A héten ismét ülésezik a parlament, a hétfői és a keddi ülésnapon pedig több fontos ügyben is dönt a Tisztelt Ház. A hétfői ülés a szokásos rend szerint a politikai vitákkal kezdődik, mint a napirend előtti felszólalások, az interpellációk, valamint az azonnali kérdések órája, amik vélhetően újabb erős szócsatákat hoznak a kormány és az ellenzék között. Ezután az ülésnap a jövő évi költségvetésről készült bizottsági jelentésekkel és az összegző módosító javaslatok vitájával folytatódik, majd kedden szavaznak a képviselők a költségvetési törvényről. Varga Mihály pénzügyminiszter még június elején adta át a törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.
A tárcavezető a tervezet benyújtása után jelezte, hogy a kormány számolt a háború, a szankciók hatásával, a magas energiaárakkal, az inflációval, az európai gazdaság lassulásával, a világgazdasági környezet bizonytalanságával.
Mindez rámutat arra, hogy jelen helyzetben rendkívül kiszámíthatatlan a környezet a büdzsé készítésekor. A baloldal által a költségvetési törvényhez benyújtott módosítási javaslatokról pedig Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára korábban elmondta: azok 3240 milliárd forintos adóemelést jelentenének az országnak, ami csaknem akkora összeg, mint amennyit családtámogatásokra, valamint a honvédelmi és a rezsivédelmi alapra fordít a kormány.
Továbbá hétfőn tárgyalják Magyarország alaptörvényének a tizenegyedik módosításához kapcsolódó bizottsági jelentéseket, majd kedden szavaz a parlament a tervezetről, amit Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője nyújtott be. Az indítvány szerint 2024-ben az önkormányzati választásokat egy napon tartanák az európai parlamenti képviselők választásával.
A kormánypárti politikus szerint a módosítást azért lenne indokolt, mert idén az országgyűlési választás, valamint az azzal egy napon tartott országos népszavazás lebonyolítása több mint tízmilliárd forint költségmegtakarítást eredményezett.
A módosítás emellett tartalmazza az ország területi tagozódására vonatkozó rendelkezések megváltoztatását is: a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik. Az indoklás szerint a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak.
Az alaptörvény újabb módosítása mellett a képviselők szavaznak az országgyűlési törvény módosításáról szóló javaslatcsomagról is, amit Kocsis Máté Simicskó Istvánnal, a KDNP frakcióvezetőjével közösen nyújtott be a parlamentnek.
A változtatás főleg a frakciófinanszírozást érinti, mivel az új ciklusban hatmilliárd forinttal többe kerülnének a jelenlegi szabályok mellett a baloldali frakciók az államnak, miközben kevesebb képviselői hellyel rendelkeznek.
A kormánypárti előterjesztés véget vet a baloldal trükközésének, hogy az egy közös listán indult pártok a parlamentben hat frakciót alakítottak. A Fidesz és a KDNP frakcióvezetőjének javaslata egy új számítást tartalmaz. Elvonja a baloldaltól a frakciótrükközéssel szerzett hárommilliárdot, a kormánypártok pedig leadnak kétmilliárd forintot, így hozzájárulva a rezsivédelmi alaphoz. Emellett a javaslat szerint változtatnának a felszólalási időkereteken is. Most három és félszer több beszédidő áll az ellenzéki frakciók rendelkezésére, mint a kormánypártokéira. Főleg a törvényjavaslatok vitája esetében lehet csökkentés, de ott is megmarad az ellenzéki túlsúly, a napirend előtti felszólalások időkeretén viszont nem kívánnak változtatni.
