Bandaháború a déli határnál

Legkésőbb szeptember végén már megkezdhetik a szolgálatukat az első határvadászegységek – tudtuk meg Bakondi Györgytől, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadójától. A tábornok tájékoztatása szerint a déli határnál ma már naponta ezer bevándorló ellen kell intézkedni, akiket egymással fegyveres háborút vívó embercsempészbandák és Soros-szervezetek is segítenek. A főtanácsadó beszélt arról is, hogyan erősítik meg a déli határnál a kerítést.

20220322 Szombathely Bakondi György a Miniszterelnök Belpolitikai tanácsadója volt a vendég a Haladás Sportkomplexumban. Fotó: Cseh Gábor CSG Vas Népe Fotó: Cseh Gábor

– Naponta ezer illegális migráns jelenik meg a déli határnál, óránként kapnak el kisebb csoportokat és kísérnek vissza Szerbiába. Mennyire nagy a baj?

– Régóta, a 2015-ös nagy bevándorlási hullám óta egyértelmű, hogy műszaki határzárral, megfelelő rendőri erőkkel és jogi határzárral is védekezni kell. Manapság azonban egyre nagyobb a baj, nagyon sokan jönnek, ráadásul szervezett embercsempész-hálózat segíti őket, amely bandaháborút folytat a határ mentén. Az illegális migránscsoportok összetétele is változott, már nemcsak Afganisztánból vagy Szíriából indulnak el emberek, hanem más, ázsiai és afrikai országokból is, nagy tömegben. Érkeznek indiaiak, pakisztániak, tunéziaiak, marokkóiak, sőt nepáliak is.

– Biztos, hogy ezekből az országokból jönnek, vagy csak azt mondják magukról?

– Valóban ezekből az országokból is jönnek migránsok. Korábban minden illegális bevándorló igyekezett magát szírnek mondani. Ennek az volt az oka, hogy Németország kijelentette, befogadja azokat, akik szír területről, a háború elől menekülnek. Az biztos, hogy Szíriából nagy számban menekültek el emberek Törökországba, ahol ma is 3,7 millió szír menekült tartózkodik. Ehhez csatlakoztak azok a százezrek, akik később Afganisztánból indultak útnak. Ma azonban már a világ számos országából indulnak el emberek a jobb élet reményében Nyugat-Európa felé.

– A nemzetiségi összetételnek megfelelően változnak az útvonalak is, ahogyan Európába érkeznek a bevándorlók?

– Jelentősen megnövekedett, háromszorosára nőtt a migránsok száma Olaszország partjainál, ahová Afrikából érkeznek tömegesen az emberek. Folyamatosan figyeljük a törökországi helyzetet is. Törökország a migráció kapuja, ahová a bevándorlók nagy része érkezik. A törökök már falat építettek a szír és az iráni határra, de Iránban is több millióan vannak, akik igyekeznek bejutni Európába. A török határőrezredeknek jelentős migrációs nyomást kell megállítania. Mivel a görög szigetek határőrizete is megszilárdult, a migránsok egy része már elkerüli ezt az útvonalat, és közvetlenül az olasz partokhoz megy.

– A partokon pedig megjelennek az NGO-k által bérelt mentőhajók, és segítik őket. Ez nem azt feltételezi, hogy a Soros György által támogatott szervezetek együttműködnek az embercsempészekkel?

– Ezt nem tudjuk. Azt azonban valóban jó lenne tudni, hogy az olasz határra érkező, civil szervezetek által bérelt nagy hajók, amelyek kifutnak a tengerre a líbiai partok közelében, és valamilyen csodás módon megtalálják a csónakkal elindult migránsokat, majd kimentik és átszállítják az olasz partokhoz, vajon honnan tudják, hol vannak azok a lélekvesztők? Ez nyilván feltételez valamilyen együttműködést az utazást szervező embercsempészek és a mentőhajók között.

– Korábban voltak hírek arról, hogy az NGO-k más módon is támogatják a bevándorlókat, például bankkártyát is adnak nekik.

– A Soros-szervezetek valóban aktívak ebben a folyamatban, pénzzel, térképekkel, ismertető füzetekkel, pihentetéssel, tüntetések szervezésével próbálkoznak. Azt persze nehéz megmondani, hogy az utazást konkrétan ki finanszírozza, és hogy miként tudják rávenni egy indiai vagy afrikai falu lakóját az indulásra. Vannak hírek azonban arról, hogy a menekültstátust kapott bevándorlók például Németországban fizetett szabadságot kapnak, hogy hazamenjenek a rokonok meglátogatására. Nagy kérdés viszont, hogyan látogathat haza valaki abba az országba, ahonnan menekülnie kellett. Nem véletlen, hogy ma már vannak olyan nyugat-európai országok, ahol a muszlim lakosság számaránya lassan meghaladja a tíz százalékot. Ez pedig megváltoztathatja a kultúrát és kaotikus viszonyokat teremthet, de mindez nem számít a baloldalnak, mert szavazóbázist jelent a számukra.

