Fenyő-gyilkosság: évekre tévútra ment a nyomozás az albán szál miatt

Fenyő meggyilkolása után, a helyszínelés alatt kiszúrták a rendőrök az albán maffiózót, Saidi Meadot, akit előállítottak, de ismeretlen okból nem vettek őrizetbe, pedig három szemtanú is azonosította, mint aki eldobálta tettesként a ruházatát a Margit körúton. Az albán szálat még évekig nyomozták, a szlovák szál azonban véletlenül sem került elő. Akkor még.

A gyilkos által eldobott sapkában és kabátban DNS-hordozó anyagmaradványokat rögzítettek a bűnügyi laborban, amelyeket azonban hiába is hasonlítottak össze a gyilkosság után azonnal képbe került albán bűnözők DNS-mintáival, nem volt azonosság. Ugyanakkor a villamoson utazó szemtanúk közül hárman is Saidi Meadot – azaz Albán Misit – azonosították a ruhaneműket eldobóban.

Albán Misi és köre ismert volt a rendőrök előtt, mint az albán szervezett alvilág hazánkban megtelepült egyik erős embere és csoportja. A gyilkosság helyszínét biztosító rendőrök szúrták ki a nézelődök között bámészkodó Meadot. Előállították a rendőrségre, és mint azt fentebb jeleztük, három szemtanú is azonosította.

Erre mondta Kovács Lajos a Fenyő János meggyilkoltatása miatt zajló perben tanúskodva, hogy a móri mészárlás nyomozása során Kaiser Ede felismertetése ugyancsak sikeresnek bizonyult, a szemtanú állította: őt látta a bankfiók ajtajában, ám később kiderült, hogy az egyik valódi elkövető, Weiszdorn Róbert volt az. Igaz, Weiszdorn és Kaiser arcformája nagyon hasonló volt akkoriban.

Albán Misi és társai

Visszatérve a Fenyő-gyilkosság albán szálához. Albán Misit a BRFK akkori életvédelmi nyomozóinak a vezetője, Doszpot Péter őrizetbe is akarta venni, ám ahhoz nem járultak hozzá a felettesei. 

A gyilkosság után néhány nappal egy II. kerületi garázsban megtalálták a gyilkossághoz használt Mitsubishi Lancert. Az autó belsejéből három, különböző DNS-hordozó anyagmaradványt tudtak rögzíteni, amiket aztán összehasonlítottak Mead DNS-ével, ám egyikkel sem egyezett, mint ahogy a gyilkos által eldobott ruhaneműkben talált DNS-sel sem. (Egy évtizeddel később, amikor elfogták Rohácot egy másik ügy miatt, levették a DNS-mintáját, ám azt csak azután hasonlították össze a Fenyő gyilkosa által eldobott ruhaneműkben és a Mitsubishiben talált DNS-maradványokkal, hogy Rohácot elengedték. Ekkor derült ki az azonosság, ami alapján aztán elítélték Rohácot Fenyő megölése miatt.)

A nyomozók lekérték a mobilszolgáltatóktól a gyilkosság idején a helyszínen történt forgalmazások adatait. A lista egyeztetésekor derült ki, Mead a gyilkosság után másodpercekkel felhívta a helyszínről Chilkó Ferencet, Doszpot Péter elődjét a BRFK gyilkossági alosztályon, aki ekkor már magánnyomozó és az egyik budapesti kaszinó biztonsági főnöke volt. Kovács Lajos elmondása szerint Mead „munkakapcsolatban” állt a Chilkó és Császár Magánnyomozó Irodával. Az ezredes megfogalmazásában Mead és emberei egyfajta „nyomásgyakorló” szerepet töltöttek be az iroda által felvállalt üzleti vitás ügyek rendezésében. Chilkó tanúvallomásában arról beszélt, hogy Mead a Margit utcai posta melletti presszó teraszán ülve látta a gyilkosságot és azért hívta fel őt, hogy elmondja, mit tapasztalt.

A bolti sorozatgyilkos

Meadot később a bolti sorozatgyilkosként hírhedtté vált Erdélyi Nándor is belekeverte a gyilkosságba, méghozzá egy másik albán bűnözővel, Acifi Nijazival együtt. 

Erdélyi a délszláv háború hírhedt szabadcsapatához, az Arkan vezette Tigrisekhez tartozott, majd 1993-ban Magyarországra szökött. Rablásokért négy évre ítélték, kiutasították, ám kitoloncolása előtt megszökött Kiskunhalasról. Budapestre jött, ahol 1998-ban három üzletet megtámadva megölt négy bolti eladót. Elfogásáig azonban álnéven élénken érdeklődött a gyilkosságok nyomozásáról. Ezért a Fenyő-gyilkosság ügyében tanúként jelentkezett Milan Gyurity néven. Beszélt a magánnyomozó irodáról, a velük munkakapcsolatban lévő Meadről és Acifi Nijaziról is. Utóbbiról azt állította: az iroda megbízásából megfenyegette Fenyő Jánost. Erről azonban gyorsan kiderült, hamis információ, Chilkó és társa soha nem kapott Fenyővel kapcsolatos megbízást. Mead szerepe közben tisztázódott, így Nijazit kezdték el keresni mint lehetséges elkövetőt, ő azonban hazaszökött. Amikor megtudta, hogy keresik őt Magyarországon, visszajött és tisztázta magát.

Az albán szál így végleg kifulladt. A gyanúsításhoz sem az elkövetőre, sem a megbízóra nem volt elegendő bizonyíték. Kovács Lajos a Fenyő meggyilkoltatása miatt zajló tárgyaláson azt mondta: amíg ő el nem ment nyugdíjba, nem merült fel megbízóként Portik Tamás személye. Arról Portik anyósa beszélt nekik, hogy Portik milyen kapcsolatban volt Gyárfás Tamással, akit ők szinte a kezdetektől a megbízónak gondoltak.

Ismert, a vád szerint Gyárfás Tamás előbb megbízta Tasnádi Pétert Fenyő megölésével, majd Portik Tamás bujtotta fel ugyanerre. Gyárfás tagadja és abszurdnak tartja, hogy Fenyő életére akart volna törni. Érvelése alapja, hogy a Fenyővel való üzleti vitája a bíróság előtt számára kedvezően zárult 1996-ban. Ezt egyébként már több tanú is megerősítette a perben.

Borítókép: Margit utca, 1998. február 11., helyszínelés (Forrás: Rendőrségi felvétel)