Gyurcsány Ferenc készülődik

Negédes, az ország egyesítéséről, béketeremtésről szóló bejegyzéseket tesz mostanában Gyurcsány Ferenc, aki „készülünk” jelszavával egyúttal egy közelgő kormányváltás lehetőségét sejteti. A DK elnöke teszi ezt úgy, hogy nevéhez fűződik a 2006-os állami erőszak, de párttársaival még ellenzékből is számos alkalommal fenyegettek meg ügyészeket, bírókat, köztisztviselőket vagy a kormánnyal szimpatizáló művészeket, közéleti személyiségeket. Bejegyzéseiben Gyurcsány arra is utal, hogy pártjával jobban kezelnék a válságot, noha maga a baloldal ünnepelt szociológusa, Ferge Zsuzsa mondta róla, hogy „2008-ban Magyarország volt az egyetlen válság érte állam, amely semmit, egyáltalán semmit, egy gyufaszálat sem tett keresztbe azért, hogy a válság nyilvánvaló veszteseivel valami történjen”.

Fotó: Arpad Kurucz

Készülünk – lassan két hónapja ezzel zárja közösségi oldalán tett bejegyzéseit Gyurcsány Ferenc, azt sejtetve, mintha reális esélye lenne egy közelgő kormányváltásnak. A kezdeti harcias tónus után a DK elnöke mostanában negédes húrokat is penget, az ország és az emberek egyesítéséről, béketeremtésről papol, például így: „az új kormány az ország kormánya lesz, de dolga lesz a lelkekkel is. Hogy béke legyen. Hogy otthon legyen a hazából. Mindenkinek.” Máskor pedig úgy fogalmazott,

olyan kormánya lesz Magyarországnak, mely hallja és érti polgárai hangját. Osztozik aggodalmaiban, terveiben, álmaiban. Vigyáz ránk. Emberekre, családokra, hazára […] békét teremtünk, megértést, rendbe tesszük közös dolgainkat […] közösen kell birtokba venni a hazát.

Lovasroham babakocsis anyukák ellen

A DK elnöke teszi ezt úgy, hogy nevéhez fűződik a 2006-os állami erőszak. Ismert: az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után Budapesten és más városokban tüntetéssorozat kezdődött, a tiltakozók, köztük közéleti személyiségek, magyar és külföldi politikusok Gyurcsány távozását követelték. Az olykor valóban heves tiltakozásokra kegyetlen és véres rendőri fellépés volt a válasz, ami a Fidesz október 23-i ünnepi rendezvényén érte el a csúcspontját. Ekkor azonosító nélküli rendőrök rontottak a békés megemlékezőkre, lovasrohamot vezényeltek babakocsis anyukák és bottal közlekedő idősek ellen is, emberek szemét lőtték ki, viperával ütötték őket.

De nem kell ilyen messzire visszatekinteni, hogy nyilvánvalóvá váljon a most béketeremtésről szónokló Gyurcsány valódi természete és a hatalomgyakorláshoz való viszonya: a bukott miniszterelnök és párttársai még ellenzékből is számos alkalommal fenyegették meg a velük egyet nem értőket. Az egyik ilyen emblematikus eset volt, amikor Gyurcsány 2020 nyarán nekirontott Vidnyánszky Attilának, mert őt nevezték ki a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökének.

Most nincs mit tenni. Készülni kell. Vidnyánszky és társai addig maradnak, amíg Orbán. Utána buknak. Sőt! Minden értelemben földönfutók lesznek. Nem lesz árokbetemetés. Zárójel lesz

– írta a magát „a legeurópaibb pártnak” nevező DK elnöke. De Gyurcsányék korábban már ügyészek és bírák mellett a legfőbb ügyészt, illetve az Országos Bírói Hivatal elnökét is elzárással, mintegy nyolcvanezer köztisztviselőt és több százezer közalkalmazottat pedig kirúgással fenyegettek meg.

