Egyedülálló élmény, biztos jövő

Egyetemünk mára az egyik legszervesebb és a hallgatókat leginkább kiszolgáló fizikai és szellemi térré vált – fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjúban Deli Gergely annak apropóján, hogy egy éve lett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora.

2023.01.25. Budapest Deli Gergely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

– Egy éve lett az NKE rektora. Miként értékeli az elmúlt tizenkét hónap munkáját?

– Az első fél év a tanulás, az új környezet megismerésének időszaka volt. Nem ismeretlenül érkeztem a rektori székbe, hiszen korábban az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának dékánja voltam. Rektorként az első hat hónap két dologban erősített meg: egyrészt abban, hogy az elődöm, Koltay András professzionális szervezeti kultúrát alakított ki, másrészt úgy éreztem, a változó körülményekhez a rektori missziónak is igazodnia kell. Az előző rektori ciklus a dinamikus bővülés időszaka volt, majd az elmúlt egy év megerősített abban, hogy most az intézményrendszer stabilitásának a megőrzése az elsődleges. 

Sajnálatos módon a rektori mandátumom kezdetével szinte egy időben tört ki az orosz–ukrán háború. Ez egy teljesen új gazdasági feltételrendszert vont maga után, ám tökéletesen illeszkedett a fő rektori misszióba: vizsgáljuk át a belső folyamatokat annak érdekében, hogy a hallgatók azt az egyedi és különleges Ludovika-élményt kapják, amit mi közvetíteni szeretnénk számukra.

– Több mint tíz év telt el az egyetem megalakulása óta. Mi a véleménye az NKE eddigi történetéről?

– Az egyetem komoly siker, ezt azok a szereplők is belátják, akik korábban ágáltak a létrehozása ellen. Mostanra kiderült, hogy mind a rendészeti, mind a honvédtiszti képzésnek fontos hozadéka, hogy az edukáció integráltan történik. Az intézmény első rektora, Patyi András feladata az építkezés volt – fizikai és átvitt értelemben is. A második rektor, Koltay András időszaka alatt az egyetem az ország egyik vezető felsőoktatási intézményévé, valamint tudásközpontjává vált. Megalakult a kutatóközpontunk, amely ma már tizenegy kutatóintézettel működik és megkerülhetetlen a tudományos térben. Ezt bizonyítja az is, hogy a Ludovika Egyetemi Kiadó ma már az egyik legnagyobb szakkönyvkiadó Magyarországon. Ugyanakkor a sport területén is nagyon dinamikus fejlődés tapasztalható. Jelenleg huszonhárom szakosztállyal működik a Ludovika SE. Elmondhatjuk, hogy egyetemünk mára az egyik legszervesebb és a hallgatókat leginkább kiszolgáló fizikai és szellemi térré vált.

– Hol van az NKE pozíciója az egyetemek közötti versenyben?

– A hozzánk jelentkezők száma gyorsabb ütemben növekszik, mint a teljes felsőoktatásba jelentkezők száma. 2021-ben 24 százalékkal többen jelentkeztek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, ami felülmúlta a felsőoktatásba jelentkezők számának 11 százalékos növekedését. Egyetemünk vonzereje abban rejlik, hogy egyedülálló élményt, valamint biztos jövőt adunk. Mi az a Ludovika-élmény? 

Ha körbenéz az ember a fővárosban, akkor láthatja, hogy a mi campusunk az egyik legintaktabb, mivel ötszáz méteren belül gyakorlatilag minden oktatási egységet elérnek a hallgatók. Köztük a két kollégiumot, amelyeket az első évben a hallgatók ingyenesen vehetnek igénybe, valamint a világszínvonalú sportlétesítményeinket. A biztos jövő pedig azt jelenti, hogy a nálunk végzett hallgatókat nem csupán biztos állás várja, hanem jóval a diplomásátlagbér felett keresnek. 

A rendészeti és a honvédtiszti képzésben hallgatónként havi 240-260 ezer forint illetményben részesülnek tisztjelöltjeink, ha pedig pluszfeladatot végeznek – például a Rendészettudományi Kar hallgatói segítettek az ukrán menekültek fogadásában a határon –, akkor tanulmányi eredményeik, valamint az előmeneteli rendszer függvényében ez az összeg még tovább emelkedhet, és elérheti akár a 400 ezer forintot is.

