Lábon lőtte magát a főváros a BKV-hajók leállításával

A főváros spórolásra hivatkozva 2021 után 2022-ben sem indította el a kishajós közlekedést a Dunán. Egy BKV-s jelentésből most kiderült: a városvezetés nem járt jól pénzügyileg a döntéssel. Hiába használták a Covid előtt százezrek a járatokat, jövőre sincs tervben a hajók újraindítása – olvasható a Világgazdaság cikkében.

Budapest, 2018. augusztus 14. A Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) hajójárata a XIII. kerületi Népfürdõ utcánál (Árpád híd). A BKV a Dunán 10 hajóval üzemelteti járatait. MTVA/Bizományosi: Balaton József *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Balaton József

Magas költségek

Igaz, hogy mivel a BKV nem maga, hanem alvállalkozókon keresztül végeztette az üzemeltetést, a nekik fizetett üzemeltetési díjaktól megszabadulva 227 millió forintot megfogott a főváros 2021-ben 2018-hoz képest. 

Ezzel párhuzamosan a kiadási oldalon megemelkedtek a közvetlen költségek, a személyi jellegű ráfordítások, valamint az amortizáció is – írja a Világgazdaság.

 Mindez szintén nem valamiféle váratlan folyamat eredménye, hanem könnyen belátható okokból ered.

 Így például:

• az üzemeltetési szerződések felmondásával a korábban az alvállalkozókkal végeztetett feladatokat jelenleg a BKV látja el,
• az üzemeltetői feladatok visszavétele az érintett szervezet létszámának – biztosítani kell a hajók mozgatására és fenntartására alkalmas személyzetet – emelését tette szükségessé,
• mivel papíron a hajózási tevékenység szüneteltetése ideiglenes, a hatályos Közszolgáltatási Szerződés értelmében a BKV feladata a hajók és kikötők üzemképes állapotban tartása,
• ráadásul a 2020-as évben részben, 2021-ben pedig végig a BKV felelt (külső szolgáltató bevonásával) a hajók őrzéséért.
   

Van még egy, valamivel bonyolultabb közgazdasági tényező is, ami a hajók állása alatt is hozzájárult a viszonylag magas állandó költségszinthez. Ez a végrehajtott korszerűsítési munkálatok aktiválása, ami növelte az eszközállomány könyv szerinti értékét és az amortizáció költségét. Erre viszont egy felelős menedzsment ugyancsak gondolhatott előzetesen.

Lennének utasok

Ez tehát a pénzügyi mérlege a dunai kishajók leállításának. Ugyanakkor van egy másik szempont is, amely legalább ennyire fajsúlyos, és ami mentén ugyancsak alátámasztható módon kritizálható Karácsony Gergely főpolgármester és stábjának döntése. Ez pedig nem más, mint az utazóközönség jogos érdeke. 

A budapesti forgalmi számokból – nem mellékesen a nemzetközi példákból – világosan látszik, hogy a menetrend szerinti hajózásra igenis lenne igény. 

A Világgazdaság cikke szerint a már említett 2018-as rekordévben összességében, a D14-es kompot is idevéve 425 ezren vették igénybe a szolgáltatást. Tény, hogy ez 2019-re 305 ezer főre esett vissza, de az abban az évben május végén bekövetkezett döbbenetes tragédia, a Hableány rendezvényhajó katasztrófája markánsan szerepet játszott ebben. A 27 halálos áldozatot követelő szerencsétlenség ugyanis érdemben befolyásolta a hajózás iránti keresletet.

Mindenesetre azzal, hogy a főváros beszüntette a BKV-val való közlekedés lehetőségét a Dunán, tömegeket hátrányosan érintő lyukat ütött a fővárosi tömegközlekedés szolgáltatási oldalán. 

Igaz ez még akkor is, ha a hajójáratok elsődlegesen sétahajóként voltak népszerűek és az a cél nem teljesült, hogy a hajózás a hivatásforgalmú közlekedés teljes értékű eleme legyen. Más kérdés, hogy a negyven-ötven éves hajókkal, korszerűtlen infrastruktúrákkal, hosszú menetidőkkel ez egyáltalán mennyiben reális elvárás – tették hozzá.

Partra szállás

A BKV még 2010 és 2012 között 90 százalékos intenzitású európai uniós támogatással, összesen 493 millió forintból felújított, illetve kiépített hat meglévő (Szent Gellért tér, Boráros tér, Petőfi tér, Batthyány tér, Jászai Mari tér, Meder utca) és három új (Haller utca, Népfürdő utca, Újpest-Városkapu) kikötőt, amely lehetővé tette a menetrend szerinti hajójáratok elindítását. 

A szolgáltatás hét saját tulajdonú hajóval, alvállalkozók bevonásával startolt 2012. július 1-jétől.

A dunai vonaljáratok D11-D13 viszonylatszámmal közlekedtek Újpest, Árpád út és a Kopaszi-gát (Rákóczi híd), valamint a Rómaifürdő és a Haller utca között. Ezenfelül 2014 februárjában a BKK felügyelete alá és a BKV üzemeltetésébe került a Csepelszigetet Soroksárral összekötő D14 viszonylatszámú révjárat – írja a Világgazdaság.

Végjáték

A fővárosi önkormányzat először a Covid következményeiből adódó hatásokra, valamint a kialakult keresletátrendeződésre hivatkozva tartotta a dokkokban a BKV hajóit. Majd később, 2021 őszén a fővárosi közösségi közlekedési bevételek csökkenését és a kormányzati elvonásokat jelölte meg annak okaként, hogy 2021-hez hasonlóan 2022-ben sem tudja biztosítani a fővárosi hajózási tevékenység üzemeltetéséhez szükséges fedezetet.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: A Budapesti Közlekedési Vállalat hajójárata a XIII. kerületi Népfürdő utcánál (Fotó: MTVA/Balaton József)