Kifejtette: 2015-ben egy nagy tömegeket beléptető folyamat indult el az Európai Unióban, ami összhangban volt a Soros György civil szervezetei által képviselt állásponttal. Rámutatott: az EU eddig a szervezettséget, a menekültstátushoz való hozzáférést hangsúlyozta, és elítélte a kerítésépítést.
A magyar kormány az évek során konzekvensen képviselte migrációs politikáját, és bár a magyar emberek számos szavazáson, nemzeti konzultáción erősítették ezt meg, mégis rendkívül sok politikai támadást kaptak – emelte ki.
Úgy vélekedett, hogy a súlyos terrorcselekmények, a nemzetbiztonsági, közbiztonsági fenyegetések, a súlyos bűncselekmény-sorozatok, a szociális háló leterheltsége, az ismeretlen identitású emberek nagy tömegben történő bejutása és kiutasíthatatlansága a politikai döntéshozókat is talán változásra ösztönözte.
A nemzetállamok között már korábban megkezdődött az együttműködés az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében – idézte fel.
Hangsúlyozta: ahol nagy tömegben érkeznek csoportosan illegális migránsok, és erőszakot alkalmaznak a bejutás érdekében, ott műszaki akadályrendszerre van szükség. Hozzátette: ez egy fontos biztonsági kelléke annak, hogy az EU külső határait és ezzel a belső határral rendelkező országok lakosságát is a schengeni kódexben foglaltakkal összhangban oltalmazni, védelmezni lehessen.
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója beszélt arról is, hogy Horvátország schengeni övezethez történő csatlakozásával a magyar–horvát határ belső határrá vált, az ott felszabadított eszközöket és élő erőt át lehet csoportosítani olyan határszakaszra, ahol nagyobb a migrációs nyomás. Emlékeztetett: a magyar–szerb határon idén eddig 10 500 illegális migránst fogtak el és 110 embercsempész ellen indult eljárás.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!