időjárás 1°C Angelika 2023. január 27.
logo

A modellváltás a siker kulcsa

Molnár János
2023.01.25. 06:54 2023.01.25. 08:18
A modellváltás a siker kulcsa

Kiváló példája az egyetemi modellváltás sikerességének a kecskeméti Neumann János Egyetem. Mint azt az intézmény alapítványának kuratóriumi elnöke, Csizmadia Norbert a lapunknak adott interjúban elmondta, ennek köszönhetően az egyetem olyan dinamikus fejlődési pályára állt, hogy már komoly külföldi partnerek is keresik az együttműködést a legújabb technológiákhoz kapcsolódó fejlesztésekben. Kitért a duális képzés előnyeire, valamint elmondta, milyen rendezvényekkel várják az érdeklődőket a Neumann 2023 programév folyamán.

– Miért hirdették meg a Neumann-év programsorozatot?
– A magyar „marslakó”, a múlt század legokosabb embere, vagyis Neumann János 120 évvel ezelőtt született. Kora legzseniálisabb és legsokoldalúbb tudósa volt, akinek a hetven évvel ezelőtt megálmodott céljai mára megvalósultak, a mindennapok részévé váltak. Büszkék vagyunk arra, hogy amikor 2017-ben egyetemünk felvette Neumann János nevét, a tudós lánya, a világhírű közgazdász, Marina von Neumann írt egy levelet intézményünknek. Ebben kifejezte büszkeségét, mert ugyanazokat a célokat tűztük ki, amelyeket édesapja az életében követett.

– A Neumann-év programajánlójában olvasható, hogy külföldi vendégelőadókat is várnak. Kiket hívtak meg, és mik lesznek az előadások fő témakörei?
– A Neumann 2023 program részeként szeretnénk előadókat hívni Dél-Koreából, Szingapúrból, az Egyesült Arab Emírségekből és más országokból is. Júniusban szervezünk egy nemzetközi fenntarthatósági ­konferenciát, valamint ősszel a Neumann TEDX-et. Ezenkívül rendezünk kiállításokat, versenyeket és sok-sok izgalmas szakmai programot a technológia, a járműgyártás, a fenntarthatóság, a tehetség és a tudás témakörében a fenntartható közgazdaságtól a jövő közlekedéséig. A múlt hét végén például középiskolásoknak hirdettünk meg egy 24 órás logisztikai versenyt Neumann munkásságára fókuszálva.

– Milyen kapcsolatot ápolnak a hasonló profilú egyetemekkel hazánkban, illetve külföldön?
– Az együttműködésekben hiszünk, amire az egyik legjobb példa a kecskeméti mérnökök és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) dizájnereinek a találkozása egy új jármű megalkotásában, de a Budapesti Műszaki Egyetemmel (BME) vagy a Budapest Metropolitan Egyetemmel is több együttműködésünk van a digitális technológia terén. Január 31-én rendezik meg a jövő közlekedéséről szóló konferenciát, amelyet a BME-vel és a győri Széchenyi István Egyetemmel közösen szervezünk. A másik fontos szempontunk a nemzetközi nyitás, mert szeretnénk, ha a Neumann János Egyetem (NJE) a világon sok helyen meg tudna jelenni. Azt látjuk, hogy például Ázsia délkeleti innovációs zónájából, Izraeltől az Emirátusokon át Szingapúr, Dél-Korea, India, Japán és Kína egyes részeiről van érdeklődés és együttműködés. A korábbi szakmai találkozások alkalmából külföldi diákok szeretnének az NJE-n tanulni, aminek szívből örülünk.

 

Az NJE három pillére a műszaki oktatás (mérnökképzés, informatika, járműgyártás, anyagtechnológia, logisztika), a fenntarthatóság (kertészmérnökök, zöldgazdaság és megújuló technológiák), valamint a gazdaságtudomány, középpontban a fenntartható új közgazdaságtannal. Az NJE egyik ilyen kiemelt fókusza a műszaki tudományokon belül az alternatív meghajtású járművek készítése. Az egyetemen több, alternatív járműveket készítő diákcsapat dolgozik: az egyik a motorépítő Kenji Racing Team, a másik a KEFO motorsport csapata, amelyek a Forma–1-hez kapcsolódóan alkották meg járművüket, nyolcvan százalékban hazai fejlesztésű, saját alapanyagokból. A harmadik a tavaly októberben bemutatott Project Supermoto teljesen elektromos motor, amelyet a MOME dizájnerei és az NJE mérnökhallgatói készítettek közösen, a negyedik pedig a száz százalékban napelemes, Mega­lux nevű autót készítő csapat. Ezek a járművek világversenyeken méretnek meg, és a világ tíz legjobb csapatában szerepelnek, a Megaluxszal pedig a csapat a harmadik helyet érte el Dél-Afrikában, és a hetedik helyen végzett az ausztráliai Solar Challenge versenyen, ahol a kontinens legészakibb pontjáról kellett a legdélebbire eljutni.

