– Mi pedig, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) nevében továbbra is gyűjtjük a tiltakozó aláírásokat, már eddig is több ezren csatlakoztak a kezdeményezésünkhöz. Januárban az akciónk új lendületet vesz, és komoly kampányt építünk fel az ügyünk népszerűsítésére. Igyekszünk mindenki figyelmét felhívni a problémára, és bízunk benne, velünk együtt sokan harcolnak majd azért, hogy a termőföldet ne lehessen sem most, sem a későbbiek során megadóztatni
– mondta el Szél István.
A Magosz Csongrád-Csanád vármegyei elnöke beszélt arról is, hogy amióta kirobbant Hódmezővásárhelyen a botrány, nagyon sokan keresték telefonon vagy akár személyesen és mondták el saját történetüket. Ezekből a beszélgetésekből kiderült, sokakat érint rendkívül hátrányosan az intézkedés, éppen ezért abban bíznak, hogy sikeres lesz a földadó elleni harc.
– Abban bízunk, hogy legalább százezer aláírást összegyűjtünk, de inkább sokkal többet. Legalább két és fél millió földtulajdonos van Magyarországon, de nemcsak őket célozza majd a kampányunk, hanem mindenkit, aki nem ért egyet a földadóval, és úgy gondolja, hogy a termőföldnek adótehertől mentesnek kell maradnia. Reméljük, sokan csatlakoznak majd az ügyünkhöz – fogalmazott Szél István.
Szavai szerint a tiltakozásuk azért is fontos, mert a hódmezővásárhelyi példán felbátorodva a vármegyében máshol, így például Szentesen is felmerült, hogy bevezetik a földadót, de a helyi gazdák egyelőre megakadályozták ezt.
Szél István úgy kalkulált, hogy a korábban számítottnál több pénzt szedhet be a város, összességében akár a 100 millió forintot is meghaladná a hódmezővásárhelyi gazdák terhe.
Úgy tűnik, Márki-Zay Péter baloldali polgármester a maga részéről valóban lezártnak tekinti az ügyet. A hivatalos Facebook-oldalán sok mindennel foglalkozik, talán a legtöbbet a kormányt bírálja és országos kérdésekben foglal állást, de arról nem ír, hogy visszavonnák a gazdákat sújtó sarcot.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mirkó István)
