A kormány minden lépését határon innen és túl meghatározza, hogy mi, magyarok, megőrizzük identitásunkat, önrendelkezésünket és cselekvőképességünket – jelentette ki a kulturális és innovációs miniszter a fővárosi Bálnában a XXVI. Csángó bál megnyitóján. Csák János hangsúlyozta:
A csángó bál nem a múltról szól. A hagyományainkat meg kell élni, mert aki nem becsüli az ősei teljesítményét, annak nem lesz jövője, és őt sem fogják becsülni az utódai. Az a feladatunk, hogy ezt a lelki örökséget megtartsuk.
A tárcavezető arról beszélt, hogy a magyarok valamiféle szellemi jelenséget testesítenek meg, „ez a mi kultúránk, az észjárásunk, az életmódunk, ahogy gondolkodunk az embertársunkról”. Csák János úgy fogalmazott, hogy a kultúra három dolgot ad nekünk. Az egyik az azonosságtudatunk, hogy tudjuk, kik vagyunk, mert csak ennek alapján tudunk élni az önrendelkezésünkkel, ami ahhoz szükséges, hogy cselekvőképesek legyünk. Székelyföldön nagyon erős azonosságtudat van, de autonómia, önrendelkezés még nincs, és ez korlátozza a cselekvőképességet – tette hozzá. Kiemelte:
Nekünk az a feladatunk, hogy minden magyar nemzetrész cselekvőképes legyen, képes legyen megőrizni identitását, és rendelkezni sorsa felett. A magyaroknak 1100 éve pontos iránymutatásunk, hogy a kultúránk az Isten, család és haza hármasságában gyökerezik.
Az idei csángó bál fővédnöke Novák Katalin köztársasági elnök, a megnyitón jelen volt Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, valamint Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke is.
A XXVI. Csángó Bált a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Válaszút Népművészeti Egyesület rendezi meg szombat délutántól vasárnap hajnalig, tizenkét órán át a budapesti Bálnában.
Az idei műsorban kiemelt figyelmet kapnak a kortárs csángó költők, elhangzanak a somoskai Demse Márton, a klézsei Duma András, a lujzikalagori Gábor Felícia, a magyarfalusi Iancu Laura versei, prózái, saját tolmácsolásukban, mellettük a gyimesi költőreménység Tankó Erika is színpadra lép.
Közönség elé lépnek a moldvai és gyimesi hagyományőrző táncosok, énekesek, zenészek. A színpadi gálaműsorban közreműködnek a hagyományokat jól ismerő hagyományőrzők, Petrás Mária, Nyisztor Ilona, Tímár Magdó, Hodorog András és Lukács István Luki. A magyarországi csángó muzsikát játszó előadók közül szerepel a műsorban Szabó Balázs, Borbély Mihály, Farkas Zoltán „Batyu”, Lőrinszky Attila, a Rézeleje Fanfárosok zenekar, a Somos együttes, a Tázló együttes, a Szigony zenekar és a Zurgó együttes.
A csángó bálon mintegy másfélezer vendég vesz részt. A csángó kultúrkörből mentett munkákat a művészek fényképeken, textil- és kerámiamunkákon mutatják be egy kiállításon, a csángó magyar táncokat csángó és gyimesi hagyományőrző csoportoktól lehet megtanulni.
Az első budapesti csángó bál szervezői annak idején azért fogtak össze, hogy felhívják a figyelmet a veszélyeztetett moldvai, gyimesi és hétfalusi csángókra, az általuk létrehozott különleges értékekre, és segítsék a csángó közösségek fennmaradását.
Jelenleg mintegy ötvenezren beszélik a csángó magyar nyelvet, a Romániában élő csángó származásúak száma 250 ezer.
