A Pest Megyei Kormányhivatal tanácstermében mutatta be a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPPE) a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával a legújabb, a főváros polgári értékrendet középpontjába állító 2022-es kutatását.
Gellén Márton, az MPEE főtitkára bevezető előadásában kiemelte: az értékrendi kutatásnak helye van, és felhívta a figyelmet, hogy
nem kifizetődő értékrendellenes politizálást folytatni.
Kiemelte azt is, hogy a hazai szociológia nem az értékrend, hanem a törésvonalak mentén végez kutatásokat, azokat figyeli meg, ellenben ők azokat az elemeket kutatják, amelyek a társadalmat összetartják. – Mi a magyar társadalom egységében vagyunk érdekeltek – tette hozzá Gellén Márton.
Egészség és biztonság
– A legerősebb érték az egészség, a biztonság
– emelte ki az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt, az E-benchmark kutatási igazgatója az eseményen. Kifejtette azt is, hogy Budapesten jók a munkaviszonyok, és látható, hogy a nyugalom egyértelműen fontos a budapesti lakosok számára.
– Az emberek Budapesten kimondottan szabadságpártiak, nem véletlen az sem, hogy a forradalmak innen indultak el – emelte ki Varga Zsolt. Szerinte ebből fakad az is, hogy a fővárosiak nem szeretik, ha korlátozzák őket. A kutatási igazgató kiemelte, hogy a dokumentumból kiderül az is:
a budapestiek számára a legkiemelkedőbb érték a család, és nem igaz már az a sztereotípia sem, hogy Budapest lenne a legliberálisabb város az országban. Így – mint mondta – a fővárosiak értékelik a kormány családdal kapcsolatos intézkedéseit. Varga Zsolt ugyanakkor kiemelte: a fővárosiaknak a jogok és a kötelezettségek betartása is nagyon fontos, azokat is elfogadják hasonló mértékben, mint a szabadságot. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a budapestiek a vallást nem sorolják a polgári értékrendek közé. – Úgy tűnik, a vallás már nem tudja úgy megszólítani a fővárosiakat, hogy arra tömegek reagálnának
– tette hozzá a kutatási igazgató.
Varga Zsolt részletezte, hogy az értékrend változása a megkérdezetteknél 49 éves kornál vált, tehát e kor felett egyre polgáribb a gondolkodásmód, látható, hogy ekkor érik be a társadalom. A kutatásból kiderül az is, hogy az egyetemet nem végzettek inkább polgári gondolkodásúak, az értelmiség pedig nagyobb arányban a balliberális gondolkodás híve, valamint hogy az egyedülállók a liberálisabbak, a többgyerekesek inkább polgári értékrendet képviselnek. Meglepő fordulatként a kutatásból az is látszik, hogy Pest sokkal polgáribb értékeket vall, mint Buda.
Elsősorban magyarok
A kutatási igazgató az előadásában felhívta arra is a figyelmet, hogy a válaszadók több mint a fele mindenekelőtt magyarnak, másodsorban európainak vallja magát.
Nem sikerült uniós állampolgárokat nevelni a budapestiekből
– emelte ki Varga Zsolt. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a fővárosiak olyan munkát keresnek, ahol elismerik őket, és ha egy budapesti polgár olyan közegbe kerül, ahol nem ismerik el, nincs tisztelet iránta, arról a munkahelyről eljön. A kutatásból kiderül az is, hogy a budapestieknek fontos a politika, és foglalkoznak is vele. Varga Zsolt kiemelte: a közéletben való részvétellel kapcsolatban a többség érzi, hogy tud hatni a társadalomra, ugyanakkor ezt a hozzáállást a fiatalabb korosztály inkább magáénak érzi, mint az idősebbek.
A kutatási igazgató úgy fogalmazott: a budapestiek hetven százaléka tisztességgel megél a keresetéből, és akik leginkább panaszkodnak, azok a liberális gondolkodásúak, akik többek között a magas inflációt hangsúlyozzák. Elmondta azt is, hogy az európai nagyvárosokhoz képest nagyon alacsony a nélkülözők aránya Budapesten, és a válaszokból kiderül az is, hogy ők is biztonságban érzik magukat, vagyis hisznek abban, hogy a kormány segít nekik.