A szervezők által hirdetett „tömeges tiltakozási hullám” korántsem következett be a közoktatásban, ezt pedig jól mutatják a tegnapi pedagógus demonstráció számai.
A mára szervezett demonstrációkban az ország köznevelési intézményeinek 7,9 százalékában az alkalmazottak 5,8 százaléka vett részt, vagyis élt sztrájktörvényben biztosított jogával
– tudta meg a Magyar Nemzet.
Az ország köznevelési intézményeinek száma fenntartótól függetlenül 5291, ezek közül 2180 működik állami fenntartásban. Az állami fenntartású intézményekben összesen 114 020 pedagógus dolgozik. A mai sztrájkban 418 állami fenntartású köznevelési intézmény munkatársai vettek részt, ez az országos intézményszám 7,9 százalékát, az állami fenntartású intézmények 19,2 százalékát jelenti.
A demonstrációkon a 418 intézmény 6569 dolgozója vett részt, ami a pedagógusok elenyésző része, mindössze 5,8 százaléka.
Az ügyben felkerestük a Belügyminisztérium sajtóosztályát is, amely megerősítette: a szaktárca a rendelkezésére álló, előzetes adatok szerint 2022. november 18-án az ország köznevelési intézményeinek 7,9 százalékában az alkalmazottak 5,8 százaléka élt a sztrájktörvényben biztosított jogával.
Hangsúlyozták: a kormány és a Belügyminisztérium többször leszögezte: megérti a pedagógusok bérköveteléseit, amennyiben Magyarország megkapja az Európai Uniótól az őt megillető forrásokat, úgy minden idők legnagyobb mértékű pedagógus-béremelése valósul meg.
Mint ismert, a tanévkezdés óta harmadszorra hirdetett egységes sztrájknapot a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete november 18-ára. A reggel háromnegyed nyolcra meghirdetett budapesti demonstráció kezdetén még csak lézengtek a résztvevők, fél kilenc körül azonban kialakult az élőlánc, amelyhez a szervezők szerint 46 vidéki város – köztük Pilisvörösvár, Martonvásáron, Tatabánya, Ráckeve, Vecsés, Veresegyháza, Debrecen, Szeged, Nyíregyháza – intézményei is csatlakoztak. Egy miskolci gimnázium tanulói egyedi kezdeményezésként ülősztrájkot hirdettek, a folyosón beszélgettek és kártyáztak.
A fővárosban a Margit híd–alsó rakpart–Kossuth tér–Kiskörút (Deák, Astoria, Kálvin, Fővám tér)–Szabadság híd–budai felső rakpart határolta területen a résztvevők ezúttal is a korábbi rigmusokat skandálták. Folyamatosan lehetett hallani a „Szabad ország, szabad oktatás!”, a „Nincs tanár, nincs jövő!” és a „Fizessétek ki a tanárainkat!” felszólításokat, amelyeket a diákok az aszfaltra is felírtak. A tüntetők molinói sem változtak a korábbiakhoz képest, a táblákon leginkább a „Ki fog holnap tanítani?”, „Szabad oktatást!”, „Nincs pedagógus, nincs jövő” feliratokat lehetett olvasni.
Ahogy korábban, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatói ezúttal is kiálltak a tüntetők mellett, az intézmény Bölcsészettudományi Karának 126 dolgozója szolidaritási nyilatkozatot írt alá, amellyel a köznevelésben dolgozókat támogatták. Emellett a PDSZ a napokban szolidaritási is sztrájkot kezdeményezett a szakképző intézményekben, hogy az ott dolgozók is csatlakozhassanak a munkabeszüntetéshez.
A budapesti tüntetést most is támogatásukról biztosították a baloldali pártok képviselői, köztük Karácsony Gergely főpolgármester, Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusa és Jámbor András is, Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke pedig arról tájékoztatott Facebook-bejegyzésében, hogy a Societas Baloldali Ifjúsági Mozgalommal közösen tűzte ki a kockás zászlót péntek reggel az MSZP budapesti székházára. „Nem szabad hagyni, hogy az oktatást teljesen lerombolja a kormány. Elég a lenézésből! Most irány az élőlánc, este pedig mindenki menjen a Március 15. térre, ahol tüntetés lesz 17:00 órától!” – szólított fel a baloldali törpepárt országgyűlési képviselője. A Kunhalmi Ágnes által említett helyszínre ez Egységes Diákfront, a Pala Mozgalom és a Turul Diákegyesület szervezett tüntetést. A résztvevők az Erzsébet hídon és a Lánchíd utcán keresztül vonultak a Clark Ádám térre.
