A háború miatt is fokozódik az emberkereskedelem

Az ukrajnai háború következtében elindult milliók potenciális áldozatai az emberkereskedő maffiáknak, ám Közép-Európában, így Magyarországon is nem csak a háború miatt fokozódik az emberkereskedelem. A potenciális áldozatok mélyszegénységben élnek. Hazánk ráadásul kibocsájtó, tranzit- és célországa is az emberkereskedő maffiáknak.

Budapest, 2022. március 21. Ukrajnai menekültek érkeznek a BOK (Budapesti Olimpiai Központ) Sportcsarnokhoz, a kormány a karitatív szervezetekkel együttmûködve megnyitott humanitárius tranzitponthoz. A Keleti és a Nyugati pályaudvaron ezt követõn csak információs pontok mûködnek, a háború elõl menekülõket pedig buszokkal szállítják át a két pályaudvarról, illetve Kõbánya felsõ vasútállomásról a BOK csarnokba, ahol kulturált körülményeket alakítottak ki. A csarnokban többek között étel, ital, orvosi ellátás, tisztálkodási lehetõség várja a menekülteket, a kisgyermekes anyák számára baba-mama sarkot, a gyermekeknek játszósarkot alakítottak ki, valamint az emberek információt kaphatnak a szállás- és további utazási lehetõségekrõl. MTVA/Bizományosi: Branstetter Sándor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Branstetter Sándor

Az Európai Unió rendőri és ügyészi szervei szerint Kelet-Közép-Európában, főleg a frontországokban, azaz az Ukrajnával határos országokban fokozódik az emberkereskedők aktivitása, ami egyértelműen összefüggésben van a háború elől menekülők millióinak tragikus sorsával.

A háború miatt július 27-ig csaknem tízmilliónyian kényszerültek elhagyni Ukrajnát. 

A visszatérők, a frontszolgálatra jelentkező férfiak vagy az időközben magukat meggondoló családok és hazatérők létszámát is négymillió főre becsülik. A szám csak becsült. Nem állapítható meg a pontos létszám, mint ahogy az sem, ebből hány fő a visszatérő menekült, és mennyi a korábban már Európában élő, most harcolni hazaérkező – bár ez utóbbi nyilvánvalóan kevesebb.

A Baptista Szeretetszolgálat több mint tíz éve elkötelezetten küzd az emberkereskedelem ellen. Lépéseket tesz a megelőzésben, védett házaiban biztosítja az áldozatok oltalmát, ellátását, képviseli érdekeiket, így természetes volt, hogy már a háború első napjától kiemelt figyelemmel fordul a földönfutóvá vált ukrajnaiak felé.

A háború elől menekülők döntő többsége nő és gyerek, mindkét csoport az emberkereskedők kedvelt célpontja. 

Különösen az egyedül menekülő nők és gyerekek vannak veszélyben.

A Baptista Szeretetszolgálat megfogalmazása szerint az emberkereskedelem tulajdonképpen a védtelenek illegális áruba bocsátása, elsősorban szexuális kihasználás és kényszermunka céljából, aminek az áldozatai nemcsak a külföldön prostituáltként használt nők, férfiak és gyermekek, hanem azok is áldozatnak számítanak, akiket kényszermunkára fognak, sokszor megfosztanak papírjaiktól, pénzüktől és legtöbbször emberi méltóságuktól is. A fondorlatokkal, erőszakkal, illetve bántalmazással kényszerített áldozatokat minden esetben kihasználják, dolgoztatják, vagy prostitúcióba hajszolják – a jelenség nemcsak külföldön, hanem országhatárainkon belül is előfordul.

Világszerte mintegy negyvenmillió, Magyarországon pedig több tízezer áldozata van az emberkereskedelemnek, ezzel a leginkább érintett európai államok között szerepelünk

– írta meg az Index.hu a Nemzetközi Migrációs Szervezet (International Organization for Migration, IOM) magyarországi szervezetének a közleménye alapján.

A rendészeti szervek, a nők és gyermekek elleni erőszak áldozatait segítő szervezetek szerint hazánk egyszerre kibocsátó, tranzit- és célország, azaz 

sok áldozatot visznek külföldre, és hozzánk is hoznak nőket, férfiakat és gyerekeket szexuális vagy munkacélú kizsákmányolás céljából, illetve rajtunk keresztül is vezetnek Nyugat-Európa, illetve a Balkánon át Közel-Keletre emberkereskedelmi útvonalak.

A szakemberek tapasztalatai szerint jelentős a kizsákmányolás belföldön is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy Magyarország kibocsátó térségei a mélyszegénységgel leginkább sújtott régiók – Kelet-Magyarország, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegye – leszakadt térségei, valamint Dél-Baranyában az Ormánság, Zala egyes részei. 

A bűnmegelőzési szakemberek szerint a több mint húszezer állami gondozott fiatal egy része is potenciális célszemély. Az intézetekből gyakran megszökők szinte biztosan a prostitúciós piacon kötnek ki.

A bűnesetek elemzéséből kiderül, hogy ezekből a térségekből, rétegekből elsősorban nyugat-európai bordélyházakba viszik a fiatalokat a szervezett, esetenként családi alapon szerveződő maffiák, lévén már az ukrajnai háború előtt is tranzitország voltunk az emberkereskedők számára.

Emberkereskedelem tekintetében is régóta célország vagyunk. Elég csak a hazai nívósabb társalkodó-, illetve hostess-szolgáltatásokat nyújtó „ukránkákat” említeni.

A hazai prostitúciót ismerők szerint gyakran előfordult, hogy a nyugat-európai szexpiacra szánt „ukránkákat” magyarországi „szolgáltatók ellenőrizték le”, majd – ha megfeleltek – továbbvitték őket nyugatra.

Az emberkereskedelem egyébként felmerül az embercsempészet során, hiszen az áldozatokat pénzért ők szállítják a célországba, mint ahogy az illegális migránsokat csempészők is a szervezett bűnözés második legnagyobb bevételi forrását jelentő emberkereskedők közé tartoznak.

Borítókép: Ukrajnai menekültek érkeznek a BOK-csarnokhoz (Fotó: Branstetter Sándor)