Évente hat-hétezer ember esik össze az utcákon

– Jelentősen javult az elmúlt években a lakosság elsősegélynyújtó készsége – árulta el Győrfi Pál lapunknak. Az Országos Mentőszolgálat sajtóreferense és egykori mentőse ugyanakkor arról is beszámolt, bőven van még mit tenni, sokan ugyanis még mindig leblokkolnak, ha egy vérző vagy eszméletlen embert látnak.

Uzsoki kórház, egészségügy, kórház, pályaválasztási tanácsadás általános iskolai diákoknak

Mint fogalmazott: 

az elsősegélynyújtás egy olyan ismeretanyag, amit egy éven keresztül vagy akár tizenhat óra alatt, a KRESZ kötelező részeként is megtanulhatunk. 

Ám ha valaki csak az életmentő fogásokra kíváncsi, akár egyetlen óra alatt is meg tudja tanulni. – Ezért hoztuk létre az úgynevezett Hősképzést, és nyitottuk meg havonta egy alkalommal nagyobb mentőállomásokat, hogy a civilek, legyen szó fiatalról, idősről vagy épp iskoláskorúról, gyakorlatias módon sajátíthassa el az újraélesztést. Az elmúlt években sok ezer ember tanulta meg ezeket az egyszerű, ám életmentő fogásokat – tette hozzá a mentő.

Sokan ugyanakkor még mindig úgy vélekednek: minél nagyobb a baj, annál inkább nem mernek közbeavatkozni. 

Győrfi Pál szerint ez kicsit a néhai szemlélet hibája is. – Amikor a pályafutásomat kezdtem, még egészen másképp vélekedett a szakma és én is a segítségnyújtásról. Annak idején elsősegély-oktatásokat is tartottam és ezeken az alkalmakon mindig felírtam a táblára krétával nagy betűvel azt, hogy „Nil nocere”, vagyis ne árts. Ez volt az első, amit megtanítottunk – idézte fel a mentőtiszt, majd hozzátette: 

Ez persze hiba volt, mert a lakosság egy része emiatt sem mert hozzányúlni a betegekhez, mert egy idő múlva, már ha nem is emlékeztek semmire az elsősegélynyújtás anyagából, az viszont egy életre megmaradt bennük, hogy ne csináljanak ennél nagyobb bajt. Ma már nem írom fel, és helyette azt hangsúlyozom, a legnagyobb bajt akkor csináljuk, ha nem teszünk semmit. Ha újra kell éleszteni valakit, nincs második esély, még akkor sem, ha nem százszázalékos, amit csinálunk 

– hívta fel a figyelmet.

A mentőszóvivő szerint az elmúlt évek életmentősikereit a közösségi médiában való aktív jelenlétüknek és a különböző applikációknak, mint Életmentő és a Szívcity alkalmazásnak is köszönhetik. – Ezek az applikációk sokat segítenek abban, hogy egyre többen mernek elsősegélyt nyújtani, ha szükséges. Facebookon több mint 260 ezres a követőbázisunk, akiknek tagjait újra és újra megerősítjük: csak előre, az életmentéshez nem kell diploma és egészségügyi szakképesítés sem, néhány mozdulattal megmenthetünk valakit. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az elmúlt öt évben sikerült megduplázni a sikeres újraélesztések számát, amit a civilek jelenlétének, bátorságának és alapszintű tudásának köszönhetünk. A 2017 óta működő Szívcity alkalmazásnak hála pedig, amelynek 47 ezer felhasználója van, ötven ember köszönheti egyértelműen az életét – árulta el Győrfi Pál. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)