A techcégek cenzúrája veszélyes a szólás szabadságára

Az uniós szabályok nem fogják megvédeni teljes egészében a magyar médiapiacot, de hosszabb távon vélhetően az állami szerepvállalásnak nyílik erre tere – véli a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke. Koltay András a Magyar Nemzetnek elmondta: a nagy online platformok saját üzleti érdekeiknek megfelelően könnyedén képesek manipulálni a felhasználóik által folytatott közéleti diskurzust.

2022.07.11. Budapest Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

– Ezen szabályok persze nem fogják megvédeni teljes egészében a magyar médiapiacot. Hosszabb távon vélhetően az állami szerepvállalásnak nyílik tere, hasonlóan a kultúra területéhez. Elvégre a hagyományos felfogás szerint a média kulturális szolgáltatás.

− Mi az, amivel a jogalkotó – akár uniós, akár országos szinten – tudná még támogatni a hagyományos médiumokat a tájékoztatás minőségének és sokszínűségének védelme érdekében?

− A tájékoztatás minősége és sokszínűsége a média tartalmait érintő kérdés, ott pedig az állam – a sajtószabadság védelmére tekintettel – csak igen szűk körben avatkozhat be. Egy hatóság nem döntheti el, hogy mi a „minőségi” tájékoztatás. Közvetett eszközök a hagyományos médiára vonatkozóan azért léteznek. A platformok szerepvállalása a sokszínű tájékoztatás érdekében jogalkotási eszközökkel elvben szintén elősegíthető, például meghatározott mennyiségű közéleti hír kötelező továbbításával, a sokszínűség szem előtt tartásával.

− A Google és a Facebook egyre nagyobb befolyása egy másik kérdést is felvet: megakadályozható-e, hogy ezek a cégek cenzúrázzanak? Van példa arra, hogy nemzeti hatóságok hatékonyan tudnak ezzel szemben fellépni?

− Kérdés, mit értünk cenzúra alatt. Azt a jelenséget, hogy e platformok sok olyan tartalmat törölnek, amely egyébként nem jogellenes? Vagy csak azt, amikor politikai-közéleti vitákba avatkoznak be ily módon? Akárhogy is, ezek a jelenségek veszélyesek a szólás szabadságára. 

– Jelenleg nincsenek alkalmas eszközök ennek féken tartására a jogi szabályozásban, egyrészt mert a platformok magántulajdonban állnak, és a hagyományos felfogás szerint a tulajdonos a tulajdonával azt tesz, amit akar, másrészt pedig sokszor a kormányok is üdvözlik a veszélyesnek minősített – bár nem jogsértő – tartalmak korlátozását.

– A felhasználók szabadságának védelme ezzel együtt is megfogalmazódott már célként, a folyamatban lévő uniós jogalkotás igyekszik e problémára is válaszokat adni, bár aligha tudja végleges jelleggel, megnyugtatóan lezárni a vitát.

Borítókép: Koltay András szerint a platformok könnyedén manipulálhatják felhasználóik közéleti diskurzusát (Fotó: Kurucz Árpád)