– Miért látnak nagy fantáziát és potenciált a hidrogénenergiában?
– Látva az energiakrízist, az olaj- és gázvezetékek kérdését vagy az energiaárak elszabadulását, egyre több olyan megújuló energia hordoz magában óriá­si potenciált, mint például a geotermikus energia, a napenergia és a hidrogén­energia. Az NJE működésének érdekessége, hogy fiatal, tehetséges diákok két újítással álltak elő a hidrogénkutatásban. Az egyik a hidrogén robbanékonyságából és illékonyságából fakadóan a tárolás kérdése. Kifejlesztettünk egy olyan palackot, ami egy bizonyos szintű nyomás alatt eddig kiállta a próbát. A másik újítás egy hidrogénmeghajtású autó, amelyet bemutatunk a 2023 novemberében Abu Dzabiba szervezett globális klímacsúcson. Tavaly ősszel az Egyesült Arab Emirátusokban a Sharjai Technológiai és Innovációs Parkkal kötöttünk együttműködési megállapodást, amelynek értelmében a korábban említett Mega­lux napelemes járművünk a napokban fog megérkezni Dubai kikötőjébe.

– Hány kilométert tud megtenni egyszerre ez a napelemes jármű?
– Úgy lehet megfogalmazni, hogy egy liter benzinnel 1600 kilométert, azaz a Budapest–Párizs távolság megtételére képes, a többi napelem.

– Mivel vívtuk ki azt, hogy a fejlett ázsiai országok kiemelt partnerként tekintenek Magyarországra?
– Azt látom, hogy Ázsia délkeleti innovációs tengelyében érdekli az ottaniakat a magyar gondolkodás. Nemrég született például egy kínai tanulmány arról, hogy a jövőben kétfajta technológiai befektetési lehetőség rejlik: egyfelől a „puha” technológia, mint például a digitális pénzügyek, a felhőszolgáltatások, a bitcoin, amelynek a központja Szingapúr, másfelől pedig a versenyképes, „kemény” technológiák, amelyek a valódi gyártásra építenek, és amelyek legfontosabb központja Magyarország a szerző szerint. A ránk irányuló kiemelt figyelemnek három oka van: hazánk rendelkezik ipari tradícióval, mérnöki gondolkodással és tudással, valamint földrajzi elhelyezkedésünk egyfajta kaput jelent Kelet és Nyugat között.

– Az elmondottak alapján úgy tűnik, hogy az NJE az elmúlt években dinamikus fejlődésnek indult. Minek köszönhetően tudják ezt megvalósítani?
– Három plusz egy oka van. Az első okról azt gondolom, a 2020-ban elkezdett modellváltás során az egyetemeknek az volt a célkitűzése, hogy jobban tudjanak a nemzetközi térben versenyezni, a miénk pedig egy kicsi egyetem, nagyjából 3500 hallgatóval, ezért képes erre. A második ok az, hogy három pillérre fókuszálunk: a műszaki technológiára, a kertészet–zöldgazdaság–zöldtechnológia hármasára, illetve a gazdaság, közgazdaság, megújuló közgazdaságtan témáira olyan témakörökkel, amelyekkel a globális pia­ci résben át lehet törni. Emellett tudásközpontokban gondolkodunk, ahol olyan új tématerületekre összpontosítunk – a hazai egyetemek között elsőként –, mint a mesterséges intelligencia. A harmadik ok az, hogy az NJE rendkívül gyakorlatorientált. Célunk nemcsak az egyetemi, hanem a gyakorlati oktatás is, hogy az itt végzett diákok el tudjanak helyezkedni. Ez 96 százalékuknak sikerül már az itt töltött éveik során. A duális képzést Magyarországon az NJE hirdette meg először, nálunk van a legnagyobb duális partneri hálózat a Mercedestől a ­Knorr-Bremséig. Ennek ­köszönhetően már a tanulmányok alatt kialakul a hallgatók jövőképe és az elhelyezkedési lehetőségeik. A plusz egy ok pedig a modern infrastruktúra, a campus, valamint az, hogy a legmodernebb gépparkkal és laboratóriumokkal rendelkezünk, amiket a diákok nemcsak láthatnak és kipróbálhatnak, de folyamatosan dolgoznak is velük.

