Emlékezetes: Gyurcsány Ferenc a közelmúltban kertelés nélkül úgy fogalmazott, „a DK arra tör, hogy maga rendezze össze ezt a hat pártot valamilyen módon egy gravitációs ponton […] ma a DK közjogilag a legerősebb ellenzéki párt. Annyi támogatónk van, mint a Momentumnak, a Jobbiknak meg az MSZP-nek együtt. Itt tartunk.” A bukott miniszterelnök később pedig úgy fogalmazott közösségi oldalán, hogy „egy pártnak mindenki mástól megkülönböztethető mondanivalója kell legyen.
Ha ilyen nincs, akkor szűnjön meg, olvadjon be egy másik pártba vagy alakuljon át közéleti civil társasággá!”. Sőt, Gyurcsány a minap újra egyértelművé tette, hogy
„a 2026-ig terjedő időszakban vagy a Demokratikus Koalíció tudja hatékony erővé szervezni az ellenzéket, vagy senki”, szerinte ugyanis „most nincs itt helye sok árnyalatnak”, „most nem lehet két ellenzék”. „Parvenük nem szoktak győzni sem forradalmakban, sem választásokon” – üzente „a megszámlálhatatlan mennyiségű” baloldali pártnak Gyurcsány Ferenc.
Mindeközben a DK egykori alelnöke viszont kilépett a pártból. Nagy-Huszein Tibor a közösségi oldalán azzal indokolta döntését: az ellenzék paradoxona, hogy a DK a legerősebb ellenzéki párt, de nem annyira, hogy képes lenne megdönteni Orbán hatalmát.
Másrészt a DK a legerősebb ellenzéki párt, ezért más sem képes megdönteni Orbán hatalmát.
Szerinte ettől lett óriási a DK felelőssége, és ettől lett igaz, hogy a DK szervezeti, személyi ügyei már nem a párt belügye csupán.
„Ebből az következik, hogy a DK vagy meglépi azokat a szervezeti, személyi, tartalmi változásokat, amelyek ahhoz kellenek, hogy legalább hárommillió szavazó számára elfogadható legyen, vagy akarata ellenére is beleragad abba, hogy ő tartja hatalomban Orbánt” – fogalmazott az egykori alelnök, aki számára azonban csak az első út elfogadható.
Mint írta: éveken át próbálta a párton belül elérni, hogy legalább beszéljenek a tagsággal erről a helyzetről, a változtatás szükségéről és lehetőségeiről, ám rendre visszapattant a falról. Nagy-Huszein szerint a DK erősödése csupán látszólagos, hiszen „csak a többi ellenzéki párthoz képest” van ez így, és leginkább „azok rovására érzékelhető”, ráadásul „egyáltalán nem vitt közelebb Orbán hatalmának megdöntéséhez, a Fidesz immár négy választáson nyert, és legnagyobb arányban épp a legutolsón”.