A Demokratikus Koalíció (DK) Dobrev Klára vezette árnyékkormánya megtartotta első ülését, ezt követően pedig árnyékkormányinfót tartott Molnár Csaba árnyék-kancelláriaminiszter és Kálmán Olga szóvivő. Molnár Csaba először arról beszélt, hogy igazán működő árnyékkormány ebben az országban még nem volt.
Érdekesség, hogy például a westminsteri típusú demokráciákban az árnyékkabinet feladata, hogy alternatív javaslatokat dolgozzon ki a kormánypárti felvetésekre, az árnyékkormány vezetője pedig a mindenkori ellenzék vezetője (azaz a DK esetében Dobrev Klára). Ebből kiindulva, ha a DK a külföldi modelleket vette alapul, akkor már nem is titkolják, hogy magukat tekintik a baloldal vezető erejének, a többi pártnak pedig csak alárendelt szerep juthat.
Mint mondta, minőségileg különböznek döntéseik a kormányétól, hiszen döntéseiknek közjogi hatálya nem tud lenni, így csak javaslatként funkcionálnak – törvényjavaslatokat, határozati javaslatokat nyújtanak be. – Stabil kormányt szeretnénk, amikor a jelenlegi ellenzékbe kényszerül – mondta el Molnár. Bár – mint elmondták – maguk sem bíznak benne, hogy javaslataikat a kormánypárti többség elfogadja, mindenesetre ők alternatívát akarnak kínálni.
A DK első árnyékkormány ülésén öt előterjesztéssel foglalkozott Kálmán Olga beszámolója szerint. Molnár szerint a magyar családok energiahelyzete volt a legfontosabb napirendi pont, hiszen állításuk szerint az Orbán-kormány egy évtizedek óta nem látott megélhetési válságba kergette az országot. Elfogadtak egy javaslatcsomagot, amit benyújtottak az Országgyűlésnek is. Az árnyékkormány szerint a válságot az Orbán-kormány okozza, nem külső tényezők. Szerintük az Orbán-kormány hazugsággal nyerte a választásokat, ezt mára mindenki a bőrén érzi, mindenki tudja, mit jelent Orbán Viktor szava ebben az országban – fogalmazott Molnár.
Döntések helyett javaslatok
Az öt pontból álló javaslatcsomag részét képezi, hogy az árnyékkormány úgynevezett rezsimoratórium bevezetését kezdeményezi, vagyis, hogy lakossági fogyasztóknál 2023. június 30-ig senkinél ne lehessen kikapcsolni se a gázt, sem az áramot, akkor sem, ha a fogyasztó nem fizet. A javaslat nem vonatkozik mindenkire, azokra vonatkozna csak, akik idén augusztus 31-ig képesek voltak fizetni az árakat, és a jövőben is legalább ennyit képesek kifizetni.
A második pont alapján 288 köbméterig és havi 420 kilowattóráig engedné a rezsicsökkentett árakat, a harmadik pont a gáz és az áram áfakulcsának csökkentéséről szólt.
A jövőbeni rezsitartozások miatt egy szociális alapú kompenzációs támogatási rendszert javasol az árnyékkormány, amelynek kidolgozására Varju Lászlót kérték fel. Varjunak ki kell dolgoznia egy olyan modellt is, amivel hosszú időre fenntartható a fix rezsiár. Ez Molnár elmondása szerint klímaügyi kérdés is. A javaslatcsomag ötödik pontja szerint a kkv-knak csökkenteni kell a rezsiterheiket, erre szintén Varju Lászlót kérték fel.
Mindezekről – Molnár Csaba elmondása szerint – parlamenti határozati javaslatot fognak benyújtani. Mint fogalmazott, „nem vagyunk naivak”, aligha fogadja be a kormány a javaslataikat, de meg szeretnék mutatni, hogy „lehet másképp is”.
Az árnyékkormány ülésén a másik fontos téma az európai minimálbér volt. Molnár szerint másfél éve van az EU-s kormányoknak, hogy átültessék ezt a nemzeti jogba. Ez eddig nem történt meg, az árnyékkormány viszont ezen dolgozik, Kordás László, a bér- és munkaügyekért felelős árnyékminiszterrel cselekvési terveket készítenek az uniós döntés átültetésére és javasolják, hogy a nettó kereset mediánértékének 60 százaléka legyen legalább Magyarországon a garantált minimálbér, legalább 35 480 forinttal emelve a jelenlegi minimálbér összegét.
Az uniós pénzek őrei
Az árnyékkormányinfó végén Molnár Csaba árnyék-kancelláriaminiszter újságírói kérdésekre válaszolt. Sem Kálmán Olga, az árnyékkormány szóvivője, sem Molnár Csaba árnyék-kancelláriaminiszter nem volt hajlandó válaszolni azokra az újságírói kérdésekre, amik csupán arra vonatkoztak, hogy támogatják-e a kampányidőszakban az ellenzékhez érkező pénzek körüli ügyek kivizsgálást. Először mind a két DK-s politikus úgy csinált mintha nem értené a kérdést, majd orosz befolyásról kezdtek el beszélni. Többszöri visszakérdezés után végül Molnár Csaba a következőt mondta: „Mi nem látjuk azt, hogy ránk nézve bármilyen külföldi befolyás lenne.”
Az előválasztás rendszeréről viszont már szívesebben beszéltek a politikusok, sőt Molnár a többi ellenzéki pártot is kritizálta. Mint mondta, akkor követ el hibát egy ellenzéki párt, ha nem csinál semmit, ezért arra bíztatnak mindenkit, hogy csináljanak valamit. Hozzátette, hogy az a valami, amit ők csinálnak, az az árnyékkormány. Molnár ugyanakkor megerősítette korábbi nyilatkozatát, miszerint az előválasztás helyett a választások előtt az ellenzéki pátoknak tárgyalásos úton kell megegyezniük egymással.
A közmédia tudósítójának kérdésére, miszerint miből fedezné a DK a megemelkedett rezsi árkompenzációját, Molnár nem tudott adekvát választ adni, mindössze annyit mondott, hogy például a tervezettnél sokkal több áfabevételből, és „más pénzek átcsoportosításából”. Az MTVA kérdésére válaszolva, hogy miért lobbizik ő is Brüsszelben azért, hogy ne adják oda az Orbán-kormánynak a Magyarországnak járó uniós pénzt, úgy válaszolt:
ezeket a pénzeket védik így, hiszen „az uniós forrásokat az utóbbi években az Orbán-kormány ellopta, és garancia kell arra, hogy ez a pénz tényleg a magyar emberekhez jut majd”.
Szintén a közmédia kérdezte, hogy támogatja-e a DK a nemzetbiztonsági bizottság összehívását a Márki-Zay Péter által emlegetett pénzügyeket illetően, de Kálmán Olga szóvivő szerint a témában Márki-Zay Péter már nyilatkozott, más hozzáfűznivalójuk nincs.
A Hír TV munkatársa ezután arról kérdezett, hogy a DK a saját javaslatait hogyan próbálja érvényre juttatni az Országgyűlésben? Molnár erre sem tudott épkézláb választ adni, kitérő válasza szerint egy működő demokráciában a kormányzat megfontolja az ellenzék javaslatait, de az Orbán-kormány működési modellje sajnos nem ez, a DK javaslataival alternatívát kíván felmutatni.
Borítókép: Molnár Csaba árnyék-kancelláriaminiszter és Kálmán Olga, az árnyékkormány szóvivője (Fotó: Teknős Miklós)
