, így ez a pénz a magyar médiavállalkozásokhoz értelemszerűen nem jut el. Noha még rengeteg magyar nyelvű médium (televízió, rádió, nyomtatott és online újság) érhető el, de ezt a trendet hosszabb távon a magyar nyelvű tartalom-előállítás meg fogja szenvedni. Emellett persze azt is látnunk kell, hogy a média gazdasági tevékenység, piaci alapon működik. A techcégek a magas szintű szolgáltatásaikkal hódítják meg a nemzeti piacokat. 

Más kérdés, hogy a demokráciára gyakorolt hatásuk szintén felvet komoly kétségeket: személyre szabott szolgáltatásaikon keresztül az egyes felhasználókat bezárják saját véleményük buborékjába, ahová más vélemények nem férkőzhetnek be. 

A platformok továbbá saját üzleti érdekeiknek megfelelően könnyedén képesek manipulálni a felhasználóik által folytatott közéleti diskurzust: akár a valótlan híreknek teret engedve, akár valamelyik politikai szereplőt háttérbe szorítva.

− Az NMHH-nak milyen eszközei vannak arra, hogy a hagyományos médiumokat megvédje a techcégek gyakorlatától?

− Ahogy említettem, a média egy piac, ebből kifolyólag a hatóságnak csak igen szűk eszközei vannak a piaci működés befolyásolására. A piaci versenyben való sikeres részvétel önmagában nyilván nem szankcionálható. Az említett cégek nem is a magyar jogrendszer hatálya alatt működnek, ezért a jogalkotás is jórészt eredménytelen lenne. 

– A techcégek piaci viselkedése eddig jobbára szabályozatlan volt, ám az utóbbi időben európai uniós szinten kedvező fejlemények vannak kibontakozóban. A platformoknak a jövőben fizetniük kell azért, ha egy médium híreit közzéteszik, és így bezsebelik a kapcsolódó reklámbevételt. Egy jövőre hatályba lépő uniós rendelet pedig versenyjogi korlátokat emel majd. 

– Ezen szabályok persze nem fogják megvédeni teljes egészében a magyar médiapiacot. Hosszabb távon vélhetően az állami szerepvállalásnak nyílik tere, hasonlóan a kultúra területéhez. Elvégre a hagyományos felfogás szerint a média kulturális szolgáltatás.

− Mi az, amivel a jogalkotó – akár uniós, akár országos szinten – tudná még támogatni a hagyományos médiumokat a tájékoztatás minőségének és sokszínűségének védelme érdekében?

− A tájékoztatás minősége és sokszínűsége a média tartalmait érintő kérdés, ott pedig az állam – a sajtószabadság védelmére tekintettel – csak igen szűk körben avatkozhat be. Egy hatóság nem döntheti el, hogy mi a „minőségi” tájékoztatás. Közvetett eszközök a hagyományos médiára vonatkozóan azért léteznek. A platformok szerepvállalása a sokszínű tájékoztatás érdekében jogalkotási eszközökkel elvben szintén elősegíthető, például meghatározott mennyiségű közéleti hír kötelező továbbításával, a sokszínűség szem előtt tartásával.

− A Google és a Facebook egyre nagyobb befolyása egy másik kérdést is felvet: megakadályozható-e, hogy ezek a cégek cenzúrázzanak? Van példa arra, hogy nemzeti hatóságok hatékonyan tudnak ezzel szemben fellépni?

− Kérdés, mit értünk cenzúra alatt. Azt a jelenséget, hogy e platformok sok olyan tartalmat törölnek, amely egyébként nem jogellenes? Vagy csak azt, amikor politikai-közéleti vitákba avatkoznak be ily módon? Akárhogy is, ezek a jelenségek veszélyesek a szólás szabadságára. 

– Jelenleg nincsenek alkalmas eszközök ennek féken tartására a jogi szabályozásban, egyrészt mert a platformok magántulajdonban állnak, és a hagyományos felfogás szerint a tulajdonos a tulajdonával azt tesz, amit akar, másrészt pedig sokszor a kormányok is üdvözlik a veszélyesnek minősített – bár nem jogsértő – tartalmak korlátozását.

– A felhasználók szabadságának védelme ezzel együtt is megfogalmazódott már célként, a folyamatban lévő uniós jogalkotás igyekszik e problémára is válaszokat adni, bár aligha tudja végleges jelleggel, megnyugtatóan lezárni a vitát.

Borítókép: Koltay András szerint a platformok könnyedén manipulálhatják felhasználóik közéleti diskurzusát (Fotó: Kurucz Árpád)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.