– Ennek lehet olyan haszna is, hogy Magyarországon marad a képzett, fiatal munkaerő?
– Pontosan. Fontos számunkra a lokális és a nyitott gondolkodás összefésülése, hogy valóban itthon helyezkedjenek el a hallgatóink. A Mercedesnek például van egy képzése Made in Kecskemét néven, ahol a vállalat vezetői és középvezetői tartanak előadást. Amikor tavaly nyáron az emirátusi delegáció meglátogatott bennünket, nagyon lenyűgözte őket, amit láttak. Ennek eredményeként született egy együttműködési megállapodás, amelynek köszönhetően októberben a Getex technológiai rendezvényhez kapcsolódóan tartottam előadást a jövő innovációs térszerkezetéről és az NJE-ről nemzetközi startup befektetők előtt. Ebből további együttműködéseket fogunk generálni.

– Hogyan képzeli el az NJE jövőjét öt-tíz éves távlatban?
– Azt szeretnénk mondani, hogy öt-tíz év múlva Magyarország legizgalmasabb „jövőegyeteméről” beszélhetünk, olyan nemzetközi együttműködésekkel és cégekkel, amelyeket az egyetem mellett épülő új Neumann ­Innovációs és Technológiai Park bevonz. Ezáltal egy nyüzsgő, pezsgő, fenntartható és okos egyetemi városrész valósulhat meg tehetséges fiatalokkal. Fontos számunkra még az is, hogy folytatódik a campus építése kollégiummal, adminisztrá­ciós tömbbel, valamint egy multifunk­cionális tér megteremtésé­vel, a Kecskemét városához fűződő kulturális és építészeti hagyományok megőrzése mellett. Nagyon fontosnak tartom, hogy a tradíció és az innováció fúziójaként új dolgok szülessenek.

– Milyen tapasztalatokat szerzett az Európai Bizottság által vitatott egyetemi modellváltásról?
– Szerintem az nem fair, ami az Euró­pai Bizottság részéről történik, amikor a Horizontot és az Erasmus-programot támadják. A világ minden részén ülnek polgármesterek és képviselők a kuratóriumokban Szingapúrtól az Egyesült Államokig, számos euró­pai egyetemen is. Fontos a hazai modellváltó egyetemek sikeressége, hogy csökkenő demográfia mellett több hallgatót tudjanak vonzani. A kuratórium lehetőséget biztosít arra, hogy hosszú távon fenntarthatóvá tegye az egyetemet, meghatározza az egyetem vezetésével közösen azokat a kitörési pontokat, ahol az intézmény versenyképes tud lenni és a nemzetközi térben is meg tud jelenni. A nemzetközi rangsorokat tekintve a Times indított el egy új kezdeményezést, az úgynevezett Impact (magyarul: hatás, befolyás) rangsort, ahol a kisebb, specializált egyetemek is kiemelkedhetnek. A modellváltásnak éppen az a lényege, hogy a kuratóriumok segítsék az egyetem működését a gyorsabb előretörést célul kitűzve a hazai és nemzetközi versenyképességben.

– Geográfusként földrajzzal és geo­politikával is foglalkozik az NJE vezetése mellett, min dolgozik mostanában?
– Néhány hét múlva fog megjelenni a Geovízió című, kétkötetes tanulmánykötetem Fenntarthatóság és Eurázsia címmel. Büszke vagyok korábbi műveim, a Geofúzió és a Geopillanat című könyvek megjelenésére, amelyeket angolra fordítva is kiadtak Londonban, New Yorkban, Sanghajban és Szingapúrban. Magyar geográfus gondolkodó és alkotó vagyok, akinek az egyik fő missziója megmutatni a világunk rejtett összefüggéseit térképek segítségével. Ez szép és számomra szenvedéllyel teli kihívás.

Borítókép: Csizmadia Norbert

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.