időjárás 15°C Aurél 2022. október 5.
logo

„Ha bejárjuk csodálatos vidékeinket, büszkébbek leszünk a hazánkra”

Domján Anikó
2022.08.08. 05:45 2022.08.08. 10:40
 „Ha bejárjuk csodálatos vidékeinket, büszkébbek leszünk a hazánkra”

Magyarországnak a legélhetőbb országok közé kell tartoznia 2030-ra: ezt a célt tűzte ki Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára 2016-ban, az akkori kormánybiztosság megalakulásakor. Az elmúlt években Magyarország fejlődött a leggyorsabban az európai uniós államok közül az aktív életmód és a turizmus feltételeit tekintve: elhanyagolt régiók kerültek fel a turisztikai térképre, kiemelkedő aktív központok részesültek támogatásokban és folyamatosak a fejlesztések. Révész Máriuszt a program sikereiről és célkitűzéseiről kérdeztük.

– A kormánybiztosság megalakulásakor nehéz utat jelöltek ki: Magyarországnak a legélhetőbb országok közé kell tartoznia 2030-ra. Messziről kellett indulni?
– Nem volt könnyű kialakítani a feltételeket, mert nagyon sok területen kell előremenni. Az élhetőség feltételei az oktatástól az egészségügyön át a munkahelyek helyzetén keresztül sok területen húzódnak. Nekünk azon kell dolgoznunk, hogy az emberek jobb egészségi és mentális állapotba kerüljenek, ehhez pedig több mozgásra van szükségük. Sokat haladtunk előre ezen a területen: a kormány elérte, hogy csaknem mindenkinek van munkája az országban, így a munkahelyek elvesztésétől való félelem eltűnt, az embereknek fontos lett, hogy éljenek egészségesen és mozogjanak többet. Vannak országok Európában, amelyek még előttünk járnak, de a következő nyolc-tíz évben komoly fejlődési potenciál van.

– Fontos, hogy a magyar családok elérhető áron kapcsolódhassanak ki. Az Aktív Magyarország program a pénztárcabarát megoldásokra fókuszál?
– Küldetésünk, hogy a mindennapos testmozgás és az aktív kikapcsolódás anyagi feltételeit kormányzati szinten teremtsük meg. A vándortáborok például nagyon kedvező áron elérhetők a családok, iskolai csoportok számára. A rendszeres testmozgást is igyekszünk vonzóbbá tenni: nagyon sok futópályát megépítettünk, de támogattuk bringa- és görparkok megépítését is, amelyeket szintén ingyenesen lehet használni a mindennapokban. A koronavírus-járvány jelentős lökést adott az Aktív Magyarország-nyaralásoknak, hiszen nem lehetett külföldre menni: sokan felfedezték, hogy Magyarországnak milyen fantasztikus régiói vannak. Kijelenthetjük, hogy a nyaralási szokások átalakultak. Ma már nagyon ritka a kéthetes, beutalós, napozgatós balatoni nyaralás: napjainkban a családok többször utaznak el rövidebb időre, és fontos szemponttá vált, hogy élményhez, kalandhoz, kihíváshoz jussanak. A Téry Ödön programon keresztül száz turista- és zarándokházat újítottunk fel. Nagyon komoly átjárható kerékpárút-hálózatok épültek ki Magyarországon: összességében kétezer kilométernyi kerékpárutat építettünk meg 2010 óta, továbbá háromezer kilométernyi utat tábláztunk ki. A Felső-Tisza-vidéken például több mint háromszáz kilométernyi egybefüggő, kerékpározható hálózatot alakítottunk ki. Ha beleszámítjuk az alacsony forgalmú, gátakon futó és erdészeti utakat is, akkor körülbelül 13 ezer kilométeres útszakasz kitáblázásáról beszélhetünk. Ráadásul a települések többsége nagy örömmel fogadja ezeket a fejlesztéseket.

