– Miért hirdették meg a Neumann-év programsorozatot?
– A magyar „marslakó”, a múlt század legokosabb embere, vagyis Neumann János 120 évvel ezelőtt született. Kora legzseniálisabb és legsokoldalúbb tudósa volt, akinek a hetven évvel ezelőtt megálmodott céljai mára megvalósultak, a mindennapok részévé váltak. Büszkék vagyunk arra, hogy amikor 2017-ben egyetemünk felvette Neumann János nevét, a tudós lánya, a világhírű közgazdász, Marina von Neumann írt egy levelet intézményünknek. Ebben kifejezte büszkeségét, mert ugyanazokat a célokat tűztük ki, amelyeket édesapja az életében követett.
– A Neumann-év programajánlójában olvasható, hogy külföldi vendégelőadókat is várnak. Kiket hívtak meg, és mik lesznek az előadások fő témakörei?
– A Neumann 2023 program részeként szeretnénk előadókat hívni Dél-Koreából, Szingapúrból, az Egyesült Arab Emírségekből és más országokból is. Júniusban szervezünk egy nemzetközi fenntarthatósági konferenciát, valamint ősszel a Neumann TEDX-et. Ezenkívül rendezünk kiállításokat, versenyeket és sok-sok izgalmas szakmai programot a technológia, a járműgyártás, a fenntarthatóság, a tehetség és a tudás témakörében a fenntartható közgazdaságtól a jövő közlekedéséig. A múlt hét végén például középiskolásoknak hirdettünk meg egy 24 órás logisztikai versenyt Neumann munkásságára fókuszálva.
– Milyen kapcsolatot ápolnak a hasonló profilú egyetemekkel hazánkban, illetve külföldön?
– Az együttműködésekben hiszünk, amire az egyik legjobb példa a kecskeméti mérnökök és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) dizájnereinek a találkozása egy új jármű megalkotásában, de a Budapesti Műszaki Egyetemmel (BME) vagy a Budapest Metropolitan Egyetemmel is több együttműködésünk van a digitális technológia terén. Január 31-én rendezik meg a jövő közlekedéséről szóló konferenciát, amelyet a BME-vel és a győri Széchenyi István Egyetemmel közösen szervezünk. A másik fontos szempontunk a nemzetközi nyitás, mert szeretnénk, ha a Neumann János Egyetem (NJE) a világon sok helyen meg tudna jelenni. Azt látjuk, hogy például Ázsia délkeleti innovációs zónájából, Izraeltől az Emirátusokon át Szingapúr, Dél-Korea, India, Japán és Kína egyes részeiről van érdeklődés és együttműködés. A korábbi szakmai találkozások alkalmából külföldi diákok szeretnének az NJE-n tanulni, aminek szívből örülünk.
Az NJE három pillére a műszaki oktatás (mérnökképzés, informatika, járműgyártás, anyagtechnológia, logisztika), a fenntarthatóság (kertészmérnökök, zöldgazdaság és megújuló technológiák), valamint a gazdaságtudomány, középpontban a fenntartható új közgazdaságtannal. Az NJE egyik ilyen kiemelt fókusza a műszaki tudományokon belül az alternatív meghajtású járművek készítése. Az egyetemen több, alternatív járműveket készítő diákcsapat dolgozik: az egyik a motorépítő Kenji Racing Team, a másik a KEFO motorsport csapata, amelyek a Forma–1-hez kapcsolódóan alkották meg járművüket, nyolcvan százalékban hazai fejlesztésű, saját alapanyagokból. A harmadik a tavaly októberben bemutatott Project Supermoto teljesen elektromos motor, amelyet a MOME dizájnerei és az NJE mérnökhallgatói készítettek közösen, a negyedik pedig a száz százalékban napelemes, Megalux nevű autót készítő csapat. Ezek a járművek világversenyeken méretnek meg, és a világ tíz legjobb csapatában szerepelnek, a Megaluxszal pedig a csapat a harmadik helyet érte el Dél-Afrikában, és a hetedik helyen végzett az ausztráliai Solar Challenge versenyen, ahol a kontinens legészakibb pontjáról kellett a legdélebbire eljutni.