– Ha vannak nemzetközi megállapodások, miért nem tehetjük meg azt, hogy a biztonsági szempontból ellenőrzött embereket feltesszük egy repülőgépre, és átszállítjuk azokba a nyugat-európai országokba, ahol szívesen látják őket?

– Ezt nem akarják az úgynevezett befogadó államok az unióban. Alapvetően két megoldásban gondolkodnak. Az egyik a kötelező kvótaszerű elosztása a migránsoknak. A másik, hogy aki ezt nem akarja elfogadni, fizessen. Az egyetlen migránsért fizetett pénz azonban sokkal többe kerülne, mint egy magyar állampolgár éves, átlagos bevétele. Ráadásul van olyan elképzelés is, hogy azokat a migránsokat, akikre nincs szükség Nyugat-Európában, azokba az országokba küldenék, ahol nem akarják őket befogadni, és az lenne a feladatuk, hogy finanszírozzák a hazautaztatásukat. Az uniónak inkább világos üzenetet kellene küldenie, hogy ezt az állapotot meg lehessen szüntetni. Arról, hogy a jogszabályok mindenkire vonatkoznak, jogellenes határátlépésre nincs lehetőség, aki pedig így érkezik, azt visszaküldjük oda, ahonnan jött.

– Az úgynevezett civil szervezetek mellett a fő szervezők mégiscsak az embercsempészek. Milyen módszerekkel él ez a szervezett bűnözői hálózat?

– Ma már egyre durvábbak az eszközeik. Mivel az embercsempészbandák egymással is harcban állnak a területek felügyelete miatt, és igyekeznek teljesíteni a megrendelők igényeit, komoly fegyvereket is használnak. Ennek az eredménye, hogy a magyar határ közelében, Ásotthalommal szemben, Szabadka külterületén fegyveres összetűzések is voltak az embercsempészek között. Egyelőre attól tartózkodnak, hogy a hivatalos szervek ellen is fegyvert használjanak, de ma már ez sem elképzelhetetlen. Ezek a bandák illegálisan működő, titkosszolgálati módszereket alkalmazó, komoly hálózatot kiépítő szervezetek, amelyek a kiindulás helyétől a célállomásig szervezik az illegális migrációt. Mindenre külön embereik vannak: van, aki toborozza az útba indulókat, van, aki szállítja, van, aki pihenteti őket, van, aki előfutárként felderítést folytat, hamis okmányokkal látja el, elrejti az embereket.

– Milyen módszereket használnak a migránsok a segítségükkel a biztonsági határzárnál?

– Ma már jellemzővé vált a határkerítésnél a csoportos elkövetés, és tipikussá vált a létrás módszer. Alumíniumlétrákat vásárolnak, hogy felülről jussanak át a határzáron. Teljesen egyértelmű a szervezett bűnözés a segítők és az embercsempészek körében. Kifigyelik a magyar határőrizeti rendszert, néhány embercsempész megtámadja a kerítést, elkezdi dobálni a járőröket, arra számítva, hogy a határvédelmi erőket odacsoportosítják, eközben pedig a határ más szakaszain megpróbálnak átjutni a bevándorlók.

– Hogyan sikerül megakadályozni ezeket a próbálkozásokat?

– A határon kettős kerítés áll, közötte egy manőverúttal. Ez gyengeáramú érzékelővel felszerelt, tehát ha elvágják, jelzést ad a helyi határőrizeti központokban. Nappali és hőkamerás rendszer is kémleli a környéket, ennek felvételeit az operatív irányítást végző kistérségi központból figyelik. Innen küldik a helyszínre a járőröket. Vannak állandó, magas figyelőbe vezényelt járőrök, akik nézik a terepet, lovas járőrök, akik a terepkutatásban vesznek részt, és vannak gépjárművel járőröző rendőrök is, ami a gyors reagálást teszi lehetővé. A hódunai szakaszon a mocsaras terület miatt nem tudtunk kerítést építeni, ezért itt jelenleg a folyót is figyelik, és nagyobb számban vannak rendőri erők.

– Miért kell megerősíteni ezt a kerítést?

