Ifjúságkutató Intézet: A választás tételesen cáfolta meg a fiatalok passzivitásáról szóló sztereotípiát

A fiatalok szeretnének hatást gyakorolni a jövőjükre, erős történelemtudatuk van – jelentette ki Csepregi Gábor, programtanácsadó, a Mathias Corvinus Collegium Vezetőképző Akadémia tagja az Ifjúságkutató Intézet, Scruton és Mathias Corvinus Collegium (MCC) konferenciáján. Az Elnapolt forradalmak – Pillanatkép a fiatalok politikai részvételéről és aktivizmusáról című eseményen többek között arra keresték a választ a résztvevők: vajon megdőlt-e a toposz, miszerint a fiatalok elutasítják a politikát.

20220403 Budapest Választás 2022 országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás szavazás szavazókör Fotó: Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

A beszélgetés arra kívánt rávilágítani, vajon a fiatalokról szóló legendák mennyiben felelnek meg a valóságnak a 18–21 évesek politikai részvételéről és aktivizmusáról készített legújabb politikai értékorientációs vizsgálat nyomán. 

Korábban lapunk is beszámolt róla, hogy a kutatási eredmények alapján a fiatalok inkább jobboldalinak, mérsékeltnek és liberálisnak gondolják magukat.

 Az említett reprezentatív kutatás 1000 fő személyes (TAPI) megkérdezésével zajlott 2022. május és június között olyan 18–21 éves fiatalok körében, akik először vehettek részt az országgyűlési választásokon 2022. április 3-án.

Van a fiataloknak történelmi tudatuk: hatást akarnak gyakorolni a jövőre, ezt szavazással is formálni akarják

 – fogalmazott Csepregi Gábor, majd hozzáfűzte: a világon mindenütt szeretnek elmenni a fiatalok az első szavazásra, hiszen ez része a felnőtté válásnak, ezért nagy a részvételi hajlandóság. 

Az utókutatás eredményei is ezt bizonyítják, hiszen a vizsgált korosztály részvételi aránya 70 százalékos volt az országgyűlési választáson, ráadásul az első szavazók 49 százaléka kormánypártra szavazott és csupán 22 százalékuk az ellenzéki pártszövetség közös listájára: a Márki-Zay Péter vezette közös ellenzéki listának nem sikerült megszólítania a fiatal szavazókat.

A szavazás eredményéhez kapcsolódóan a kutatók kiemelték: minden politikai szocializációs kutatás azt bizonyítja, hogy a családnak van minden felett a legnagyobb hatása arra, hogyan voksol a fiatal.

A programtanácsadó arra is rámutatott: általában a második és harmadik választásnál zuhan be a részvételi arány, majd körülbelül a negyedik választáson jönnek újra vissza, amikor már felnőtt státuszban vannak, részesei a polgári életmódnak.

Szabó Andrea ifjúságkutató rávilágított arra, hogy a fiatalok impulzív szavazók: vagyis ha erős hatás éri a gondolkodásukat, teljes mértékben meg tudják változtatni addigi véleményüket.

Túlzás azt állítani, hogy a fiatalok jobboldaliak lettek, az igazság az, hogy folyamatos változásban vannak – részletezte, hozzáfűzve: a politikai identitás lassan, folyamatában alakul ki,  a politikai preferencia változó jelenség az ember életében. Hangsúlyozta: a fiataloknak nincs kiforrott politikai identitásuk. 

Ráadásul – erősítették meg a konferencia előadói egyöntetűen – a választások után beindulhat a győzteshez húzás, amely a győzelem nagyságával egyenesen arányos pozitív disszonancia, tehát többen mondják azt, hogy ott voltak és a kormánypártra szavaztak. 

A kutatás eloszlatja azt a tévhitet is, mely szerint az ellenzéki előválasztás döntően befolyásolta a fiatalok pártpreferenciáit, és sikeresen mozgósította a kormánykritikus első szavazókat. A 18–21 évesek mintegy hattizede (58%-a) jelentette ki, hogy már jóval a választások előtt eldöntötte, melyik pártra fog szavazni.

Ismertették: bár ténylegesen az ellenzék támogatása a legnagyobb az összes korcsoporthoz képest a fiatalok körében, még így is nagyobb arányú szavazatot kapott a Fidesz. Ennek ellenére a szakértők abban is egyetértettek, hogy Magyarországon nincs terepe a generációs alapú pártszerveződésnek. 

S bár valóban magas volt a fiatal szavazók részvételi aránya április 3-án, a közvélemény-kutatások alapján – emelték ki –  ma a Z-generációt kevésbé a politika, mint inkább a saját perspektívái, sorsuk alakítása mobilizálhatja. 

Szabó Andrea példaként említette az Ifjúságkutató Intézet közvélemény-kutatásainak rendre visszatérő kérdésére – mi az ifjúság legégetőbb problémája? – adott válaszokat, amelyekből kiderül: a fiatalok a politikában való részvétel elé helyezik az elégedettséget hozó és képességeik kifejlesztését lehetővé tevő munka megtalálását, és a családjuktól való különválás kérdését is. 7

Borítókép: Országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás 2022-ben (Fotó: Bach Máté)