Ezt tartják az egyik legsúlyosabb problémának a magyarok

Kifejezett aggodalommal viszonyulnak a magyarok az emberkereskedelem jelenségéhez: nagyobb problémának látják, mint a Covidot, és úgy gondolják, hogy a következő években nőni fog az érintettek száma. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) kutatása szerint a magyarok viszonylag jól tájékozottak az emberkereskedelemmel kapcsolatban, a potenciális áldozatokhoz azonban nem jut el elegendő információ. Az emberkereskedelem elleni küzdelem európai napján, október 18-án induló tájékoztató kampány a leginkább veszélyeztetett csoportokat is szeretné megszólítani.

Nem ismerik a csicskáztatást

Mindkét felmérés az emberkereskedelemmel kapcsolatos általános tájékozottságot vizsgálta egyebek mellett a kizsákmányolás típusaira és a toborzási technikákra rákérdezve. Az aktuális kutatás a veszélyeztetett csoportok válaszait külön is elemezte.

A kérdésre, hogy mi számít emberkereskedelemnek a legtöbben a gyermekekkel való kereskedést (76 százalék), a szexuális kizsákmányolást (62 százalék) és a szervkereskedelmet említették (58 százalék) – pedig az utóbbi az emberkereskedelem legkevésbé jellemző formája Magyarországon. 

Ugyanakkor a negyedik leggyakrabban említett tevékenység, a migránsok határon való átszállítása valójában nem minősül emberkereskedelemnek (hanem embercsempészésnek). Az emberkereskedelem legtöbbeket érintő megvalósulása, a munka célú kizsákmányolás csak a hatodik legtöbbek által említett típus (a megkérdezetteknek csupán 46 százaléka azonosította emberkereskedelemként). Kiderült: nagyon kevesen, a megkérdezettek csupán 34 százaléka van tisztában a csicskáztatás fogalmával – ez az úgynevezett házi rabszolgaság, amikor fizetség nélkül dolgoztatnak valakit jellemzően a ház körül. A leginkább veszélyeztetett csoport tagjai az átlagnál kevésbé bizonyultak tájékozottnak ebben a kérdésben, a munka célú kizsákmányolást például csupán 31 százalékuk sorolta az emberkereskedelem alá.

Forrás: IOM

Mi történik az áldozatokkal?

A Ne hagyd, ne tedd! tájékoztató kampány egyik célja, hogy megismertesse az emberkereskedelemmel kapcsolatos legfontosabb fogalmakat és elkövetési módokat. „Három elem együttes meglétekor beszélhetünk emberkereskedelemről – világít rá Boda Eszter, az IOM Magyarország emberkereskedelem elleni egységének vezetője. – Az első elem a tevékenységsor, azaz hogy mi történik az áldozatokkal: ide tartozik az áldozatok toborzása vagy becserkészése, szállítása (országon belül vagy országok között), átvétele, eladása, elrejtése. A második elem a hogyan kérdésre ad választ: megtévesztéssel, csalással, fenyegetéssel, hatalommal és a kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés által éppúgy kényszerítenek embereket, mint puszta erőszakkal. Mindennek célja – a harmadik elem – az áldozatok kizsákmányolása. Ez éppúgy lehet egy nő prostitualizálása, akit mondjuk a gyermekével zsarolnak, mint egy hamis ígéretekkel külföldre csalt fiatalember dolgoztatása rettenetes körülmények között.”

A toborzási, bekerítési technikákkal kapcsolatban meglepően tájékozottnak bizonyultak a megkérdezettek: 70 százalékuk ismer munkacélú kizsákmányoláshoz kapcsolt megtévesztő technikákat például hamis álláshirdetéseket, 79 százalékuk erőszakosabb beszervezési technikát is említett pl. elrablást, függőség kialakítását stb. 

A veszélyeztetett csoportokban jóval alacsonyabb szintű a tájékozottság (54 és 64 százalékos a technikák ismertsége).

A szexuális célú kizsákmányolásnál a szerelem ígéretével, megtévesztő munkaajánlatokkal toborzó technikákat átlagosan 75 százalékban azonosították, a veszélyeztetettek körében ez a szám csak 60 százalék volt, a durvább eszközöket (kábítószerfüggővé teszik, adósságba verik stb.) 79, illetve 65 százalék azonosította.

Keveslik a híradást

Az emberkereskedelem áldozatainak azonosításakor is tájékozottnak mutatkoztak a válaszadók: úgy gondolják, hogy bár közös vonás az anyagi kiszolgáltatottság, a szexuális célú emberkereskedelemnél több egyéb szempont (például demográfiai is szerepet játszik, a fiatal nők sokkal inkább veszélyeztetettek). 57 százalék gondolja, hogy a kábítószer-fogyasztás hozzájárul az áldozattá váláshoz, 58 százalék szerint az állami gondoskodásban élők különösen sérülékenyek.

A kiszolgáltatottság anyagi természetű okai mellett, amelyet 85 százalék azonosított, a megkérdezettek 81 százaléka szerint a lelki-érzelmi tényezők is sokat számítanak az áldozattá válásban.

A korábbi kampány részeként megvalósult 2018-as és a 2022-es vizsgálat csupán pár dologban mutatott jelentősebben eltérő eredményeket. Míg négy évvel ezelőtt a válaszadók többsége (37 százalék) úgy értékelte, hogy a médiában nőtt az emberkereskedelemmel foglalkozó híradások száma, addig az idei felmérés szerint stagnál (35 százalék) – ezzel párhuzamosan, míg négy éve a legtöbben (44 százalék) úgy gondolták, hogy elegendő a híradások mértéke, most már a megkérdezettek 39 százaléka kevesli.

A Ne hagyd, ne tedd! – emberkereskedelem elleni kampány a Belső Biztonsági Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Forrás: IOM

Nemzetközi Migrációs Szervezet

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM Hungary – UN Migration) kormányközi szervezet, az ENSZ migrációs ügynöksége. A világ 174 országában van jelen, ahol főtevékenységként migrációval kapcsolatos projekteket valósít meg. Az IOM Magyarországon 1999 óta foglalkozik emberkereskedelem elleni projektekkel. Segítséget nyújt a külföldön azonosított magyar áldozatok hazatérésében és reintegrációjában a hazai kormányzati szervekkel és civil szervezetekkel együttműködésben. 

Ez a gyakorlatban a védett házakba való irányítást, szociális munka keretében nyújtott támogatást, és a reintegrációhoz szükséges pénzügyi támogatást jelenti. 

Emellett tevékenységük magában foglalja az emberkereskedelemmel kapcsolatos kutatásokat, valamint tudatosságnövelő képzéseket és kampányokat. Az IOM tagja a nemzeti koordinációs mechanizmusnak és az NGO kerekasztalnak, melyek a hazai emberkereskedelem elleni küzdelem legmagasabb szintű fórumai.

Ne hagyd, ne tedd! – emberkereskedelem elleni kampány

A Ne hagyd, ne tedd! – emberkereskedelem elleni kampány a Nemzetközi Migrációs Szervezet projektje, partnerségben az Országos Rendőr-főkapitánysággal és a Traumaközpont Nonprofit Közhasznú Kft.-vel. A kampány missziója, hogy a társadalmi tudatosság növelésével hozzájáruljon az emberkereskedelem elleni küzdelemhez és hogy felhívja a magyar lakosság figyelmét az emberkereskedelem jelenségére és veszélyeire, csökkentve ezzel az áldozattá válás kockázatát a kínálati oldalon, illetve az emberkereskedelemhez kötődő szolgáltatások iránti igényt a keresleti oldalon.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: IOM)