– Miért látnak nagy fantáziát és potenciált a hidrogénenergiában?
– Látva az energiakrízist, az olaj- és gázvezetékek kérdését vagy az energiaárak elszabadulását, egyre több olyan megújuló energia hordoz magában óriási potenciált, mint például a geotermikus energia, a napenergia és a hidrogénenergia. Az NJE működésének érdekessége, hogy fiatal, tehetséges diákok két újítással álltak elő a hidrogénkutatásban. Az egyik a hidrogén robbanékonyságából és illékonyságából fakadóan a tárolás kérdése. Kifejlesztettünk egy olyan palackot, ami egy bizonyos szintű nyomás alatt eddig kiállta a próbát. A másik újítás egy hidrogénmeghajtású autó, amelyet bemutatunk a 2023 novemberében Abu Dzabiba szervezett globális klímacsúcson. Tavaly ősszel az Egyesült Arab Emirátusokban a Sharjai Technológiai és Innovációs Parkkal kötöttünk együttműködési megállapodást, amelynek értelmében a korábban említett Megalux napelemes járművünk a napokban fog megérkezni Dubai kikötőjébe.
– Hány kilométert tud megtenni egyszerre ez a napelemes jármű?
– Úgy lehet megfogalmazni, hogy egy liter benzinnel 1600 kilométert, azaz a Budapest–Párizs távolság megtételére képes, a többi napelem.
– Mivel vívtuk ki azt, hogy a fejlett ázsiai országok kiemelt partnerként tekintenek Magyarországra?
– Azt látom, hogy Ázsia délkeleti innovációs tengelyében érdekli az ottaniakat a magyar gondolkodás. Nemrég született például egy kínai tanulmány arról, hogy a jövőben kétfajta technológiai befektetési lehetőség rejlik: egyfelől a „puha” technológia, mint például a digitális pénzügyek, a felhőszolgáltatások, a bitcoin, amelynek a központja Szingapúr, másfelől pedig a versenyképes, „kemény” technológiák, amelyek a valódi gyártásra építenek, és amelyek legfontosabb központja Magyarország a szerző szerint. A ránk irányuló kiemelt figyelemnek három oka van: hazánk rendelkezik ipari tradícióval, mérnöki gondolkodással és tudással, valamint földrajzi elhelyezkedésünk egyfajta kaput jelent Kelet és Nyugat között.
– Az elmondottak alapján úgy tűnik, hogy az NJE az elmúlt években dinamikus fejlődésnek indult. Minek köszönhetően tudják ezt megvalósítani?
– Három plusz egy oka van. Az első okról azt gondolom, a 2020-ban elkezdett modellváltás során az egyetemeknek az volt a célkitűzése, hogy jobban tudjanak a nemzetközi térben versenyezni, a miénk pedig egy kicsi egyetem, nagyjából 3500 hallgatóval, ezért képes erre. A második ok az, hogy három pillérre fókuszálunk: a műszaki technológiára, a kertészet–zöldgazdaság–zöldtechnológia hármasára, illetve a gazdaság, közgazdaság, megújuló közgazdaságtan témáira olyan témakörökkel, amelyekkel a globális piaci résben át lehet törni. Emellett tudásközpontokban gondolkodunk, ahol olyan új tématerületekre összpontosítunk – a hazai egyetemek között elsőként –, mint a mesterséges intelligencia. A harmadik ok az, hogy az NJE rendkívül gyakorlatorientált. Célunk nemcsak az egyetemi, hanem a gyakorlati oktatás is, hogy az itt végzett diákok el tudjanak helyezkedni. Ez 96 százalékuknak sikerül már az itt töltött éveik során. A duális képzést Magyarországon az NJE hirdette meg először, nálunk van a legnagyobb duális partneri hálózat a Mercedestől a Knorr-Bremséig. Ennek köszönhetően már a tanulmányok alatt kialakul a hallgatók jövőképe és az elhelyezkedési lehetőségeik. A plusz egy ok pedig a modern infrastruktúra, a campus, valamint az, hogy a legmodernebb gépparkkal és laboratóriumokkal rendelkezünk, amiket a diákok nemcsak láthatnak és kipróbálhatnak, de folyamatosan dolgoznak is velük.
