Mi, magyarok feketeöves válságkezelők vagyunk, bármekkora is körülöttünk a zűrzavar, nálunk a fejekben rend, a karokban erő, a szívekben lojalitás uralkodik – ezekkel a szavakkal illette a hazai válságkezelés lényegét Orbán Viktor még 2020 nyarán, miután hazánk sikeresen védekezett a koronavírus-járvány első hulláma idején.
A koronavírus-járvány ugyan most kevésbé van a figyelem fókuszában, az idén februárban kitört orosz–ukrán háború bőven kínál új kihívásokat: a fizikai biztonság mellett a gazdasági stabilitás, az eddig elért eredmények megőrzése is szükségessé vált, miután az elhibázott brüsszeli szankciók háborús inflációt, valamint energia-veszélyhelyzetet teremtettek szerte a kontinensen.
Orbán Viktor a magyar álláspontot már a háború első napjaiban egyértelművé tette: ki kell maradni a konfliktusból, segíteni kell azonban azokat, akik a háború elől menekülve el kell hogy hagyják Ukrajnát, és az első szomszédos országként Magyarországon lelnek menedékre.
A baloldal nem osztotta a kormány véleményét, hiszen többször hangoztatták, hogy hazánknak katonákat, de legalább fegyvereket kellene Kijevnek szállítania, a magyarok azonban a Fidesz–KDNP-nek szavaztak bizalmat békepárti politikájuk és válságkezelésük miatt. Mindez nem meglepő, mivel az elmúlt tizenkét évben számos alkalommal kellett szembesülnie Magyarországnak súlyos nemzetközi helyzettel, amit rendre sikeresen kezelt a kormány.
Nem először fordul elő, hogy egy hazánktól független, nemzetközi folyamat Magyarországot is veszélybe sodorja. Ilyen volt a 2015-ben kirobbant migrációs válság, amikor több százezer illegális bevándorló akart egyik napról a másikra belépni az Európai Unióba. A magyar kormány a megnövekedett migrációs nyomás miatt már 2015 júniusában úgy döntött, hogy a Szerbiából beáramló illegális migránsok okozta problémát műszaki határzár létesítésével, valamint egyéb, például az államhatár védelmét szolgáló jogi eszközökkel kezeli.
Az intézkedéseknek köszönhetően pedig lezárult a magyar határ az illegális bevándorlók előtt. A magyar álláspontot, ami nemet mondott az illegális bevándorlásra, számos támadás érte az Európai Unióból, ám később több ország is átvette a hazánk által alkalmazott megoldásokat. A hazai baloldal már a kezdetektől támadta a kormány válaszát a migrációra, amit álproblémának neveztek, és nemzetközi szinten is támadást indítottak a kormány ellen.
Az illegális migráció után 2020-ban ütötte fel a fejét a koronavírus, amit Magyarország az időben meghozott járványügyi korlátozásoknak köszönhetően sikerrel vészelt át, majd amint rendelkezésre álltak a betegség elleni vakcinák, a kormány a sokrétű oltóanyag-beszerzéseknek köszönhetően rövid idő alatt magyarok millióinak tette elérhetővé a betegség ellen védettséget jelentő készítményeket. Emlékezetes, hogy a baloldal, valamint az EU részéről is számtalan támadás érte a kabinetet, amiért orosz és kínai oltóanyagokat is rendeltek – többször azt állították, hogy az úgynevezett keleti vakcinák hatástalanok – ám valójában mindkét szérum megfelelő védelmet nyújt a megbetegedéssel szemben.
