Kétszínű a DK nyugdíjügyben

A Demokratikus Koalíció a ­2019-es európai parlamenti választás kampányában még nagyon aggódott a nyugdíjasokért, ám a héten bejelentett nyugdíjemelésre támadólag reagáltak. Emlékezetes, hogy amikor a baloldal volt hatalmon, rendszeresen megsarcolták a nyugdíjasokat. Ugyancsak nagy vehemenciával kampányoltak az euró­pai minimálbér gondolata mellett Gyurcsányék, viszont a héten bejelentett minimálbér-emelésre egyáltalán nem reagáltak.

20220402 dunaharaszti gyurcsan ferenc dk elnoke es janosi lesi agota a part kozos kepviselo jeloltje havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Emlékezetes, hogy amikor a baloldal hatalmon volt, rendszeresen büntették a nyugdíjasokat. Ennek az egyik legkirívóbb példája volt, amikor 

2009-ben, a gazdasági válság közepette a Bajnai Gordon vezette szocialista kabinet eltörölte a 13. havi nyugdíjat, ami különösen rosszul érintette az időseket. 2010 előtt a szocialista kormányok a 13. havi nyugdíj mellett több más juttatástól is megfosztották az arra jogosultakat: a Gyurcsány-kormány 2008-ban nyolc, a Bajnai-kormány pedig 6,4 százalékkal csökkentette a nyugdíjak értékét. A nyugdíjakat érintő megszorításokkal 2009-ben száz-, míg 2010-ben több mint 280 milliárd forintot vett el az idősektől a balliberális kormány.

Az összeg legnagyobb tétele a 13. havi nyugdíj megszüntetése volt, amely 2009–2010-ben összességében 160 milliárd forintos juttatást jelentett volna.

Ezzel szemben a jobboldali kormány immáron ötödik alkalommal fizeti ki a nyugdíjprémiumot, amit a baloldal csak ígért, de soha meg nem valósított. 2020-ban jelentette be Orbán Viktor, hogy visszaszervezik a 13. havi nyugdíjat is.

Bár az eredeti tervek még arról szóltak, hogy 2024-ig lesz teljes összegű a 13. havi nyugdíj, ám ­2022-re sikerült visszaépíteni, miután a koronavírus-járvány okozta válságból az ország megerősödve tudott kilábalni.

Ugyancsak egy megfoghatatlan kampányszlogen volt Gyurcsányék részéről az európai minimálbér gondolata, amit szintén a 2019-es EP-kampányban hangoztattak. Sőt, idén Dobrev Klára diadalmasan bejelentette, hogy az Európai Parlament megszavazta a közös uniós minimálbért. Arra viszont már egyáltalán nem reagált a Gyurcsány-párt, hogy tegnap hivatalossá vált: ­január elsejétől 16 százalékkal, bruttó kétszázezer forintról 232 ezer forintra nő a minimálbér, míg a garantált bérminimum 14 százalékkal, 260 ezer forintról 296 400 forintra emelkedik. Hab a tortán: tavaly Dávid Ferenc, a DK gazdasági árnyékminisztere még arról beszélt az ATV Start című műsorában, hogy szerinte nem vállalható a kétszázezer forintos minimálbér sem.

Borítókép: Gyurcsány kormánya 2010-ben a nyugdíjak megszorításával 280 milliárdot vett el a szépkorúaktól (Fotó: Havran Zoltán)