– Én egy olyan országban szeretnék élni, ahol az embert hagyják dolgozni. Ahol a tanár taníthat, az újságíró kérdezhet – ezt Karácsony Gergely nyilatkozta akkor, amikor elindult a baloldal miniszterelnök-jelölti pozíciójáért.
Ehhez képest a főpolgármester nyilvánvalóan nem felelt meg a saját maga által felállított mércének sem: úgy tűnik, hogy csak a baráti médiát áll szándékában tájékoztatni a Budapesttel kapcsolatos háttér-beszélgetéseken.
Ugyanakkor a pár hete kinevezett új kommunikációs igazgató is maradéktalanul kiszolgálja a főpolgármester elvárásait: a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi, szerdai ülésén ugyanis eddig szokatlan módon az újságírókat elzárták egy kordonnal, így a folyosón lévő politikusoktól nem lehetett szabadon kérdezni. Erre korábban nem volt példa, ezt a rendszert vélhetően Simon András, az új kommunikációs igazgató vezette be.
A kollégáim aggódtak, hogy nem tudom megközelíteni az üléstermet
– így indokolta Karácsony Gergely, hogy a sajtó munkatársainak mozgását korlátozták a Városházán. Az új kommunikációs igazgató intézkedését az ülésre érkezve több baloldali politikus is meglepődve fogadta, köztük Gajda Péter, Kispest szocialista polgármestere, aki például hülyeségnek nevezte, hogy a sajtó képviselőit korlátozzák a munkavégzésben, de Soproni Tamás, a VI. kerület momentumos polgármestere sem értette, miért volt szükség erre az intézkedésre. Simon András egyébként újságírói kérdésre azzal indokolta az új eljárást, hogy többek között az Európai Parlamentben is hasonló módon lehet kérdezni a politikusoktól.
Úgy tűnik, Budapest első embere és a városvezetés nemcsak az energiatakarékossági tervekben, hanem a kommunikációban is hűen követi a brüsszeli elvárásokat, és ugyanazokat a korlátozó intézkedéseket vezetik be, amelyeket az Európai Unióban is alkalmaznak.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója lapunk megkeresésére kifejtette: az Európai Parlamentben a nem baráti újságíróknak nem adnak akkreditációt, vagyis nem léphetnek be a parlament területére.
A szakértő emlékeztetett arra is, hogy néhány évvel ezelőtt voltak olyan nyugati újságírók, köztük például a német RTL televízió munkatársa, aki bement a parlament plenáris ülésére, és levideózta, hogy az ülésre érkező képviselők aláírták ugyan a jelenléti ívet, majd hazamentek, ugyanakkor felvették a munkájukért járó költségtérítést. – Mivel ezt a visszaélést leleplezték, az lett a következmény, hogy kitiltották a médiát – emelte ki Kovács Attila.
Írásban kérdésekkel fordultunk Simon Andráshoz, hogy megtudjuk, miért volt szükség kordonnal elzárni az újságírókat a Fővárosi Közgyűlés szerdai kezdése előtt. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen új intézkedéseket vezet még be kommunikációs területen, és tervezi-e újra elindítani a korábban heti rendszerességgel megtartott Budapest-infókat. Tarlós István a hivatali idejében hetente, kéthetente tartott olyan eseményt, ahol órákon át szabadon kérdezhették az újságírók, politikai oldaltól függetlenül. Ugyanakkor azt is megkérdeztük az új kommunikációs igazgatótól, hogy továbbra is fenntartják-e azt a gyakorlatot, miszerint bizonyos sajtótermékeket nem hívnak meg különböző háttér-beszélgetésekre. (Lapunk ugyanis nem kap ilyen jellegű meghívásokat.) A feltett kérdésekre lapzártánkig nem kaptunk válaszokat.
Borítókép: korábban a főpolgármester még a média szabad munkájáért ágált – ma már más a véleménye (Fotó: Havran Zoltán/Magyar Nemzet)