– Kijelenthető, hogy az egyetem nagy hangsúlyt helyez arra, hogy az elméleti tudás mellett gyakorlati tapasztalatokat is átadjon?

– Speciális mivoltunkra már az egyetemünk neve is utal. Nem tudományegyetem vagyunk, annak ellenére, hogy tudományos színvonalban nem maradunk el tőlük sem. A gyakorlati képzés a két hivatásos karon egyértelmű, valamint mindkét karon fontos szempont, hogy gyakorlati szakemberek oktassák őket a legaktuálisabb információk és módszerek alapján. A gyakorlatiasságra az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karán, valamint a Víztudományi Karon is nagy hangsúlyt helyezünk. Az ÁNTK-n gyakorlati szakembereket – kormányzati, önkormányzati szereplőket, diplomatákat – vonunk be az oktatásba. Baján pedig a vízügyi technológiai eljárások oktatására alkalmas helyekkel, laboratóriumokkal, folyamatosan bővülő mérőeszközparkkal felszerelt campus várja a hallgatókat. A Kelet-Mecsekben, Magyaregregyen és a Duna partján, Érsekcsanádon található mérőtelepek a kutatás mellett a vízgyűjtőfeltárás és a nagyvízi mérések gyakorlati oktatásának helyszínéül szolgálnak.

– Az NKE-n mivel jár a felvételi rendszer átalakítása?

– Örömmel fogadtuk, hogy az uniformizált rendszer helyett minden egyetem részben saját hatáskörben szabhatja meg a bemeneti követelményeket. A felvételi rendszer átalakítása azonban komoly átgondolást igényel, fontos, hogy az adott intézmény ne éppen azokat zárja ki, akik már évek óta az adott felsőoktatási intézményben szeretnék megkezdeni felsőfokú tanulmányaikat. Ezért mi is óvatosan fogunk élni a lehetőséggel, hogy átstrukturáljuk az intézményi pontszámokat. 

A sportos egyetem jelszava alatt szeretnénk azoknak a hallgatóknak az egyetemre kerülését megkönnyíteni, akik versenyszerűen kívánnak sportolni. A két hivatásos karon nélkülözhetetlen a fizikai erőnlét és az állóképesség, hogy tisztjelöltjeink erőt, nyugalmat sugározzanak a haza védelméhez és a belső rend fenntartásához.

Az egyetemi bajnokságban a pontszámaink alapján egyedül a Testnevelési Egyetem előz meg minket. Kimagasló eredményekkel büszkélkedhet a vívószakosztályunk, junior szinten világbajnoki bronzérmet szereztünk csapatban. Elképzelhetőnek tartom, hogy tíz éven belül olimpikont fog adni a Ludovika Sportegyesület.

– Milyen az NKE kapcsolata a közszférával?

– A közszféra számára képzünk szakembereket, így egyetemünknek a legtöbb központi államigazgatási szervvel együttműködési megállapodása van, ami azt jelenti, hogy hallgatóink gyakornokként hónapokat tölthetnek a fogadó szervnél, ahol sok esetben első munkahelyüket is megtalálják. A legtöbb szakunkon kötelező a szakmai gyakorlat, amit az egyetemi szintű megállapodásaink révén biztosítunk a hallgatóknak. Január 30-án éppen egy széles körű, fizetett gyakornoki programról szóló együttműködést írtunk alá a Pénzügyminisztériummal.

– Milyen az egyetem nemzetközi kapcsolatrendszere?

– Nagyon fontos terület, mivel a fiatalok rendkívül fogékonyak mindenre, ami nemzetközi vonatkozású. Minden álszerénység nélkül állíthatom, hogy akit Magyarországon a diplomácia érdekel, annak a Ludovikán a helye. Egyetlen hazai egyetem sem rendelkezik olyan beágyazottsággal a nemzetközi diplomáciai vérkeringésben, mint az NKE, ahol havonta több nagykövetet látunk vendégül és ahol több korábbi vezető diplomata oktat. Számos külföldi egyetemmel van partnerkapcsolatunk, képzéseiken hallgatóink is részt vehetnek az Erasmus program keretein belül, ugyanakkor a nemzetközi szaktekintélyek nálunk is gyakori vendégek, elég, ha John Mearsheimer nevét említjük, aki a világ egyik legtekintélyesebb biztonságpolitikai szakértője, de elfogadta meghívásunkat Adrian Vermeule, a Harvard Egyetem jogászprofesszora is. Az UniSpace program keretében pedig egy tizenhét egyetemet magában foglaló konzorciumot vezetünk, valamint nálunk jóval nagyobb egyetemek szakmai koordinációját végezzük. 

