Budapest jobbra tolódik

Nem igaz már az a sztereotípia, hogy Budapest lenne a legliberálisabb város az országban – derült ki a Polgári értékrend kutatás 2022 címet viselő kutatásból, amelyet a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület mutatott be. Varga Zsolt kutatási igazgató kiemelte: nem sikerült uniós állampolgárokat nevelni a budapestiekből, a nagy többség elsősorban továbbra is magyarnak vallja magát.

2021.10.23_Budapest Békemenet Fotó : Markovics Gábor Ripost Fotó: Markovics Gábor

A Pest Megyei Kormányhivatal tanácstermében mutatta be a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPPE) a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával a legújabb, a főváros polgári értékrendet középpontjába állító 2022-es kutatását.

Gellén Márton, az MPEE főtitkára bevezető előadásában kiemelte: az értékrendi kutatásnak helye van, és felhívta a figyelmet, hogy 

nem kifizetődő értékrendellenes politizálást folytatni.

 Kiemelte azt is, hogy a hazai szociológia nem az értékrend, hanem a törésvonalak mentén végez kutatásokat, azokat figyeli meg, ellenben ők azokat az elemeket kutatják, amelyek a társadalmat összetartják. – Mi a magyar társadalom egységében vagyunk érdekeltek – tette hozzá Gellén Márton.

Egészség és biztonság

– A legerősebb érték az egészség, a biztonság

– emelte ki az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt, az E-benchmark kutatási igazgatója az eseményen. Kifejtette azt is, hogy Budapesten jók a munkaviszonyok, és látható, hogy a nyugalom egyértelműen fontos a budapesti lakosok számára.

– Az emberek Budapesten kimondottan szabadságpártiak, nem véletlen az sem, hogy a forradalmak innen indultak el – emelte ki Varga Zsolt. Szerinte ebből fakad az is, hogy a fővárosiak nem szeretik, ha korlátozzák őket. A kutatási igazgató kiemelte, hogy a dokumentumból kiderül az is:

a budapestiek számára a legkiemelkedőbb érték a család, és nem igaz már az a sztereotípia sem, hogy Budapest lenne a legliberálisabb város az országban. Így – mint mondta – a fővárosiak értékelik a kormány családdal kapcsolatos intézkedéseit. Varga Zsolt ugyanakkor kiemelte: a fővárosiaknak a jogok és a kötelezettségek betartása is nagyon fontos, azokat is elfogadják hasonló mértékben, mint a szabadságot. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a budapestiek a vallást nem sorolják a polgári értékrendek közé. – Úgy tűnik, a vallás már nem tudja úgy megszólítani a fővárosiakat, hogy arra tömegek reagálnának 

– tette hozzá a kutatási igazgató.

Varga Zsolt részletezte, hogy az értékrend változása a megkérdezetteknél 49 éves kornál vált, tehát e kor felett egyre polgáribb a gondolkodásmód, látható, hogy ekkor érik be a társadalom. A kutatásból kiderül az is, hogy az egyetemet nem végzettek inkább polgári gondolkodásúak, az értelmiség pedig nagyobb arányban a balliberális gondolkodás híve, valamint hogy az egyedülállók a liberálisabbak, a többgyerekesek inkább polgári értékrendet képviselnek. Meglepő fordulatként a kutatásból az is látszik, hogy Pest sokkal polgáribb értékeket vall, mint Buda.

Elsősorban magyarok

A kutatási igazgató az előadásában felhívta arra is a figyelmet, hogy a válaszadók több mint a fele mindenekelőtt magyarnak, másodsorban európainak vallja magát.

Nem sikerült uniós állampolgárokat nevelni a budapestiekből

 – emelte ki Varga Zsolt. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a fővárosiak olyan munkát keresnek, ahol elismerik őket, és ha egy budapesti polgár olyan közegbe kerül, ahol nem ismerik el, nincs tisztelet iránta, arról a munkahelyről eljön. A kutatásból kiderül az is, hogy a budapestieknek fontos a politika, és foglalkoznak is vele. Varga Zsolt kiemelte: a közéletben való részvétellel kapcsolatban a többség érzi, hogy tud hatni a társadalomra, ugyanakkor ezt a hozzáállást a fiatalabb korosztály inkább magáénak érzi, mint az idősebbek.

A kutatási igazgató úgy fogalmazott: a budapestiek hetven százaléka tisztességgel megél a keresetéből, és akik leginkább panaszkodnak, azok a liberális gondolkodásúak, akik többek között a magas inflációt hangsúlyozzák. Elmondta azt is, hogy az európai nagyvárosokhoz képest nagyon alacsony a nélkülözők aránya Budapesten, és a válaszokból kiderül az is, hogy ők is biztonságban érzik magukat, vagyis hisznek abban, hogy a kormány segít nekik.

Választás után

A kutatást készítők feltették azt a kérdést, hogy ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra szavaznának a megkérdezettek. A válaszokból kiderült, hogy több mint ötven százalék a Fideszre voksolna. – Ezt visszaigazolják az időközi választások eredményei 

– emelte ki Varga Zsolt. Érdekesség, hogy arra kérdésre, hogy kire szavaztak az országgyűlési választásokon áprilisban, több mint hét százalék már nem vállalta, hogy az ellenzékre adta le voksát. – Majdnem minden párt gyűjtőpárt is. A különbségek az egyes részletekben van, olyan kérdésekben, mint a háborúhoz való viszony, az energiaárak, az élelmiszerárak – hangsúlyozta az előadása utáni kérdésekre válaszolva a kutatási igazgató. Mint mondta, látható, hogy mostanra a választók nagy része a Fidesz válaszaival ért egyet.

– A budapestiek jobban szeretik Magyarországot, mint a pénzt – emelte ki zárszavában Gellén Márton, az MPEE főtitkára, majd hozzátette, hogy az értékek közül a pénz szerepe visszaszorult a középmezőnybe, vagyis visszaszorult az a szorongás, hogy kihúzzák-e hó végéig. A főtitkár elmondta azt is: a fővárosiak nagyra értékelik a nyugalmat, a családot, az egészséget, de ezekért személyesen keveset tesznek, mint fogalmazott: fontos, hogy a budapestiek ne csak befogadói legyenek ezeknek az értékeknek, hanem hozzák is létre azokat, akár a helyi közösségben is.

Borítókép: Budapesti Békemenet (Fotó: Markovics Gábor/Ripost)