– Egyrészt Hódunánál is megépítjük a kerítést, másrészt a meglévőt is megerősítjük. A tetején lévő nyakat hosszabbítjuk meg 40-50 centiméterrel, hogy ne tudják nekitámasztani a létrát. Betonelem fémvázzal megerősítjük magát a kerítést is, hogy ne lehessen szétvágni. A büntetés-végrehajtás már meg is kezdte ezt a munkát.

– Az Európai Unió fizetett már azért, hogy gyakorlatilag a schengeni határt védjük ezzel a kerítéssel?

– Erre még egy fillért sem kaptunk. A költségeink két százalékát megtérítették az ukrajnai menekültek befogadásáért. Közel 890 ezer menekültet fogadtunk be Ukrajnából. Magyarország az elmúlt száz év legnagyobb segítségnyújtási akcióját bonyolítja le, ami ráadásul egy hosszan tartó, folyamatos feladatnak tűnik. Eközben a hadseregünk egy jelentős részét is a keleti határra kellett csoportosítanunk. Mivel a hadseregnek akkor, amikor a szomszédunkban háború dúl, az a feladata, hogy készüljön az ország fegyveres védelmére és részt vegyen a NATO-val közös nemzetközi hadgyakorlatokon, a déli határról ki kell vonnunk a katonákat. A helyi rendőrök, Csongrád és Bács-Kiskun megyében továbbra is részt vesznek majd a határvédelemben, de ilyen migrációs nyomás esetében a létszámuk ehhez nem elegendő, ezért az ország más megyéiből is vezénylünk oda rendőri erőket. Ez viszont átmeneti megoldás, mert kimeríti a rendőri erőket, ahonnan pedig elhozzuk őket, ott nyilvánvalóan kevesebb lesz a járőr.

– Ezért döntött úgy a kormány, hogy felállítja a határvadászezredet?

– Igen, első körben 2200 embert veszünk fel határvadásznak, akik a helyi rendőrökkel közösen vesznek részt majd a határőrizetben.

– Több ezren érdeklődtek. Meglepte a nagy lelkesedés?

– Nem, hiszen a határ menti régió­ba az emberek szívesen vettek részt ilyen feladatokban eddig is, a polgárőrség például rendszeresen bekapcsolódott ebbe a szolgálatba. Határvadászként viszont a rendőrség állományába kerülhetnek, és részt vehetnek a haza fegyveres védelmében, aminek jelentős vonzereje van. Nem beszélve arról, hogy már a tanfolyam alatt háromszázezer forintos havibért biztosítunk az étkezés és a szállás mellett, a tanfolyam elvégzése után ez a fizetés négyszázezer forintra emelkedik.

– Miből áll a kiképzés, mire készítik fel a jelentkezőket?

– Hosszú távon egy határvadászezred jön létre, megyénként több század tevékenykedik majd, megyei koordinátorokkal, ez azt jelenti, hogy csapaterős tevékenységre is fel kell őket készíteni. A nagyobb migránscsoportok megfékezéséhez, a területek átvizsgálásához, lezárásához ugyanis csapaterőre is van szükség. Képesnek kell lenni reagálni a határon történt incidensekre is. Megtanulják viszont, hogy mi kell a határon a járőrtevékenységhez: például a kényszerítő eszközök alkalmazását, a fegyverhasználatot, a bilincselést. Szerződéses rendőrök lesznek, az első évben őrvezetői, a másodikban tizedes, a harmadikban szakaszvezetői beosztásban.

– Ezek szerint használhatják a lőfegyvereket is?

– Igen. A rendőrségre vonatkozó fegyverhasználati szabályok vonatkoznak rájuk.

– A baloldali ellenzék korábban tagadta, hogy valós probléma a migráció, most viszont mintha hallgatnának erről. Minek köszönhető ez?

– A legárulkodóbb az volt, amikor Karácsony Gergely főpolgármester azt közölte, hogy azért nem beszélnek a migrációról, mert ezzel nem lehet választást nyerni. Kiderült ebből is, hogy a baloldalon továbbra is az uniós liberális párttársaik elveit vallják, még ha nem is beszélnek róla, tehát beengednék a migránsokat. Szlovéniában, ahol baloldali politikai fordulat történt, már meg is kezdődött a kerítés bontása a horvát szakaszon. Ezért készen kell állnunk arra, hogy az őrizetünket a szlovén–magyar államhatáron is megerősítsük. A nemzetközi baloldali politikát figyelve nem találunk olyan véleményt, hogy fent kell tartani a migrációval szemben a szigorú határőrizetet. Ezért jó lenne, ha nem próbálnánk ki, milyen lenne, ha ők irányítanák ezt az országot.

Borítókép: Bakondi György (Fotó: Cseh Gábor)