– A fejlesztéseik között a szokványostól eltérő, modern központok, parkok, útvonalak kialakítása is szerepel, mint a via ferratáké vagy a görparkoké. Ezeket elsősorban a fiatalok használják?
– Igyekszünk mindenkinek mozgási lehetőséget biztosítani és minden korosztályt megcélozni a fejlesztésekkel. A futóköröket például jellemzően a harminc feletti korosztály használja. Valóban, a bringa- és görparkok látogatói sokkal fiatalabbak: ezek általában ifjúsági találkozási pontok is, itt délutánonként harminc-negyven fiatal is összejön. A via ferratázást rendkívül sok magyar űzte eddig is, de inkább külföldön. Jó néhány magyarországi útvonalat kialakítottunk, azóta kimondottan keresett például Sárospatak mellett a megyeri-hegyi tengerszemnél lévő via ferrata vagy az Esztramosnál kialakított vasalt út. Magyarországon még soha nem volt példa arra, hogy kormányzat segítette volna hegymászóútvonalak rendbehozatalát. De egyedülálló annak az első hazai raftingpályának a terve is, melyet különleges turisztikai attrakcióként hozunk létre Kiskörénél.

– Ön is kipróbálja a fejlesztéseket?
– Gyakran álruhás királyfiként járom ezeket a helyszíneket, és próbát teszek ezeken az útvonalakon. A családommal kipróbáljuk a via ferratákat, sípályákat és kerékpárutakat is, de soha nem öltöny-nyakkendőben. Nemrég voltunk például két kerékpáros vándortáborban is a Cserehátban és Székelyföldön. Fontos célom, hogy kevéssé ismert, sőt nehezebb sorsú régiót is feltegyünk Magyarország aktív turisztikai térképére.

– Az Aktív Magyarország program sikerrel szólítja meg a fiatalokat, hiszen eddig több mint 41 ezren vettek részt a vándortáborokban. Az idősebb embereknél is el lehet érni szemléletváltást?
– Nagyon fontos, hogy több célcsoportban gondolkodjunk, ám közülük az igazán ifjak a legfontosabbak. A mobiltelefonnal magukkal hozott virtuá­lis világ nagyon nagy kihívást jelent, és akár tetszik, akár nem, a hordozható virtuális valósággal és videójátékokkal kell versenyképes kínálatot kialakítanunk. A kerékpárút-hálózatot azonban mindenki használja, jelentős számban az idősebb korosztály. Ha biztonságos az infrastruktúra, ők akkor használják ki az Aktív Magyarország program lehetőségeit. A Fertő tavat például ­jellemzően hatvan-hetven év körüli csoportok tekerik körbe elektromos rásegítésű biciklivel, ezután magas színvonalú szállodákban szállnak meg. Több ezer e-bike-vásárlását támogattuk már, célunk, hogy hét év alatt megtízszereződjön ezeknek az eladási száma, valamint szeretnénk a munkahelyüktől távolabb élőket, a hegyes-dombos vidéken élőket és a kényelmesebbeket is bekapcsolni a kerékpáros-közlekedésbe. A MÁV és a Volán is segíti a szemléletváltást: sok kerékpárszállító kocsi áll már a kirándulók rendelkezésére. Szerencsére az életszínvonal javulásával Magyarországon egyre többen és többet tudnak mozogni.

– A kormány több fronton is nagy figyelmet szentel a határon túli magyarsággal való együttműködésre. Önöknek is vannak határon átívelő projektjeik?
– Természetesen igyekszünk együttműködni a határon túli önkormányzatokkal. Idén nagyot léptünk előre: két kerékpáros vándortábor útvonalunk is létesült Erdélyben. 

Azok a gyermekek, akiket ide elviszünk, megismerik a történelmi Magyarországot, ráadásul alaposan elfáradnak, komoly kihívások érik őket, közösségben vannak, és soha életükben nem felejtik többé ezeket a régiókat. 

Nemrég voltunk gyerekekkel bringás vándortáborban Erdélyben: nekik soha többé az életben nem kell elmagyarázni, hogy ott is élnek magyarok, és hogy magyar történelme van az országrésznek.

– Szemléletformálást hirdettek az utakon is: 97 ezer gyerek tett sikeres közlekedési alapvizsgát 2021-ben. A hagyományos oktatási szemlélet átalakítása is cél?
– Az oktatás megreformálása is cél, próbálunk tenni érte: a pedagógusoknak meghirdetett, akkreditált vándortáborvezető-képzések is ezt erősítik: abban reménykedünk, hogy a képzés elvégzése után a tanárok mozgósítják a gyerekeket. Négy fiam van, és egyiküknél sem tapasztaltam, hogy az iskolában közlekedési ismereteket tanultak volna, holott biciklizhetnek az utakon. Közös érdek, hogy a balesetek számát csökkentsük, ezért már 450 ezer 4. osztályos gyermeknek adtunk át közlekedési kisokost. Általánossá szeretnénk tenni, hogy minden gyerek vizsgázzon le ebből, és gyakorlati képzésen is részt vegyen. Célul tűztük ki továbbá, hogy az elkövetkező időszakban meghirdetjük az aktív osztálykirándulás programokat a vándortáborok mintájára: a gyerekek biciklivel, gyalogosan és kenuval kalandoznak majd három napig, és sok-sok kulturális programban is részük lesz.

