Ezt tartják az egyik legsúlyosabb problémának a magyarok
Kifejezett aggodalommal viszonyulnak a magyarok az emberkereskedelem jelenségéhez: nagyobb problémának látják, mint a Covidot, és úgy gondolják, hogy a következő években nőni fog az érintettek száma. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) kutatása szerint a magyarok viszonylag jól tájékozottak az emberkereskedelemmel kapcsolatban, a potenciális áldozatokhoz azonban nem jut el elegendő információ. Az emberkereskedelem elleni küzdelem európai napján, október 18-án induló tájékoztató kampány a leginkább veszélyeztetett csoportokat is szeretné megszólítani.
Forrás: IOM2022. 10. 17. 17:22
Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Magyarországon minden ötödik ember tapasztal vagy hall emberkereskedelemmel kapcsolatos esetről a közvetlen környezetében. A legveszélyeztetettebbek, azaz fiatalok és alapfokú végzettségűek 28 százalékának van közvetlenül tudomása az emberkereskedelem valamely típusában érintett áldozatról, akit szexuálisan vagy munka céljából zsákmányolnak ki. Nem véletlenül azonosítják tehát a magyarok az egyik legsúlyosabb problémaként az emberkereskedelemmel kapcsolatos jelenségeket.
A leginkább veszélyeztetett csoport tagjai a gazdasági, megélhetési problémák után harmadikként a szexuális célú kizsákmányolást, ötödikként a munkacélú kizsákmányolást tartják a legnagyobb problémának, és az összes megkérdezett körében is az ukrajnai háború, a Covid, a migráció, a lakhatási nehézségek, az oktatás helyzete előtt szerepel ez az összetett jelenség.
A megkérdezettek 48 százaléka úgy gondolja, a következő egy-két évben nőni fog az áldozatok száma. Mindez az IOM által rendelt, 2022 nyarán készített reprezentatív kutatásból derül ki, amely a Traumaközponttal és az Országos Rendőr-főkapitánysággal közösen indított Ne hagyd, ne tedd! – emberkereskedelem elleni kampány része és egy 2018-as kutatás megismétlése – olvasható az IOM közleményében.
Mindkét felmérés az emberkereskedelemmel kapcsolatos általános tájékozottságot vizsgálta egyebek mellett a kizsákmányolás típusaira és a toborzási technikákra rákérdezve. Az aktuális kutatás a veszélyeztetett csoportok válaszait külön is elemezte.
A kérdésre, hogy mi számít emberkereskedelemnek a legtöbben a gyermekekkel való kereskedést (76 százalék), a szexuális kizsákmányolást (62 százalék) és a szervkereskedelmet említették (58 százalék) – pedig az utóbbi az emberkereskedelem legkevésbé jellemző formája Magyarországon.
Ugyanakkor a negyedik leggyakrabban említett tevékenység, a migránsok határon való átszállítása valójában nem minősül emberkereskedelemnek (hanem embercsempészésnek). Az emberkereskedelem legtöbbeket érintő megvalósulása, a munka célú kizsákmányolás csak a hatodik legtöbbek által említett típus (a megkérdezetteknek csupán 46 százaléka azonosította emberkereskedelemként). Kiderült: nagyon kevesen, a megkérdezettek csupán 34 százaléka van tisztában a csicskáztatás fogalmával – ez az úgynevezett házi rabszolgaság, amikor fizetség nélkül dolgoztatnak valakit jellemzően a ház körül. A leginkább veszélyeztetett csoport tagjai az átlagnál kevésbé bizonyultak tájékozottnak ebben a kérdésben, a munka célú kizsákmányolást például csupán 31 százalékuk sorolta az emberkereskedelem alá.
Forrás: IOM
Mi történik az áldozatokkal?
A Ne hagyd, ne tedd! tájékoztató kampány egyik célja, hogy megismertesse az emberkereskedelemmel kapcsolatos legfontosabb fogalmakat és elkövetési módokat. „Három elem együttes meglétekor beszélhetünk emberkereskedelemről – világít rá Boda Eszter, az IOM Magyarország emberkereskedelem elleni egységének vezetője. – Az első elem a tevékenységsor, azaz hogy mi történik az áldozatokkal: ide tartozik az áldozatok toborzása vagy becserkészése, szállítása (országon belül vagy országok között), átvétele, eladása, elrejtése. A második elem a hogyan kérdésre ad választ: megtévesztéssel, csalással, fenyegetéssel, hatalommal és a kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés által éppúgy kényszerítenek embereket, mint puszta erőszakkal. Mindennek célja – a harmadik elem – az áldozatok kizsákmányolása. Ez éppúgy lehet egy nő prostitualizálása, akit mondjuk a gyermekével zsarolnak, mint egy hamis ígéretekkel külföldre csalt fiatalember dolgoztatása rettenetes körülmények között.”
