A nemzeti szuverenitásunk elleni támadás, ha beleszólnak az oktatásba és a családok életébe

Az Európai Unió valójában társadalompolitikai és kulturális kérdések miatt akadályozza a Magyarországnak járó pénzek kifizetését. A családok életébe, az oktatási rendszerbe történő beavatkozás támadás a nemzeti szuverenitásunk ellen – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Németországban megjelenő Preussische Allgemeine Zeitungban csütörtöki interjúban.

Budapest, 2022. szeptember 29. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2022. szeptember 29-én. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

Hazánk és az unió viszonyáról közölte: Magyarország sürgeti, hogy megkapja a befagyasztott pénzeket. Másrészről az uniós források a magyar hazai összterméknek csupán az 1,4 százalékát teszik ki, így nem a pénz a legfontosabb kérdés.

„Az Európai Unió nekünk – és úgy gondolom, hogy a legtöbb tagállamnak – azért fontos, mert önmagában mindegyikünk túl kicsi szereplő a globális gazdasági versenyben. Ezért nálunk soha nem is volt kérdés, hogy maradjunk-e az Európai Unióban” – jelentette ki a miniszter.

Arra a kérdésre, hogy Brüsszel részben a feltételezett magyarországi korrupcióval indokolja a kifizetések zárolását, közölte: „valójában nem a korrupcióról van szó, hanem társadalompolitikai és kulturális kérdésekről. Mindenekelőtt arról, hogy mit tanítsanak az iskolákban főként a család és a nemek vonatkozásában. Az oktatási rendszer és a tananyag az európai szabályok szerint egyértelműen nemzetállami hatáskörbe tartozik. Ezért tehát az ilyen kérdésekbe történő beavatkozás támadás a nemzeti szuverenitásunk ellen” – hangsúlyozta.

Úgy értékelte, hogy a Magyarországgal folytatott uniós párbeszéd javul, példa erre az a kompromisszum, amire a múlt év decemberében jutottak a Magyarországnak felrótt jogállamisági problémákról szóló vitában. Az Európai Unió legalább részlegesen feloldotta a minket megillető forrásokat, amelyek nagy része azonban változatlanul zárolt. Ebben a kompromisszumban fontos szerepe volt a német kormánynak – emelte ki Gulyás Gergely.

Hozzátette: vita van arról, hogy milyen Európai Uniót szeretnénk, legyen szó például a migrációról vagy az EU hétéves költségvetésről, valamint a bizottság hatalomvágyáról és törekvéséről a tagállamok jogainak megnyirbálására. Az unión belüli egységesítési törekvések azt eredményezik, hogy a kisebb tagok hangját kevésbé hallják meg, mint korábban.

„Magyarország még inkább különleges eset, mert hathatós konzervatív politikát folytatunk, és az széles körű támogatásra talál a választóink körében” – mondta.

Kiemelte: Magyarország szava ugyanolyan fontos Európának, mint a partnereink szava. 

Ha valaki jó szándékkal akar beszélni a kormányunkkal, és kompromisszumra akar jutni, akkor erre mindig van lehetőség

 – hangsúlyozta a miniszter.

Az Európai Parlamentben (EP) kitört korrupciós botrányról megjegyezte: az intézmény feladata, hogy feltárja ezeket és levonja a szükséges következtetéseket, ebben Magyarország példaképként szolgálhat. A magyar vagyonnyilatkozati rendszer ugyanis az uniós követeléseknél szigorúbb, az EP előtt most adott a lehetőség, hogy saját magára nézve is alkalmazza ezeket a szabályokat.

A magyar és a jelenlegi német kormány viszonyáról kifejtette: súlyos válságban élünk, ami nagy kihívást jelent a NATO-nak és az EU-nak, mindkettőnek tagja mind a két ország. A helyzet folyamatos egyeztetést igényel mindkét szövetség tagjai között, ezért folyamatosan tudunk párbeszédet folytatni. Németországban nagyon eltérő partnerek hármas koalíciója alkotja a kabinetet, Magyarországon a negyedik kormányzati ciklusban stabil kétpárti kormány van.

„Úgy gondolom, hogy mindkét fél tisztában van azzal, hogy államaink együttműködésének milyen szerepe van nem csupán a két ország, hanem Európa tekintetében is, és remélem, hogy legalábbis a német kormány tagjainak többségével konstruktív párbeszédet és jó együttműködést tudunk folytatni.”

Az ukrajnai háborúról és Magyarország orosz kapcsolatairól kifejtette: a háború elítélendő, de más európai országok is hasonlóan cselekednének, ha a Magyarországot jellemző földrajzi és gazdasági helyzetben lennének. Magyarország a földgáz 85 és a kőolaj 65 százalékát Oroszországból vagy azon keresztül szerzi be egy onnan kiinduló csőhálózaton. „Tengerpart nélküli országként nem tudunk hirtelen és egyszerűen cseppfolyós gázt importálni más országokból úgy, mint ahogy azt Németország megteheti”.

Magyarország azonban jelentős humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, emellett több százezer ukrán menekültet fogadtunk be, fegyvert azonban nem szállítunk Ukrajnába a Kárpátalján élő mintegy 200 ezer magyar biztonsága érdekében – folytatta Gulyás.

Hozzátette, „egyértelműen nem igaz”, hogy Magyarország Putyin-párti, például már 2010-ben visszavásárolta az orosz részesedést a Molban, hogy csökkentse az orosz befolyást az országban.

Az ország nemzetközi megítélésnek javításáról elmondta: tudjuk, hogy milyen csekély a befolyásunk Európában, főként a médiában, ahol ritkán számolnak be objektív módon Magyarországról. De más a helyzet a turizmusban: Budapest az egyik leginkább kedvelt úti cél Európában, és ugyanezt lehet elmondani az ország más térségeiről is.

„A turizmusban, a zenében vagy a sportban, a kultúrában és a gasztronómiában elismerik a magyarok teljesítményét. A gazdaságban ez már nehezebb, annak ellenére, hogy Magyarország az Orbán-korszakban éli meg az elmúlt 100 év történelmének legnagyobb ütemű fejlődését” – jegyezte meg, hozzátéve: szélesebb körű európai szintű lobbitevékenységhez egyszerűen nincsenek forrásaink.

„Látjuk, hogy hol vannak a határaink, ezért arra összpontosítunk, hogy egy jó Magyarországot építsünk, és hogy a legjobbat érjük el a magyar nemzetnek” – közölte Gulyás Gergely.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)