− Egyre nagyobb gondot okoz a hagyományos médiumoknak, hogy az olyan nagy techcégek, mint a Google és a Facebook a tartalmaik felhasználására üzleti modellt építtettek, és így elhappolják a hirdetési pénzek jelentős részét. Milyen hatása van ennek a médiapiacra, a tájékoztatás minőségérére, sokszínűségére?
− A médiapiacra gyakorolt hatás joggal nevezhető katasztrofálisnak. A magyarországi hirdetési bevételek nagyobb része a technológiai óriásoknál landol, így ez a pénz a magyar médiavállalkozásokhoz értelemszerűen nem jut el. Noha még rengeteg magyar nyelvű médium (televízió, rádió, nyomtatott és online újság) érhető el, de ezt a trendet hosszabb távon a magyar nyelvű tartalom-előállítás meg fogja szenvedni. Emellett persze azt is látnunk kell, hogy a média gazdasági tevékenység, piaci alapon működik. A techcégek a magas szintű szolgáltatásaikkal hódítják meg a nemzeti piacokat.
Más kérdés, hogy a demokráciára gyakorolt hatásuk szintén felvet komoly kétségeket: személyre szabott szolgáltatásaikon keresztül az egyes felhasználókat bezárják saját véleményük buborékjába, ahová más vélemények nem férkőzhetnek be.
A platformok továbbá saját üzleti érdekeiknek megfelelően könnyedén képesek manipulálni a felhasználóik által folytatott közéleti diskurzust: akár a valótlan híreknek teret engedve, akár valamelyik politikai szereplőt háttérbe szorítva.
− Az NMHH-nak milyen eszközei vannak arra, hogy a hagyományos médiumokat megvédje a techcégek gyakorlatától?
− Ahogy említettem, a média egy piac, ebből kifolyólag a hatóságnak csak igen szűk eszközei vannak a piaci működés befolyásolására. A piaci versenyben való sikeres részvétel önmagában nyilván nem szankcionálható. Az említett cégek nem is a magyar jogrendszer hatálya alatt működnek, ezért a jogalkotás is jórészt eredménytelen lenne.
– A techcégek piaci viselkedése eddig jobbára szabályozatlan volt, ám az utóbbi időben európai uniós szinten kedvező fejlemények vannak kibontakozóban. A platformoknak a jövőben fizetniük kell azért, ha egy médium híreit közzéteszik, és így bezsebelik a kapcsolódó reklámbevételt. Egy jövőre hatályba lépő uniós rendelet pedig versenyjogi korlátokat emel majd.
– Ezen szabályok persze nem fogják megvédeni teljes egészében a magyar médiapiacot. Hosszabb távon vélhetően az állami szerepvállalásnak nyílik tere, hasonlóan a kultúra területéhez. Elvégre a hagyományos felfogás szerint a média kulturális szolgáltatás.