– A kormánybiztosság megalakulásakor nehéz utat jelöltek ki: Magyarországnak a legélhetőbb országok közé kell tartoznia 2030-ra. Messziről kellett indulni?
– Nem volt könnyű kialakítani a feltételeket, mert nagyon sok területen kell előremenni. Az élhetőség feltételei az oktatástól az egészségügyön át a munkahelyek helyzetén keresztül sok területen húzódnak. Nekünk azon kell dolgoznunk, hogy az emberek jobb egészségi és mentális állapotba kerüljenek, ehhez pedig több mozgásra van szükségük. Sokat haladtunk előre ezen a területen: a kormány elérte, hogy csaknem mindenkinek van munkája az országban, így a munkahelyek elvesztésétől való félelem eltűnt, az embereknek fontos lett, hogy éljenek egészségesen és mozogjanak többet. Vannak országok Európában, amelyek még előttünk járnak, de a következő nyolc-tíz évben komoly fejlődési potenciál van.
– Fontos, hogy a magyar családok elérhető áron kapcsolódhassanak ki. Az Aktív Magyarország program a pénztárcabarát megoldásokra fókuszál?
– Küldetésünk, hogy a mindennapos testmozgás és az aktív kikapcsolódás anyagi feltételeit kormányzati szinten teremtsük meg. A vándortáborok például nagyon kedvező áron elérhetők a családok, iskolai csoportok számára. A rendszeres testmozgást is igyekszünk vonzóbbá tenni: nagyon sok futópályát megépítettünk, de támogattuk bringa- és görparkok megépítését is, amelyeket szintén ingyenesen lehet használni a mindennapokban. A koronavírus-járvány jelentős lökést adott az Aktív Magyarország-nyaralásoknak, hiszen nem lehetett külföldre menni: sokan felfedezték, hogy Magyarországnak milyen fantasztikus régiói vannak. Kijelenthetjük, hogy a nyaralási szokások átalakultak. Ma már nagyon ritka a kéthetes, beutalós, napozgatós balatoni nyaralás: napjainkban a családok többször utaznak el rövidebb időre, és fontos szemponttá vált, hogy élményhez, kalandhoz, kihíváshoz jussanak. A Téry Ödön programon keresztül száz turista- és zarándokházat újítottunk fel. Nagyon komoly átjárható kerékpárút-hálózatok épültek ki Magyarországon: összességében kétezer kilométernyi kerékpárutat építettünk meg 2010 óta, továbbá háromezer kilométernyi utat tábláztunk ki. A Felső-Tisza-vidéken például több mint háromszáz kilométernyi egybefüggő, kerékpározható hálózatot alakítottunk ki. Ha beleszámítjuk az alacsony forgalmú, gátakon futó és erdészeti utakat is, akkor körülbelül 13 ezer kilométeres útszakasz kitáblázásáról beszélhetünk. Ráadásul a települések többsége nagy örömmel fogadja ezeket a fejlesztéseket.
– A fejlesztéseik között a szokványostól eltérő, modern központok, parkok, útvonalak kialakítása is szerepel, mint a via ferratáké vagy a görparkoké. Ezeket elsősorban a fiatalok használják?
– Igyekszünk mindenkinek mozgási lehetőséget biztosítani és minden korosztályt megcélozni a fejlesztésekkel. A futóköröket például jellemzően a harminc feletti korosztály használja. Valóban, a bringa- és görparkok látogatói sokkal fiatalabbak: ezek általában ifjúsági találkozási pontok is, itt délutánonként harminc-negyven fiatal is összejön. A via ferratázást rendkívül sok magyar űzte eddig is, de inkább külföldön. Jó néhány magyarországi útvonalat kialakítottunk, azóta kimondottan keresett például Sárospatak mellett a megyeri-hegyi tengerszemnél lévő via ferrata vagy az Esztramosnál kialakított vasalt út. Magyarországon még soha nem volt példa arra, hogy kormányzat segítette volna hegymászóútvonalak rendbehozatalát. De egyedülálló annak az első hazai raftingpályának a terve is, melyet különleges turisztikai attrakcióként hozunk létre Kiskörénél.
– Ön is kipróbálja a fejlesztéseket?
– Gyakran álruhás királyfiként járom ezeket a helyszíneket, és próbát teszek ezeken az útvonalakon. A családommal kipróbáljuk a via ferratákat, sípályákat és kerékpárutakat is, de soha nem öltöny-nyakkendőben. Nemrég voltunk például két kerékpáros vándortáborban is a Cserehátban és Székelyföldön. Fontos célom, hogy kevéssé ismert, sőt nehezebb sorsú régiót is feltegyünk Magyarország aktív turisztikai térképére.
– Az Aktív Magyarország program sikerrel szólítja meg a fiatalokat, hiszen eddig több mint 41 ezren vettek részt a vándortáborokban. Az idősebb embereknél is el lehet érni szemléletváltást?
– Nagyon fontos, hogy több célcsoportban gondolkodjunk, ám közülük az igazán ifjak a legfontosabbak. A mobiltelefonnal magukkal hozott virtuális világ nagyon nagy kihívást jelent, és akár tetszik, akár nem, a hordozható virtuális valósággal és videójátékokkal kell versenyképes kínálatot kialakítanunk. A kerékpárút-hálózatot azonban mindenki használja, jelentős számban az idősebb korosztály. Ha biztonságos az infrastruktúra, ők akkor használják ki az Aktív Magyarország program lehetőségeit. A Fertő tavat például jellemzően hatvan-hetven év körüli csoportok tekerik körbe elektromos rásegítésű biciklivel, ezután magas színvonalú szállodákban szállnak meg. Több ezer e-bike-vásárlását támogattuk már, célunk, hogy hét év alatt megtízszereződjön ezeknek az eladási száma, valamint szeretnénk a munkahelyüktől távolabb élőket, a hegyes-dombos vidéken élőket és a kényelmesebbeket is bekapcsolni a kerékpáros-közlekedésbe. A MÁV és a Volán is segíti a szemléletváltást: sok kerékpárszállító kocsi áll már a kirándulók rendelkezésére. Szerencsére az életszínvonal javulásával Magyarországon egyre többen és többet tudnak mozogni.
– A kormány több fronton is nagy figyelmet szentel a határon túli magyarsággal való együttműködésre. Önöknek is vannak határon átívelő projektjeik?
– Természetesen igyekszünk együttműködni a határon túli önkormányzatokkal. Idén nagyot léptünk előre: két kerékpáros vándortábor útvonalunk is létesült Erdélyben.
Azok a gyermekek, akiket ide elviszünk, megismerik a történelmi Magyarországot, ráadásul alaposan elfáradnak, komoly kihívások érik őket, közösségben vannak, és soha életükben nem felejtik többé ezeket a régiókat.
Nemrég voltunk gyerekekkel bringás vándortáborban Erdélyben: nekik soha többé az életben nem kell elmagyarázni, hogy ott is élnek magyarok, és hogy magyar történelme van az országrésznek.
