– A kiemelt figyelem és a sok fenyegetés a híd ellen nem tette az orosz szolgálatokat elég óvatossá, de egyelőre azt sem tudjuk, hogy a robbantást ki végezte el – kezdte a helyzet ismertetését Demkó Attila. – Egyelőre csak teóriák vannak, hogy az ukránok tették, nyugati szolgálatok vannak benne, vagy éppen az oroszok, azért hogy Oroszország megtehesse azokat a válaszlépéseket, amelyeket megtett Ukrajnában azóta. Egyfajta orosz trehányság szembeötlő ebben az ügyben, mert a teherautót, amelyik felrobbant, nem világították át, pedig megtehették volna. Az biztos, hogy ezzel a háborúnak egy új szakasza kezdődött, de ez már elkezdődött az Északi Áramlat I–II. megrongálásával, illetve bizonyos tekintetben a Dugina-gyilkosság is ebbe a sorba illeszkedik. Vagyis egy jelentős eszkalációnak vagyunk szemtanúi – fogalmazott a geopolitikai műhelyvezető.
Demkó Attila ezt követően elmondta, hogy az orosz taktika, amely a kritikus infrastruktúrát, és azon belül is az áramellátást célozza, azért lehet logikus orosz részről, mert a villamosenergia-ellátásban keltett zavarok egyszerre tesznek rosszat az ukrán iparral és egyszerre kellemetlenek a lakosságnak is. Ne feledjük, az áram végeredményben sokszor fűtés is, márpedig kezdődik a fűtési idény – mondta a szakértő.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ igazgatója az orosz–ukrán háború után kivetett szankciókról azt mondta, „az Európai Uniónak egy alapvetően elhibázott hozzáállása van az ukrajnai konfliktushoz, már ami az energetikai kérdéseket illeti, mert ahogy Orbán Viktor berlini látogatásán mondottakat idézzem, egy energetikai értelemben kiszolgáltatott törpe kontinens – Európa – egy energetikai óriásra vet ki szankciókat. Ez egy rossz irány. Az európai tagállamokkal Brüsszelben elfogadtatott szankciók szemlátomást nem hoznak eredményeket, Oroszországot nem tántorítja el a háborútól, az európai kontinenst pedig érzékenyen érinti.”