– Soha nem látott újdonságokat is létrehoztak az Aktív Magyarország program keretein belül.
– Teljesen új lehetőség itthon például a nyaralóhajózás, melyet kényelmes, lassú járású hajókkal biztosítunk. A nyaralóhajókban aludni is lehet, kicsi konyha és fürdőszoba is tartozik hozzájuk. Úgy kell elképzelni, mint egy vízen úszó lakókocsit, mely 10-12 kilométer per órás sebességgel közlekedik, és jogosítvány nélkül, rövid képzés után vezethető, kölcsönözhető. A Tiszán, a Bodrogon és a Tisza-tónál lehet a szolgáltatást igénybe venni, Kiskörénél és Tokajban szállhatunk fel rájuk. De Magyarországon már két turisztikai csillagda is működik: az egyik a Zselici Csillagpark, a másik pedig a Pannon Csillagda Bakonybélben. A bükki csillagda sikerét jól mutatja, hogy március 8-án nyitott, és azóta 15 ezer látogató fordult meg ott.

– A vállalkozásokat is bekapcsolják a programjaikba? Teremtenek új lehetőségeket a megélhetésre?
– Az Aktív Magyarország program fejlesztései segítik a helyi szolgáltatókat. Olyan régiókat is felteszünk a turisztikai térképre, amelyek eddig nem kaptak figyelmet. Ilyen például a Felső-Tisza-vidék, ahol már több száz kilométernyi kerékpározható utat építettünk, fejlesztettünk. Ebben a régióban a református egyházzal együttműködve, számos használaton kívüli ingatlanjukba kerékpáros szolgáltatópontokat építettünk ki, így az egyik legnagyszerűbb kerékpáros turisztikai desztináció alakul szépen lassan Magyarországon. Természetesen a környékbeli éttermek is profitálnak a térség népszerűségéből. De így van ez akkor is, amikor az ország legszegényebb vidékein, ­például Csereháton szervezünk kerékpáros vándortáborokat. A gyerekeknek étel és szállás kell, ezeket pedig a helyi szolgáltatók biztosítják. Ráadásul minden vándortáborhoz készül egy kis útvonalfüzet, melyek gyakran elsők a térségben. Ahol növelni tudjuk a túrázók számát, pluszbevétel keletkezik, és ez a térség identitásának és önbecsülésének is jót tesz. A Tisza-tó az elmúlt években turisztikai szempontból berobbant.

– Mi az, amit tapasztalat útján, jó szívvel ajánlana egy ökoturisztikában járatlan magyar családnak?
– A Kéktúrát mindenképpen ajánlom, az egész útvonalat újratábláztuk. A kerékpározás szerelmeseit a Felső-Tisza-vidék csodás sík tájainak bejárására hívom, aki pedig a dimbes-dombos vidékeket szereti meghódítani, annak ott vannak az Őrség lankái. Via ferratázni is nagyszerű, de a vízitúra-útvonalaink – 150 vízitúra-megállóhelyet újítottunk meg – is lenyűgözők a Szigetközben és Mosonmagyaróvárott.

– Miért éri meg a kormánynak ilyen komoly összegeket az Aktív Magyarország programra fordítani?
– Mert mindenki nyer vele. Az emberek többet mozognak, egészségesebbek lesznek, mentálisan is megerősödnek, jobb lesz a közérzetük. 

Nyer a térség is: ha nagyobb a presztízse, a fiatalok szívesebben maradnak ott, így növeljük a lakosságmegtartó képességet.

És nyer Varga Mihály pénzügyminiszter úr tárcája is, hiszen ha olyan látványos turisztikai lehetőségeket tudunk felépíteni Magyarországon, ahova szívesen mennek a külföldi utazás helyett a magyarok, akkor az adóbevételek is a magyar költségvetésben jelentkeznek. És van még egy plusznyereség: ha az emberek végigjárják Magyarország csodálatos vidékeit, látni fogják, milyen szép országban élünk, és büszkébbek lesznek hazájukra.

Borítókép: Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára (Fotó: Havran Zoltán /Magyar Nemzet) 

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.