Gyenge lábakon áll az Európai Unió

Az elkerülhetetlennek látszó gazdasági válság és energetikai krízis az Európai Uniót és a tagállamokat is gyengíti, Brüsszel elhibázott szankciós energiapolitikáját ezért mielőbb ki kell javítani – hívta fel a figyelmet Bocskor Andrea. A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint továbbra is folyamatos boszorkányüldözés zajlik Magyarország ellen az EP-ben, nem valószínű azonban, hogy hazánk jogfosztásában sikerrel járnak, mivel szerencsére vannak még olyan országok, amelyek reálisan látják a helyzetet.

Fotó: Bocskor László

Miközben az Európai Parlament (EP) képviselőinek nagy része további fegyverszállításokat szorgalmaz és a szankciókban látja a háború lezárásának megoldását, mi a kezdetektől fogva a békés rendezést támogatjuk. Meggyőződésünk, hogy ez emberéleteket mentene meg, továbbá az EU és polgárainak érdekét szolgálná – hangsúlyozta lapunknak Bocskor Andrea.

Eredménytelen szankciók
A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az előttünk álló tél nehéz időket hoz, az elkerülhetetlennek látszó gazdasági válság és energetikai krízis pedig gyengíti az Európai Uniót és a tagállamokat is. – Kérdéses tehát, hogy egy gyenge lábakon álló uniónak meddig lesz lehetősége támogatást nyújtani Ukrajnának – mutatott rá. Az elmúlt fél év ugyanis bebizonyította: 

a brüsszeli energiaszankciók nem vezettek eredményre, sőt rontották egész Európa helyzetét, ennek negatív következményei pedig főként a gazdaságot és a családokat sújtják.

– Látni kell, hogy minél több energiaszankciót vetünk ki Oroszországra, annál inkább gúzsba kötjük az európai gazdaságot és tesszük még bizonytalanabbá a romokban heverő energiaellátást. Brüsszel elhibázott energiaszankciós politikáját ezért ki kell javítani – húzta alá.

Brüsszeli boszorkányüldözés
A kárpátaljai politikus szerint sajnálatos módon minél inkább elhúzódik a háború, annál kevesebb figyelem irányul az emberi tényezőkre. Magyarország viszont történelme legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, amelyben civilek és kormányzati szervek közösen, minden erejüket megfeszítve segítik az Ukrajnából érkező menekülteket. – A magyar kormány továbbá támogatja az EU bővítéspolitikáját, ezáltal pedig Ukrajna EU-tagságát is. Ennek ellenére 

vannak olyan európai parlamenti képviselők, akik a mai napig nem csupán megkérdőjelezik, hanem álhírekkel, hamis információkkal keltik Magyarország rossz hírét. Ez nagy felelőtlenség, ugyanis háborús időben minden szónak komoly következményei lehetnek, ezért a képviselők nagy részétől sokkal felelősségteljesebb hozzáállás lenne elvárható 

– hangsúlyozta.

Bocskor Andrea szerint a balliberális képviselők mindent elkövettek annak érdekében is, hogy az EP elindítsa Magyarország ellen a hetes cikkely szerinti eljárást, amely egyelőre még eredménytelenül húzódik, a tagállami vezetők egyeztetései ugyanis nem az EP álláspontjának irányába mutatnak. Fontos azonban hangsúlyozni: ahhoz, hogy az eljárás az EP számára kedvező eredménnyel járjon utolsó lépésként a tagállamok állam- és kormányfőinek teljes egyetértésére is szükség lenne, erre viszont jelen helyzetben semmi esély. 

– Szerencsére vannak még olyan európai vezetők, képviselők, akik reálisan látják a helyzetet, és számukra is fontos, hogy megvédjék országuk vallásszabadságát, a kultúrájukat, megtartsák értékrendjüket, a családban rejlő erőt, annak szentségét, és nem engedik, hogy az esztelen liberális eszmék teret nyerjenek országaikban. 

Éppen ezért tisztában vannak azzal, hogy Magyarországot is azért támadják, mert az általuk is képviselt értékeket védi. Ebből kifolyólag nem hinném, hogy Magyarország jogfosztásában a liberálisok sikerrel járnak – magyarázta a fideszes EP-képviselő.

Ukrajnának bizonyítania kell
Bocskor Andrea végül Ukrajna tagjelölti státusáról is beszélt. Üdvözölte, hogy Ukrajna megkapta a tagjelölti státust, mely hét feltétel végrehajtásához van kötve. Tájékoztatása szerint a 2022. évi bővítési csomagban – amelyet az Európai Parlament külügyi bizottságának október 12-i ülésén Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos ismertetett – jövőre Ukrajna, Moldova és Grúzia is szerepelni fog. Év végéig pedig arról is jelentést kell adjon a három ország, hogy az EU-tagjelöltséggel járó kötelezettségvállalásaik teljesítésében milyen eredményeket értek el. A képviselő ugyanakkor kiemelte: 

az Ukrajnára vonatkozó követelmények közül számára a legfőbb prioritást a nemzeti kisebbségekre vonatkozó feltétel jelenti, amely rögzíti, hogy mielőbb fejezzék be és megnyugtató módon rendezzék a nemzeti kisebbségeket érintő jogszabályok reformját, 

összhangban a Velencei Bizottság ajánlásaival, és fogadjanak el azonnali és hatékony, a jogbiztonságot szavatoló végrehajtási mechanizmusokat. Mint mondta, Ukrajnának be kell bizonyítania, hogy egy demokratikus, alapvető emberi jogokat tiszteletben tartó ország, és ebbe beletartozik a kisebbségek védelme is, amelyeknek jogait már Ukrajna alkotmányába is rögzítették, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalások által is elismerték, mégis évről évre szűkülnek. – A nemzeti közösségekről szóló, a kisebbségi jogokat rögzítő készülő törvényben is ehhez kell tartaniuk magukat a kijevi törvényhozóknak. Ez a kárpátaljai magyarság és minden ukrajnai nemzeti kisebbség érdeke – szögezte le.

Borítókép: A Fidesz EP-képviselője szerint túl kevés figyelem hárul a háborútól szenvedő emberekre (Fotó: Bocskor László)