Sok vitát szül a városi állattartás

Egyre jobban nő a feszültség a települési állattartás miatt, sok ingatlantulajdonos rosszul viseli, ha a szomszédjában baromfi jelenik meg. A jogszabályok elvileg megfelelően szabályozzák a gyakorlatot, de sok esetben mégis elmérgesedik a helyzet, és a felek bíróságon kötnek ki. Fontos tudni, hogy ha valaki az állaton torolja meg a vélt sérelmeit, akkor könnyen rács mögé is kerülhet.

2022.01.09. Kisállatkiállítás a Volán telep sportcsarnokban. Óriásnyulak, galambok és egzotikus madarakat láthatott a közönség. Szfvár. Nagy Norbert. Fejér megyei Hírlap. Fotó: Nagy Norbert

Egyre komolyabb indulatokat vált ki nagyobb településeken, főleg a kertvárosi részeken, hogy a megnövekedett élelmiszerárak miatt mind többen vágnak bele a disznó-, de főleg a baromfitartásba – a témában egyre több megkeresés érkezik Fodor Kinga egyetemi docenshez, az Állatorvos-tudományi Egyetem Laborállat-tudományi és Állatvédelmi Tanszékének vezetőjéhez. 

A szakember lapunknak elmondta: a konfliktus elsősorban abból fakad, hogy az állattartás különböző szagokkal és hangokkal jár, főleg a kakaskukorékolás borzolja a kedélyeket. 

– Többekben komolyan felmerült, hogy át kellene vágni a kakasok hangszálát, hogy ne tudjanak kukorékolni, és ne zavarják az emberek nyugalmát. A helyzet azonban az, hogy egy állaton csak olyan sebészeti beavatkozásokat lehet elvégezni, amelyek az ő jóléte érdekében történnek, vagyis a gyógyulását szolgálják vagy egy későbbi egészségromlást akadályoznak meg. Egy állat hangszálát átvágni tiltott, nem is beszélve arról, hogy egy baromfinak nincs is hangszála. Egy kakas úgy ad ki hangokat, hogy az alsó gégefő két oldalán levő hanghártyákat rezegteti kilégzésnél – emelte ki a szakember. Vagyis, ha el akarná venni valaki egy baromfi hangját, akkor abba az állat belepusztulna. A madaraknál a hang amúgy egy kommunikációs eszköz, ha ettől megfosztanánk őket, akkor az az állat jólétének romlásával járna. – De ki kell emelnem, hogy ilyen sebészeti beavatkozás a madaraknál nincs – szögezte le.

A jó gazda gondossága
Fodor Kinga rámutatott: mindenkinek ott, ahol lakik, tűrési kötelezettsége van az állattartással kapcsolatban. Ez természetesen eltérő attól füg­gően, hogy ki hol él, más Budapest belvárosában, mint egy kisebb település kertvárosi részén. – Egy város közepén senki nem köteles eltűrni, hogy a szomszéd erkélyén kakas kukorékoljon. Egy kertvárosban már bizonyos mértékig kénytelen az ember elviselni a vidékies életformára jellemző hanghatásokat, így a kutyaugatást és kakaskukorékolást is. Ha viszont valaki állatokat akar tartani, akkor rá is vonatkoznak különböző jogszabályok, többek között: csak úgy lehet kedvtelésből állatot tartani – ide tartoznak a baromfik is –, hogy a tartás lehetővé tegye az állat természetes viselkedését. 

A jó gazda gondosságával úgy kell tartani az állatot, hogy mindent megkapjon, amire szüksége van, de egy bizonyos mértéken túl nem zavarhatja a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét 

– hangsúlyozta Fodor Kinga.

A törvény is védi az állatokat
Az egyetemi docens beszélt arról is, hogy míg egyesek a kakasok hangját szeretnék elvenni, mások esetleg abban gondolkodhatnak, hogy majd megmérgezik a szomszéd állatát. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a közelmúltban módosult a büntető törvénykönyv, és az állatok szándékos mérgezése öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Még csak az sem kell hozzá, hogy az állat elpusztuljon, elég csak a szándék. S ez nem olyan nehezen bizonyítható, mint azt sokan gondolják. – 

Ha valakinek az állattartás miatt mégis problémája van a szomszédjával, akkor az önkormányzatnál tehet bejelentést, ám ez már nem állat-, hanem birtokvédelmi kérdés. Élő állat esetében a hatósági szakemberek megvizsgálják az állattartást, és ha szükséges, intézkednek. 

Bizonyos fajoknál például kötelezhetik az állattartót, hogy bezárva, hangszigetelt helyiségben tartsa az állatait. – Itt kell megjegyezni, hogy az interneten árulnak kis méretű ketreceket baromfitartáshoz, ezeket azonban háztájiban, kedvtelésből tartott állatoknál nem lehet használni. Ez állatkínzásnak minősül, és így a cselekmény akár börtönbüntetéssel is sújtható – fogalmazott Fodor Kinga.

Az én házam az én váram elv térhódítása
A Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke, Szilágyi István is arra mutatott rá: az állattartás valóban rendre ellentéteket szül, és ebben a konfliktusos helyzetben mindenkit türelemre és toleranciára int. Éppen ezért arra biztatja a haszonállattartót, még az előtt lépjenek, hogy a helyzet elmérgesedik, vigyen akár kóstolót a szomszédnak. 

– Ha ugyanis nem sikerül rendezni egymás között a vitát, akkor az ügy könnyen bíróságon végződhet, ahol kártérítést ítélhetnek meg a sértett félnek 

– mondta el. Hozzátette: a bíróság néha érdekes ítéletet hoz. Mint elmondta: előfordult, hogy még a kertvárosban is el kellett távolítani egy kukorékoló kakast, de olyan is megtörtént, hogy kutyaugatásért egy 390 ezer forintos nyílászárócserét ítéltek meg a zajt elszenvedő szomszédnak, sőt nem alvásért is kapott az illető egy bizonyos összeget kártérítésként. De előfordult olyan is, hogy egy siket házaspár ellen gyűjtöttek aláírást a jelző kutyájuk eltávolításáért. – Sajnos az én házam az én váram elv olykor nagyon komolyan érvényesül – tette hozzá.

Borítókép: a természetközeli, egészséges környezethez hozzátartozik a háziállatok aktív jelenléte (Fotó: Fejér Megyei Hírlap/Nagy Norbert)