Így szülnek a magyar nők

Az édesanyák 97 százaléka állami fenntartású kórházban vagy klinikán hozta világra gyermekét, míg az apák 56 százaléka volt jelen a szüléskor – derült ki a nemrégiben közzétett Magyar születési kohorszvizsgálatból. A KSH Népességtudományi Kutatóintézet (KSH NKI) által készített kutatásban 8287 édesanyát kérdeztek többek között a szülés előtti és a családdá válás első időszakáról, anyagi helyzetükről és az esetleges párkapcsolati kihívásokról.

827a6dd3-fd75-4b67-a8e0-fbfdbb13bd51

Számít az életkor

A vizsgálat részletesen foglalkozik a szülés módjával és annak körülményeivel is. A kismamák 57 százaléka természetes úton, míg 43 százalékuk császármetszéssel szülte meg gyermekét. Bár a császármetszések növekvő aránya világtendencia, ám egészségügyi szempontból a magas hazai arányszám semmiképpen sem kedvező.

– A császármetszések világszerte egyre gyakoribbá válása mögött számos tényező húzódik meg: a gyermekszám csökkenésével nő az első gyermeküket szülők aránya, emellett növekszik az anyák átlagos életkora, valamint a mesterséges megtermékenyítések aránya is, illetve a túlsúlyosság szintén növekvő tendenciát mutat; ezek a tényezők mind emelik a császármetszések valószínűségét – olvasható a tanulmányban.

A magyar adatokat vizsgálva azt láthatjuk, hogy az anya életkora egyértelműen befolyásolja a császármetszések előfordulásának esélyét: a 35 éves és annál idősebb korban szülő nők fele, a 40 évesnél idősebbek 54,7 százaléka, a 25 év alattiaknak viszont csak kevesebb mint harmada szült császármetszéssel – áll a kutatásban, amely kiemelte, hogy a műtéti beavatkozások számát a nőgyógyászati-váran­dósgondozási magánellátás igénybevétele is növeli.

A KSH NKI adatai szerint az édesanyák 97,6 százaléka állami fenntartású kórházban vagy klinikán szült, míg a nők 1,8 százaléka jelölt meg magánkórházat a szülés helyeként. Mindössze 35 fő nyilatkozott arról, hogy otthon, és tizenketten mondták azt, hogy egyéb helyen – mentőautóban vagy autóban, autópályán – hozták világra gyermeküket.

A természetes úton szülők 29,5 százaléka szabadon választhatta meg a vajúdási és a kitolási testhelyzetet, mintegy 24,5 százalékuk csak a vajúdási testhelyzetet, 39,4 százalék pedig egyáltalán nem választhatott. A vizsgálat szerint ebben a kérdésben a fővárosi lakóhely kiemelkedő jelentőségű: a budapesti anyák 45,9 százaléka választhatta szabadon a testhelyzetét a szülés során.

Az átfogó tanulmányból kiderül, hogy a szülés során a kismamák több mint 41 százalékánál történt valamilyen beavatkozás: burokrepesztés 39 százalékuknál, az epidurális érzéstelenítést harmadánál, gátmetszést pedig a nők több mint negyedénél alkalmaztak. A szülés az anyák kétharmadának egyértelműen pozitív élményt jelentett, ugyanakkor minden tizedik szülő nő negatív élményként élte meg. A legelégedettebbek a hüvelyi úton szülők voltak, 78 százalékuk állította, hogy a szülés számukra a legmegfelelőbb módon zajlott.

Kockázatok

A kutatás arról is beszámol, hogy az apák 56,7 százaléka volt bent szüléskor. – Minél kedvezőbb a várandós társadalmi háttere – vagyis minél iskolázottabb, minél jobb anyagi körülmények között él –, annál nagyobb valószínűséggel volt bent az apa a szülésnél – olvasható.

A mintába került gyermekek 24-45 várandóssági hét után, átlagosan 38,8 hétre születtek meg: 7,6 százalékuk született koraszülöttként, ám az extrém koraszülöttek, a 28. hét előtt születettek aránya mindössze 0,1 százalék. A legrosszabb anyagi helyzetben élők között csaknem háromszoros a koraszülöttek aránya, mint a legjobb helyzetben lévőknél.

A koraszülöttség szempontjából a már meglévő testvérek statisztikailag kockázatot jelentenek: azok a babák, akik legalább három testvér után érkeztek, több mint kétszer akkora arányban voltak koraszülöttek, mint elsőszülött társaik. Míg a fővárosi családok esetében csak 6,2 százalék a koraszülöttek aránya, az ötszáz főnél kisebb településeken csaknem minden tizedik gyermek volt koraszülött. Azoknak az anyáknak, akik a születést megelőző három hónapban dohányoztak, nagyobb arányban született a gyermekük túl korán vagy túl alacsony súllyal.

Keveset alszanak, de elégedettek

A tanulmány részletesen foglalkozik a szülést követő időszakkal is. Az anyák 61 százaléka naponta beszél az édesanyjával, 57 százaléka a házastársával, míg 39 százaléka az élettársával élt együtt, és alig négy százalék a gyermeküket egyedül nevelő nők aránya. A féléves csecsemők csaknem harmada alszik kevesebbet, mint 12 óra, jelentős részük, 45 százalékuk még soha nem aludta át az éjszakákat, míg a babák 27 százaléka alszik szülei ágyában. Bár az ajánlások szerint féléves korig mindenképpen a kizárólagos szoptatás lenne a legjobb a gyermekeknek, a felmérés eredményei szerint a csecsemőknek csak alig több mint fele kapott anyatejet legalább 24 hetes koráig.

A nők döntő többsége összességében elégedett az életével, ugyanakkor a megkérdezettek 9,6 százaléka erős szorongásról számolt be.

A féléves gyermeket nevelő anyák átlagosan 6-7 órát alszanak éjszakánként, és 2-3 alkalommal felébrednek. A kutatásban részt vevő nők 24 százaléka dohányzik, többségük naponta, a hat hónaposok 8 százaléka van kitéve passzív dohányzásnak. Ami az alkoholfogyasztást illeti, az anyák 75 százaléka absztinensnek vallja magát és mindössze 3,6 százalékuk számolt be legalább heti rendszerességű alkoholfogyasztásról – foglalja össze a tanulmány.

A beszámolóból kiderült az is, hogy a féléves gyermeket nevelő anyák többsége otthon van gyermekével, és mindössze 3,6 százalékuk dolgozik.

A 40 éves vagy annál idősebb anyák köré­ben a leggyakoribb a munkavállalás: közel hét százalékuk dolgozik a gyermek féléves korában. Az anyák többsége gyermeke két- és hároméves kora között tervez visszatérni a munkaerőpiacra. Ami a munkavállalás időzítésének okait illeti, az anyagi kérdésen túl a legtöbben a gyermek közösségbe kerülését tartják fontos szempontnak, míg a már aktívan dolgozók közül a legtöbben a karrierjük, munkájuk folytatását; a már dolgozó anyák 81 százaléka korábbi munkahelyére tért vissza.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: 123RF)