A leginkább sátrazó demonstrálóként elhíresült Szabó Gábor – mozgalmi nevén Tuareg – csak Hadházy Ákos baloldali országgyűlési képviselő hadba hívó szavára várt hétvégén ötvenedmagával a közmédia Kunigunda utcai épületegyüttese előtti tüntetésen.
Ám Hadházy nem adta ki a „parancsot”, így Tuareg szavával élve nem lett „valami komolyabb dolog”, például székházfoglalás, blokád a tüntetésből.
Mindez Tuareg több mint egyórás élő Facebook-közvetítéséből derült ki.
Az SZDSZ egykori kerületi politikusa és társai a képviselői munkáját leginkább a parlamenten kívül elképzelő Hadházy Ákosnak a közmédia épületegyüttesével szemközt felállított sátránál ácsorogtak.
Tuareg elmondása szerint arra vártak, hogy miután a beszédek elhangoznak, Hadházy megmondja, hogy „legyen-e a tüntetésnél komolyabb dolog”, netán székházfoglalás vagy blokád.
Maga Tuareg évtizedes zavargási gyakorlata alapján többször is kijelentette, hogy a „forradalomhoz” kevés az általa kétezer fősre becsült tömeg. A székházfoglalásról pedig közvetítése felénél le is mondott, kijelentve: a nem látható rendőrök többen vannak és jobban kiképzettek, mint ők, így „nem küldünk a húsdarálóba senkit”.
A 46. percben beszámolt arról, hogy fáklyák érkeztek, és hogy összegyűjtik az emberektől a konzultációs íveket, hogy aztán felgyújtsák.
Erre később kísérletet is tettek, de egy rendőr poroltóval megakadályozta a lángok elterjedését.
Tuareg azt is szóba hozta, hogy „Gergő, Szabó Timi és Tordai az első sorban lehetnek, mert ott szoktak lenni”. (Az ellenzéki törpepártok ismert alakjairól, Karácsony Gergely főpolgármesterről, valamint Szabó Tímea és Tordai Bence országgyűlési képviselőkről van szó.) Közvetítését azzal zárta Tuareg, hogy elmegy egy kis szünetre, és akkor tér vissza, ha „valami komolyabb történik”. Erre viszont nem került sor.
Érdemes kiemelni, hogy a volt liberális Tuareg fontosnak tartotta megemlíteni a közvetítésében a 2014–15-ös Kossuth téri sátorozásukat, amelyen – Orbán Viktor tusványosi beszéde után – Szabó létrehozta az Ország Gyűlése Mozgalmat (OGYM), majd 2014. augusztus 8-án tucatnyi társával együtt sátrat vert a Kossuth téren, hogy aztán kilenc hónapig ott is maradjon egyedül, mivel egyik ellenzéki párt sem csatlakozott felhívásához. 2015 áprilisáig tartott a területfoglalási engedélyük, és a kilenc hónap alatt mindössze köztisztasági problémák miatt tudtak ellenük fellépni.
Tuaregék a 2010 előtti alkotmány, a 2010 áprilisában érvényes választási törvény visszaállítását követelték: azonnal feloszlatták volna az Országgyűlést, és 2015. március 15-én százezer fős alkotmányozó nemzetgyűlés megtartásával, közfelkiáltással szavaztattak volna az őszi szabad választásokig működő ideiglenes kormány tagjairól. A szándék abszurditását az is jelzi, hogy Tuareg egy decibelmérővel mérte volna a közfelkiáltás erejét, és a tíz leghangosabb szimpátiát kiváltó jelöltet tekintette volna az átmeneti kormány tagjának.
A mozgalom azonban sem civil, sem politikai támogatást nem tudott szerezni. A 2015. január 10-i Kossuth téri tüntetésükre egyik párt sem ment el, a tüntetés végén a mindössze 100–200 emberből álló fáklyás csoport esküt tett, hogy ezentúl „Kossuth térieknek” hívják majd magukat.
Tuareg – aki fogorvos végzettségű – politikai előéletéről annyit, hogy 1995-ben belépett a józsefvárosi SZDSZ-be. 1998-ban lett Takács Gábor embere, aki a Józsefvárosban alpolgármester volt, majd Csécsei Béla polgármester 2008. őszi lemondása után ügyvezető polgármester lett. Tuareget 2002-ben a szociális és költségvetési bizottság alelnökeként jegyzik, majd kinevezték közbiztonsági és közterületi tanácsnoknak is. Innen került aztán kitérők után 2014-re a „sátras tüntetők közé”. Az elmúlt években négyszer számolták fel az engedély nélküli tüntetésüket, sátrazási kísérleteiket, és vitték el magát Tuareget is.