A csőd szélén

„Lesz itt dolog. Nem is kevés” – írja a bukott miniszterelnök, aki bejegyzéseiben arra is utalgat, hogy pártjával jobban kezelnék a válságot a kormánynál. Tény ugyanakkor, hogy míg a mostani kormány az egész Európát sújtó gazdasági és energiaválság, illetve a közvetlen szomszédunkban zajló háború miatt kénytelen meghozni egyes intézkedéseket és minimalizálni a károkat, addig Gyurcsány miniszterelnökként mindezek nélkül sodorta a csőd szélére Magyarországot. Elhíresült őszödi beszédében maga jelentette ki, hogy „annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy azt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok kormányzása valaha is megteszi”. Történt mindez úgy, hogy ugyancsak saját szavai szerint trükkök százai mellett „a világgazdaság pénzbősége” is segítette kormánya túlélését. Arról, hogy ennek ellenére az ország anyagi és erkölcsi csődbe jutott, azt mondta: „És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a sz…rból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit. Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?” A válság csak két évvel később, 2008-ban érte el hazánkat, és hogy azt Gyurcsányék miként kezelték, arról nem más, mint a baloldal ünnepelt szociológusa, Ferge Zsuzsa fogalmazott úgy, hogy

 „2008-ban Magyarország volt az egyetlen válság érte állam, amely semmit, egyáltalán semmit, egy gyufaszálat sem tett keresztbe azért, hogy a válság nyilvánvaló veszteseivel valami történjen. Ilyen ország nem volt még egy, mindenütt legalább a munkanélküli-ellátást, vagy a segélyezést, vagy valami mást kiterjesztettek. Ennek következtében nálunk különösen nagy volt a szegényeket érintő veszély.”

Válságkezelés szocialista módra

Gyurcsány 2006. június 10-én az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén közölte: augusztustól átlagosan harminc százalékkal emelkedik a háztartási gáz és 10-14 százalékkal a villamos energia ára. A nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek négy százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek. A miniszterelnök egyúttal közölte azt is, hogy a korábban megígért adócsökkentési programot elhalasztja, ellenben több elvonás mértékét emeli.

Bejelentette, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsát október 1-jével 15 százalékról 25 százalékra növeli a kormány. A munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék szeptember 1-jével négy százalékról hat százalékra emelkedik, valamint a munkavállalói szolidaritási járulék egy százalékról másfél százalékra. 2007-től pedig a munkavállalók egészségbiztosítási járuléka tovább nő, hat százalékról hét százalékra. Gyurcsány Ferenc szólt arról is, hogy a kormány 2008-tól az átlagos értéket meghaladó lakó- és üdülőingatlanokra ingatlanadót vezet be. A gyurcsányi megszorítások azonban nem értek véget.

Az egyik legnagyobb ballépése az volt az akkori kormánynak, hogy a minimálbér reálértékét nem emelték, a növekedésnél magasabb volt az infláció. Az egészségügyi dolgozók bérének reálértékét sem emelték, több ezer orvos és ápoló hagyta el a pályát vagy az országot. Hagyták leromlani a kórházakat és az orvosi rendelőket. Több tucat kórházat zártak be, háromezer orvost és hatezer egészségügyi szakdolgozót rúgtak ki, hagyták elavulni a kórházak eszközállományát, nem gondoskodtak a munkaerő utánpótlásáról. Jelentősen nőtt a kórházak adóssága, mivel csökkentették a finanszírozást, hatszázmil­liárd forintot vontak el az egészségügytől.

 A Gyurcsány-kormány eltörölte a családi adókedvezményt az egy- és kétgyerekes családok esetében, a háromgyerekesekét hatvan százalékkal, nevetséges mértékűre csökkentették. Mindezek mellett elvettek egyévnyi gyest. Eltörölték a támogatott forinthiteleket, ezzel devizacsapdába kergették a magyar családokat, az egekbe emelték a tankönyvek árát, a nyereséges Nemzeti Tankönyvkiadót pedig privatizálták.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke (Fotó: Kurucz Árpád)