Sok vitát szül a városi állattartás

Egyre jobban nő a feszültség a települési állattartás miatt, sok ingatlantulajdonos rosszul viseli, ha a szomszédjában baromfi jelenik meg. A jogszabályok elvileg megfelelően szabályozzák a gyakorlatot, de sok esetben mégis elmérgesedik a helyzet, és a felek bíróságon kötnek ki. Fontos tudni, hogy ha valaki az állaton torolja meg a vélt sérelmeit, akkor könnyen rács mögé is kerülhet.

2022.01.09. Kisállatkiállítás a Volán telep sportcsarnokban. Óriásnyulak, galambok és egzotikus madarakat láthatott a közönség. Szfvár. Nagy Norbert. Fejér megyei Hírlap. Fotó: Nagy Norbert

A jó gazda gondossága
Fodor Kinga rámutatott: mindenkinek ott, ahol lakik, tűrési kötelezettsége van az állattartással kapcsolatban. Ez természetesen eltérő attól füg­gően, hogy ki hol él, más Budapest belvárosában, mint egy kisebb település kertvárosi részén. – Egy város közepén senki nem köteles eltűrni, hogy a szomszéd erkélyén kakas kukorékoljon. Egy kertvárosban már bizonyos mértékig kénytelen az ember elviselni a vidékies életformára jellemző hanghatásokat, így a kutyaugatást és kakaskukorékolást is. Ha viszont valaki állatokat akar tartani, akkor rá is vonatkoznak különböző jogszabályok, többek között: csak úgy lehet kedvtelésből állatot tartani – ide tartoznak a baromfik is –, hogy a tartás lehetővé tegye az állat természetes viselkedését. 

A jó gazda gondosságával úgy kell tartani az állatot, hogy mindent megkapjon, amire szüksége van, de egy bizonyos mértéken túl nem zavarhatja a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét 

– hangsúlyozta Fodor Kinga.

A törvény is védi az állatokat
Az egyetemi docens beszélt arról is, hogy míg egyesek a kakasok hangját szeretnék elvenni, mások esetleg abban gondolkodhatnak, hogy majd megmérgezik a szomszéd állatát. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a közelmúltban módosult a büntető törvénykönyv, és az állatok szándékos mérgezése öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Még csak az sem kell hozzá, hogy az állat elpusztuljon, elég csak a szándék. S ez nem olyan nehezen bizonyítható, mint azt sokan gondolják. – 

Ha valakinek az állattartás miatt mégis problémája van a szomszédjával, akkor az önkormányzatnál tehet bejelentést, ám ez már nem állat-, hanem birtokvédelmi kérdés. Élő állat esetében a hatósági szakemberek megvizsgálják az állattartást, és ha szükséges, intézkednek. 

Bizonyos fajoknál például kötelezhetik az állattartót, hogy bezárva, hangszigetelt helyiségben tartsa az állatait. – Itt kell megjegyezni, hogy az interneten árulnak kis méretű ketreceket baromfitartáshoz, ezeket azonban háztájiban, kedvtelésből tartott állatoknál nem lehet használni. Ez állatkínzásnak minősül, és így a cselekmény akár börtönbüntetéssel is sújtható – fogalmazott Fodor Kinga.

Az én házam az én váram elv térhódítása
A Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke, Szilágyi István is arra mutatott rá: az állattartás valóban rendre ellentéteket szül, és ebben a konfliktusos helyzetben mindenkit türelemre és toleranciára int. Éppen ezért arra biztatja a haszonállattartót, még az előtt lépjenek, hogy a helyzet elmérgesedik, vigyen akár kóstolót a szomszédnak. 

– Ha ugyanis nem sikerül rendezni egymás között a vitát, akkor az ügy könnyen bíróságon végződhet, ahol kártérítést ítélhetnek meg a sértett félnek 

– mondta el. Hozzátette: a bíróság néha érdekes ítéletet hoz. Mint elmondta: előfordult, hogy még a kertvárosban is el kellett távolítani egy kukorékoló kakast, de olyan is megtörtént, hogy kutyaugatásért egy 390 ezer forintos nyílászárócserét ítéltek meg a zajt elszenvedő szomszédnak, sőt nem alvásért is kapott az illető egy bizonyos összeget kártérítésként. De előfordult olyan is, hogy egy siket házaspár ellen gyűjtöttek aláírást a jelző kutyájuk eltávolításáért. – Sajnos az én házam az én váram elv olykor nagyon komolyan érvényesül – tette hozzá.

Borítókép: a természetközeli, egészséges környezethez hozzátartozik a háziállatok aktív jelenléte (Fotó: Fejér Megyei Hírlap/Nagy Norbert)