Géberjén a turisták mellett a letelepedő családokat is vonzza

Valóságos mentőövet jelent a hazai kistelepüléseknek a Magyar falu program, az elnyerhető pályázati támogatásokból a néhány száz lelkes községek olyan fejlesztéseket valósíthatnak meg, amelyekről korábban csak álmodhattak. Erre példa a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Géberjén is, a falu ugyanis a fejlesztéseknek köszönhetően új életre kelt. A községnek újra van jövője, az üresen álló ingatlanok elkelnek, az óvodába egyre több gyermek jár. Mint a mesében.

20220920 geberjen falu riport havran zoltan magyar nemzet

Ha egy település az igazságtalan 1920-as trianoni békediktátum következtében a maradék Magyarország peremvidékére került, egyszeriben nehéz helyzetben, a periférián találta magát. Különösen kemény kihívásokkal nézhetett szembe az a falu, amelynek úgy kellett megállnia a lábán, hogy a legközelebbi nagyváros legalább hatvan kilométerre fekszik tőle, és amelynek térségébe a mai napig nemhogy autópálya, de még gyorsforgalmi út sem vezet. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felében, a magyar–ukrán határtól alig húsz kilométerre fekvő Géberjén ilyen település. S ha a község fekvése nem tette volna elég nehézzé a falu életét, sokat sanyargatták a települést az árvizek is. A Szamos legutóbb 1970 májusában árasztotta el Géberjént, akkor a folyó a legtöbb házat elmosta.

Ám ami az egyik oldalról átok, az a másik oldalról áldás, hiszen a

 folyó nemcsak időnkénti pusztítást hoz, hanem kitörési pontot is jelentett és jelent a térségbeli falvaknak.

A horgászat, az evezés szerelmesei és akik nyugalomra vágynak, előszeretettel keresik fel a környéket, és élvezik a Holt-Szamos adta festői környezetet. A vendégeket tanösvény, különböző szolgáltatások és szállásadók várják. Ezekre az adottságokra is alapozva próbálja fejleszteni a települést Kovács Dániel Sándor polgármester is, aki 2019 őszén került a község élére. Elismeri persze, hogy nem a nulláról kellett indulnia, hiszen elődei – mások mellett 2000 és 2010 között az édesapja, Kovács Sándor (2014 óta a térség országgyűlési képviselője) – lerakták az alapokat, és 2019-ben is több fejlesztést megörökölt.

Időben jött az állami segítség

Géberjén első embere kiemelte, hogy amikor ő lett a település polgármestere, 

a községnek már voltak elnyert Magyar falu programos pályázatai. Ennek köszönhetően újult meg energetikailag a művelődési ház, és támogatásokat nyertek öt olyan rendezvényre, amelyek a helyi identitástudatot erősítik.

– Amikor 2019 őszén polgármester lettem, a Magyar falu program addigi tapasztalatai alapján átgondoltuk a fejlesztési irányt, és kerestük, melyek azok a problémák a településen, amelyeket még orvosolni kell. Voltak ugyanis olyan fejlesztések, amelyekkel – források hiányában – a rendszerváltás óta adósak maradtunk, és amelyeknek a jogi háttérét is rendeznünk kellett. Hiába akartunk ugyanis egyes belterületi utakat, járdákat rendbe tenni, ha azok nem voltak az önkormányzat kezelésében, vagy az ingatlanok helyzete nem volt rendezett. Mire ez ügyben átküzdöttük magunkat a bürokrácián, eltelt egy év, és csak utána tudtuk a terveket elkészíteni, és beadni a pályázatokat – mutatott rá a géberjéni polgármester, aki hozzátette: a falu vezetésének helyzetét nagyon megnehezítette a koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború és az amiatt bekövetkezett gazdasági válság. Szavai szerint ezek egy ilyen kis faluban, mint Géberjén, hatványozottan okoznak nehézségeket.

Ennek ellenére 

a község fejlődése nem állt meg, hanem az utóbbi években, főképp a Magyar falu programnak köszönhetően tovább folytatódott.

Kovács Dániel Sándor elmondta, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően Géberjénben az utolsó murvás utca is szilárd burkolatot kapott, és minden szakaszon van járda. – Ezekre a fejlesztésekre már nagyon vártak helyben, és ezek elengedhetetlenek voltak a további beruházásokhoz. S ha a rendkívül széles spektrumú és százszázalékos intenzitású Magyar falu program ezeket a forrásokat nem biztosítja nekünk, akkor a hátrányunkat nem tudtuk volna ledolgozni – hangsúlyozta a polgármester. Így viszont lépésről lépésre képes fejlődni a falu.

Sorban jönnek a fejlesztések

A Magyar falu programban megújult belülről az óvoda, emellett a település közterület-karbantartó gépet és kommunális feladatok ellátását segítő eszközöket szerzett be. Jutott a támogatásokból a helyi civil szervezeteknek és a református egyháznak is, amelyek további fejlesztéseket, ingatlanfelújításokat végeztek el, eszközöket szereztek be és rendezvényeket szerveztek.