A világűr egy nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabbá váló ipari szektor, mivel a recesszió általában az űrtechnikát nem érinti. A képzés kitörési pontot jelent a nemzetközi térben is, mivel például a francia–magyar kapcsolatoknak egy fontos eleme az űrtechnológiai együttműködés. A nemzetközi akadémiai hálózat építésével párhuzamosan közéleti hálózatépítés is folyik az egyetemen.

Egy nemzetközi közéleti találkozóponttá szeretnénk válni, azzal összefüggésben, hogy hiteles, szakmailag megalapozott információkhoz juthatnak hozzá mindazok, akik ellátogatnak a nyilvános programjainkra. Fontos szereplője kívánunk lenni a nemzetközi dialógusnak.

– Milyen változások várhatóak a jövőben a különböző képzési területeken?

– A legfontosabb változás nem tartalmi, hanem módszertani jellegű lesz, mivel azon szeretnénk változtatni, hogy miként adjuk át azt a nemzetközi színvonalú tudást, amivel az egyetem rendelkezik. Nagyon fontos számunkra a kreatív tanulási program, ami a poroszos, egyoldalú tudásátadáson alapuló módszer helyett az élményalapú, közösségi tanulást helyezi a középpontba. Van egy nagyon sikeres mintaprogramunk a nemzetközi igazgatás alapszakon, ahol a vizsgák java része már nem a félév végi szokásos számonkérés, hanem gyakorlati jegyek és a szorgalmi időszakban nyújtott teljesítmény alapján születnek az osztályzatok. Továbbá a hallgatók minden héten részt vesznek egy szakmai tanulmányúton. Méréseink azt mutatják, hogy a hallgatók ezt a fajta tanulást jobban élvezik, és sokkal hatékonyabb is, mivel az eredményeik ugyanolyan szigorú számonkérés mellett jobbak, mint amilyenek a korábbi módszerrel történő oktatás során voltak.

– Hogyan képzeli el az NKE jövőjét öt-tíz éves távlatban?

– Bízom benne, hogy a Ludovika fizikai környezete is teljesen elkészül. Az épületegyüttesből egy elem hiányzik még, a Katasztrófavédelmi Intézet képzési központja. Ha megépül, egyedülálló lesz, mivel az oktatási célú intézményben működni fog egy tűzoltóállomás is. Bízom benne, hogy ez tíz éven belül megvalósul. A következő évtized nemzetstratégiailag is legfontosabb építkezése a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus. Ennek újjáépítése méltó helyet teremt a honvédtisztképzésnek. Emellett elindítunk egy angol nyelvű kiberbiztonsági mesterszakot. Egyetemünket rendszeresen érik kibertámadások, tehát első kézből látjuk, hogy zajlik a kiber-világháború. Erre fel kell készülnünk, feladatunk, hogy továbbra is olyan szakembereket képezzünk, akik meg tudják védeni az ország kiberterét. Számunkra nem az az elsődleges motiváció, hogy a felsőoktatási rangsorok élén szerepeljünk, hanem az, hogy olyan munkát végezzünk, amelynek hatását és eredményét minden magyar állampolgár megérez. Ha a tőlünk kikerülő hallgatók felkészültebbek és emberségesebbek, akkor olyan katonáink, rendőreink és közigazgatási szakembereink lesznek, akik munkája révén egy jobb országban fogunk élni. Remélem, hogy tíz év múlva is el tudom mondani, hogy a kutatóközpontunk szakmailag megkerülhetetlen, akit pedig érdekel a diplomácia, a nemzetközi kapcsolatok, a biztonságpolitika, vagy a rendészeti, honvédtiszti pályán képzeli el a jövőjét, hozzánk jön tanulni.

Borítókép: A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora szerint további dinamikus fejlődés előtt áll a Ludovika intézményi és tudományos téren is (Fotó: Kurucz Árpád)