A kormány minden lépését határon innen és túl meghatározza, hogy mi, magyarok, megőrizzük identitásunkat, önrendelkezésünket és cselekvőképességünket – jelentette ki a kulturális és innovációs miniszter a fővárosi Bálnában a XXVI. Csángó bál megnyitóján. Csák János hangsúlyozta:
A csángó bál nem a múltról szól. A hagyományainkat meg kell élni, mert aki nem becsüli az ősei teljesítményét, annak nem lesz jövője, és őt sem fogják becsülni az utódai. Az a feladatunk, hogy ezt a lelki örökséget megtartsuk.
A tárcavezető arról beszélt, hogy a magyarok valamiféle szellemi jelenséget testesítenek meg, „ez a mi kultúránk, az észjárásunk, az életmódunk, ahogy gondolkodunk az embertársunkról”. Csák János úgy fogalmazott, hogy a kultúra három dolgot ad nekünk. Az egyik az azonosságtudatunk, hogy tudjuk, kik vagyunk, mert csak ennek alapján tudunk élni az önrendelkezésünkkel, ami ahhoz szükséges, hogy cselekvőképesek legyünk. Székelyföldön nagyon erős azonosságtudat van, de autonómia, önrendelkezés még nincs, és ez korlátozza a cselekvőképességet – tette hozzá. Kiemelte:
Nekünk az a feladatunk, hogy minden magyar nemzetrész cselekvőképes legyen, képes legyen megőrizni identitását, és rendelkezni sorsa felett. A magyaroknak 1100 éve pontos iránymutatásunk, hogy a kultúránk az Isten, család és haza hármasságában gyökerezik.
Az idei csángó bál fővédnöke Novák Katalin köztársasági elnök, a megnyitón jelen volt Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, valamint Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke is.
A XXVI. Csángó Bált a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Válaszút Népművészeti Egyesület rendezi meg szombat délutántól vasárnap hajnalig, tizenkét órán át a budapesti Bálnában.
Az idei műsorban kiemelt figyelmet kapnak a kortárs csángó költők, elhangzanak a somoskai Demse Márton, a klézsei Duma András, a lujzikalagori Gábor Felícia, a magyarfalusi Iancu Laura versei, prózái, saját tolmácsolásukban, mellettük a gyimesi költőreménység Tankó Erika is színpadra lép.