 – A Magyar falu program abban is segít, hogy a támogatásoknak köszönhetően a fejlesztéseket tartalommal tudjuk megtölteni.

Vallom ugyanis, hogy hiába építünk, ha azt nem töltjük meg erővel, közösségi élettel. A programnak hála azonban olyan kisebb költségvetésű rendezvényeket tudtunk Géberjénben megszervezni, amilyenekre nem lenne lehetőségünk – tette hozzá.

A beruházások folytatódnak, a Magyar falu programban fejlesztik a polgármesteri hivatalt, illetve megújul a ravatalozó és a temető, ahol új parcellákat is nyitnak.

Kovács Dániel Sándor abban bízik, hogy mindenszentekre elkészülnek a munkálatokkal, és a temető rendezett kegyeleti parkká alakul. Gépszín építésére is pályázni akarnak, hogy a karbantartó eszközöket, traktorokat tárolni tudják. Nagyon fontos lenne az óvodának és az általános iskola alsó tagozatának otthon adó, műemléki védelem alatt álló ingatlan teljes felújítása is, mint ahogy a felső tagozatos iskola felújításának befejezése is időszerű lenne. Az iskola ugyanakkor a mátészalkai református egyházközség kezelésében van, így a fejlesztésekhez több szereplőnek kell együttműködnie, a munkálatok pedig rendkívül forrásigényesek, amelyek szétfeszítik a Magyar falu program kereteit. A fejlesztéshez mindenképpen pályázati támogatást, esetleg uniós forrást szereznének.

Látványos a változás

Egy biztos, 

a megvalósult fejlesztéseknek és a falusi csoknak is köszönhetően nagyon sokan, köztük fiatal családok költöztek az utóbbi években a községbe, mostanság minden üressé váló ház rövid időn belül elkel.

A helyi óvodába jelenleg 36-an járnak, köztük 19 a géberjéni gyermek, akiknek a száma folyamatosan nőtt az elmúlt években. Nagyné Bagaméri Anita öt éve lett az óvoda vezetője, akkor, amikor még borzasztó állapotok uralkodtak az intézményben, ahová 2017-ben még csak 26 gyermek járt. – Amikor öt éve idekerültem, az épületen belül például még nem volt felnőttmosdó, és más hiányosságok is voltak. Aztán közben, legalább belülről megújult az óvoda, most már méltó körülmények között vannak a gyermekek és mi is, már csak a külső fejlesztést várjuk, de azt nagyon – fejtette ki az óvodavezető.

A szatmári gyökerekkel rendelkező és lokálpatrióta Juhász Zoltán és felesége, Juhászné Harbula Ildikó ötévnyi svájci tartózkodás után, három éve költözött haza már házaspárként, a kislányukkal, és a közeli Fehérgyarmaton telepedtek le. A fiatal pár a fejlődést látva és az erős baráti, rokoni szálaknak köszönhetően tért vissza Szatmárba. Mint elmondták, sokáig hezitáltak azon, hogy hol telepedjenek le, végül azért is esett a választásuk Fehérgyarmatra, mert Zoltánék családja 1989 óta ott él.

– Egy biztos, ahhoz, hogy egy fiatal család elgondolkodjon a falusi léten, olyan fejlesztések és szolgáltatások kellenek, mint amilyeneket Géberjénben biztosítanak.

Akkor szerettünk bele a településbe, amikor az óvodánk családi napját ott tartották. Nagyon szívesen vagyunk a faluban, legutóbb két hete voltunk ott a Bagossy Brothers Company koncertjén – mutatott rá Juhászné Harbula Ildikó. Hozzátette: nem csoda, hogy ez a rendezett, szép és fejlődő falu vonzza a fiatalokat.

KÖZÖSSÉGÉPÍTŐ FALUNAP. A Porta Portya Géberjén egyik híres programja, amelyet jövőre már ötödször tartanak meg. A településen a falunapot nem a hagyományos módon, a művelődési házban vagy a község főterén tartják, hanem magánházaknál. Géberjéni családok, szomszédok, baráti társaságok, kollégák jelentkezhetnek együtt, és ők látják vendégül a falu lakosságát és a településre érkező vendégeket, akik lovas taxival juthatnak el egyik helyszínről a másikra. Ennek kapcsán Kovács Dániel Sándor polgármester elmondta, fontos, hogy a szatmári vendégszeretet ne csak falvédőkön jelenjen meg, hanem az emberek a géberjéni udvarokon kóstolhassák meg a helyi italokat, a régi, családi receptek alapján készült ételeket, süteményeket, és a vendégek megismerhessék a helyi kultúrát, szokásokat. (B. A.)

Borítókép: a Magyar falu programnak köszönhetően újult meg a műemléki védelem alatt álló épületben működő óvoda is (Fotó: Havran Zoltán)