– Ennek lehet olyan haszna is, hogy Magyarországon marad a képzett, fiatal munkaerő?
– Pontosan. Fontos számunkra a lokális és a nyitott gondolkodás összefésülése, hogy valóban itthon helyezkedjenek el a hallgatóink. A Mercedesnek például van egy képzése Made in Kecskemét néven, ahol a vállalat vezetői és középvezetői tartanak előadást. Amikor tavaly nyáron az emirátusi delegáció meglátogatott bennünket, nagyon lenyűgözte őket, amit láttak. Ennek eredményeként született egy együttműködési megállapodás, amelynek köszönhetően októberben a Getex technológiai rendezvényhez kapcsolódóan tartottam előadást a jövő innovációs térszerkezetéről és az NJE-ről nemzetközi startup befektetők előtt. Ebből további együttműködéseket fogunk generálni.
– Hogyan képzeli el az NJE jövőjét öt-tíz éves távlatban?
– Azt szeretnénk mondani, hogy öt-tíz év múlva Magyarország legizgalmasabb „jövőegyeteméről” beszélhetünk, olyan nemzetközi együttműködésekkel és cégekkel, amelyeket az egyetem mellett épülő új Neumann Innovációs és Technológiai Park bevonz. Ezáltal egy nyüzsgő, pezsgő, fenntartható és okos egyetemi városrész valósulhat meg tehetséges fiatalokkal. Fontos számunkra még az is, hogy folytatódik a campus építése kollégiummal, adminisztrációs tömbbel, valamint egy multifunkcionális tér megteremtésével, a Kecskemét városához fűződő kulturális és építészeti hagyományok megőrzése mellett. Nagyon fontosnak tartom, hogy a tradíció és az innováció fúziójaként új dolgok szülessenek.
– Milyen tapasztalatokat szerzett az Európai Bizottság által vitatott egyetemi modellváltásról?
– Szerintem az nem fair, ami az Európai Bizottság részéről történik, amikor a Horizontot és az Erasmus-programot támadják. A világ minden részén ülnek polgármesterek és képviselők a kuratóriumokban Szingapúrtól az Egyesült Államokig, számos európai egyetemen is. Fontos a hazai modellváltó egyetemek sikeressége, hogy csökkenő demográfia mellett több hallgatót tudjanak vonzani. A kuratórium lehetőséget biztosít arra, hogy hosszú távon fenntarthatóvá tegye az egyetemet, meghatározza az egyetem vezetésével közösen azokat a kitörési pontokat, ahol az intézmény versenyképes tud lenni és a nemzetközi térben is meg tud jelenni. A nemzetközi rangsorokat tekintve a Times indított el egy új kezdeményezést, az úgynevezett Impact (magyarul: hatás, befolyás) rangsort, ahol a kisebb, specializált egyetemek is kiemelkedhetnek. A modellváltásnak éppen az a lényege, hogy a kuratóriumok segítsék az egyetem működését a gyorsabb előretörést célul kitűzve a hazai és nemzetközi versenyképességben.
– Geográfusként földrajzzal és geopolitikával is foglalkozik az NJE vezetése mellett, min dolgozik mostanában?
– Néhány hét múlva fog megjelenni a Geovízió című, kétkötetes tanulmánykötetem Fenntarthatóság és Eurázsia címmel. Büszke vagyok korábbi műveim, a Geofúzió és a Geopillanat című könyvek megjelenésére, amelyeket angolra fordítva is kiadtak Londonban, New Yorkban, Sanghajban és Szingapúrban. Magyar geográfus gondolkodó és alkotó vagyok, akinek az egyik fő missziója megmutatni a világunk rejtett összefüggéseit térképek segítségével. Ez szép és számomra szenvedéllyel teli kihívás.
