Az óriási érdeklődésre számot tartó, a 2006-os véres események és az elhíresült Gyurcsány-beszéd körülményeit feldolgozó, vállaltan fiktív elemeket tartalmazó ElkXrtuk című film bíróságra citálásával kapcsolatban a Magyar Nemzet szerette volna megtudni a baloldalon a szabadság- és emberi jogok élharcosaiként számontartott jogászoktól, hogy bíróság elé vihető-e vagy cenzúrázható-e egy vállaltan fikciós elemeket tartalmazó játékfilm.
Arra is szerettünk volna választ kapni, szerintük egy játékfilm esetleges betiltása, a gyártó cég megbüntetése kimeríti-e a szólásszabadság, az alapvető alkotmányos és emberi jogok elleni súlyos támadás esetét, illetve vállalnák-e a magyar jogban eddig példa nélküli perben az alperes jogi védelmét. A TASZ tájékoztatása szerint „az alapvető jogok tiszteletben tartására az állam köteles, ezért a TASZ azokban az esetekben nyújt segítséget lassan három évtizede, amikor valakit vagy az állam tevékenysége, vagy az állam mulasztása miatt ér jogsérelem”. Kifejtették:
a Mega Film Kft.-t – a Hann Endre által indított per eredményeként – ilyen sérelem nem érheti, mert Hann Endre nem állami szereplő
– hangsúlyozták. A TASZ szerint annak megítélése, hogy egy játékfilm személyiségi jogi sérelmet okoz-e, ugyanúgy a bíróság hatáskörébe tartozó kérdés, mintha egy dokumentumfilmről lenne szó, a bíróság ugyanakkor ítéletében mérlegelni fogja a film műfaját. Hozzátették:
tekintve, hogy Hann Endre nem állami szereplő, a film miatt kezdeményezett peres eljárás nem érint olyan kérdéseket, amelyekkel a TASZ foglalkozik.
A Helsinki Bizottság lapunkkal azt közölte: szerintük figyelmen kívül hagyjuk az újságírás szakmai standardjait, ezért nem válaszolnak. Hozzátették: „Ha előnyükre változnak, majd mi is változtatunk, és válaszolni fogunk.” Az említettek mellett az Amnesty International magyarországi szervezetét is megkerestük. Munkatársuk készségesen választ ígért, ezt azonban lapzártánkig nem kaptuk meg.