A toborzási, bekerítési technikákkal kapcsolatban meglepően tájékozottnak bizonyultak a megkérdezettek: 70 százalékuk ismer munkacélú kizsákmányoláshoz kapcsolt megtévesztő technikákat például hamis álláshirdetéseket, 79 százalékuk erőszakosabb beszervezési technikát is említett pl. elrablást, függőség kialakítását stb.
A veszélyeztetett csoportokban jóval alacsonyabb szintű a tájékozottság (54 és 64 százalékos a technikák ismertsége).
A szexuális célú kizsákmányolásnál a szerelem ígéretével, megtévesztő munkaajánlatokkal toborzó technikákat átlagosan 75 százalékban azonosították, a veszélyeztetettek körében ez a szám csak 60 százalék volt, a durvább eszközöket (kábítószerfüggővé teszik, adósságba verik stb.) 79, illetve 65 százalék azonosította.
Keveslik a híradást
Az emberkereskedelem áldozatainak azonosításakor is tájékozottnak mutatkoztak a válaszadók: úgy gondolják, hogy bár közös vonás az anyagi kiszolgáltatottság, a szexuális célú emberkereskedelemnél több egyéb szempont (például demográfiai is szerepet játszik, a fiatal nők sokkal inkább veszélyeztetettek). 57 százalék gondolja, hogy a kábítószer-fogyasztás hozzájárul az áldozattá váláshoz, 58 százalék szerint az állami gondoskodásban élők különösen sérülékenyek.
A kiszolgáltatottság anyagi természetű okai mellett, amelyet 85 százalék azonosított, a megkérdezettek 81 százaléka szerint a lelki-érzelmi tényezők is sokat számítanak az áldozattá válásban.
A korábbi kampány részeként megvalósult 2018-as és a 2022-es vizsgálat csupán pár dologban mutatott jelentősebben eltérő eredményeket. Míg négy évvel ezelőtt a válaszadók többsége (37 százalék) úgy értékelte, hogy a médiában nőtt az emberkereskedelemmel foglalkozó híradások száma, addig az idei felmérés szerint stagnál (35 százalék) – ezzel párhuzamosan, míg négy éve a legtöbben (44 százalék) úgy gondolták, hogy elegendő a híradások mértéke, most már a megkérdezettek 39 százaléka kevesli.
A Ne hagyd, ne tedd! – emberkereskedelem elleni kampány a Belső Biztonsági Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Forrás: IOM
Nemzetközi Migrációs Szervezet
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM Hungary – UN Migration) kormányközi szervezet, az ENSZ migrációs ügynöksége. A világ 174 országában van jelen, ahol főtevékenységként migrációval kapcsolatos projekteket valósít meg. Az IOM Magyarországon 1999 óta foglalkozik emberkereskedelem elleni projektekkel. Segítséget nyújt a külföldön azonosított magyar áldozatok hazatérésében és reintegrációjában a hazai kormányzati szervekkel és civil szervezetekkel együttműködésben.
Ez a gyakorlatban a védett házakba való irányítást, szociális munka keretében nyújtott támogatást, és a reintegrációhoz szükséges pénzügyi támogatást jelenti.
Emellett tevékenységük magában foglalja az emberkereskedelemmel kapcsolatos kutatásokat, valamint tudatosságnövelő képzéseket és kampányokat. Az IOM tagja a nemzeti koordinációs mechanizmusnak és az NGO kerekasztalnak, melyek a hazai emberkereskedelem elleni küzdelem legmagasabb szintű fórumai.
Ne hagyd, ne tedd! – emberkereskedelem elleni kampány
A Ne hagyd, ne tedd! – emberkereskedelem elleni kampány a Nemzetközi Migrációs Szervezet projektje, partnerségben az Országos Rendőr-főkapitánysággal és a Traumaközpont Nonprofit Közhasznú Kft.-vel. A kampány missziója, hogy a társadalmi tudatosság növelésével hozzájáruljon az emberkereskedelem elleni küzdelemhez és hogy felhívja a magyar lakosság figyelmét az emberkereskedelem jelenségére és veszélyeire, csökkentve ezzel az áldozattá válás kockázatát a kínálati oldalon, illetve az emberkereskedelemhez kötődő szolgáltatások iránti igényt a keresleti oldalon.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
