Szijjártó Péter: Tovább nő hazánk eddigi legnagyobb közlekedésipari megrendelése

Tovább bővül minden idők legnagyobb, magyar közlekedésipari megrendelése, amely egymilliárd euróról mintegy 1,1 milliárd euróra nőtt – jelentette be Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter a magyar–egyiptomi gazdasági vegyes bizottság negyedik ülése után, a Rania A. al-Masat nemzetközi együttműködésért felelős egyiptomi miniszterrel közös sajtótájékoztatóján elmondta: az eddigi 1300 vasúti kocsin felül újabb ötvenet rendel az egyiptomi vasúttársaság egy alapvetően magyar konzorciumtól.

Sajtótájékoztató a 4. Magyar-Egyiptomi Gazdasági Vegyes Bizottság ülése után Fotó: Koszticsák Szilárd

Gázvezeték építését tervezik Dél-Európában uniós támogatással

– Hiszünk abban, hogy a nukleáris energia a jövő energiája, hiszen olcsó, biztonságos és fenntartható módja a villamos energia előállításának – fejtette ki Szijjártó, hangsúlyozva: a felek kiterjedt nukleáris együttműködést kívánnak felépíteni. Emlékeztetett: az orosz Gazprom megbízható földgázszállító, a kockázatmegosztás jegyében azonban új forrásokat kell keresni annak érdekében, hogy hazánk kiterjedtebb szerződéses kapcsolatrendszerrel rendelkezhessen.

Egyiptom ezen a téren is lehetséges megoldás, a szállítás jelenleg cseppfolyósított formában lehetséges, de tervben van egy európai uniós támogatású gázvezeték építése is Dél-Európába – fogalmazott a tárcavezető.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban emlékeztetett: békére van szükség ahhoz, hogy a világgazdaság visszatérhessen a korábbi, hosszú távú fejlődést lehetővé tevő működéséhez, ez Magyarország és Egyiptom érdeke is. Kifejtette: biztonsági szempontból Egyiptom hazánk és Európa stratégiai partnere is, illetve fontos észak-afrikai védvonal, amely meggátolja az illegális bevándorlási folyamatok kiteljesedését, ennek hiányában ugyanis a migrációs nyomás jóval erősebb lenne.

Amit értenek Kairóban, azt sajnos egyelőre nem értik Brüsszelben, hogy az illegális migrációt nem menedzselni kell, hanem megállítani. Csak így lehet garantálni az európai kontinens biztonságát 

– hangsúlyozta.

A felek szándéknyilatkozatot írtak alá a nemzetközi fejlesztési tapasztalatok átadásáról és a szociális ügyekben való együttműködésről.

A magyar emberek döntenek arról, hogyan éljünk

Szijjártó Pétert arról is kérdezték, mi a véleménye arról, hogy az amerikai nagykövet egy írásában sérelmezte: a magyar kormány politikai vezetői gyakran beszélnek az ukrajnai béke előmozdításáról, továbbra is a Vlagyimir Putyin által támogatott nézeteket hangoztatják.

Teljes mértékben érdektelen, hogy „mit gondol ő vagy bármely más nagykövet a magyarországi belpolitikai folyamatokról, mivel semmi köze nincsen hozzá, nem dolga beleszólni Magyarország belügyeibe” – reagált Szijjártó Péter David Pressman felvetésére.

Ha arra kívánja felhasználni magyarországi tartózkodását, hogy minősítgesse a magyar emberek elég egyértelmű többséggel megválasztott, az emberek felhatalmazását bíró kormány tevékenységét, akkor nagyon nehéz dolga lesz abban a tekintetben, hogy a két ország közötti együttműködés javítása érdekében eredményesen dolgozzon

– hangsúlyozta a miniszter, kiemelve a kölcsönös tisztelet fontosságát.

Nem kormányzókat meg nem helytartókat fogadunk, akiket feltételezem, azért küldenének ide, hogy megmondják nekünk, hogy mi hogyan éljünk a saját hazáinkban. Ennek a korszaknak vége van. Magyarország szuverén ország, nekünk senki nem mondhatja meg kívülről, hogyan éljünk

– jelentette ki. Úgy fogalmazott: a magyar emberek eldöntik, a kormány jól dolgozik-e vagy sem, és a következő parlamenti választáson erről ítéletet mondanak, hasonlóan az elmúlt évekhez.

– Még akkor is, ha a világ más tájairól, talán onnan is, ahonnan a nagykövet úr érkezett, ezzel ellentétes döntéseket próbáltak meg inspirálni, sőt akár még finanszírozni is – mondta, rámutatva: a kormány külpolitikáját egyedül a nemzeti érdek vezérli, ami az, hogy mielőbb béke legyen Ukrajnában.

Voltak olyan külső próbálkozások, hogy Magyarországnak olyan kormánya legyen, amely nem magyar érdekeket képvisel, de ez a próbálkozás nem jött be. Mondhatnám azt is, hogy rossz befektetésnek bizonyult az a komoly pénzösszeg, amelyet ennek érdekében megmozgattak

– fogalmazott.

Beszélt arról is, hogy zsákutca a föderalizmus elképzelése, az európai egyesült államok koncepciója, ami szerinte csak bajt hozna és a közösség jelentős gyengüléséhez vezetne. Kifejtette: az utóbbi évek válságai során elsősorban azok az intézkedések működtek, amelyeket az EU tagállamai nemzeti alapon vagy kormányközi együttműködéssel hoztak meg.

Orbán Viktor a hónap végén Kairóba látogat

Szijjártó Péter részt vett a Magyar–Egyiptomi Üzleti Fórumon is, ahol úgy fogalmazott: az utóbbi években tovább erősödött a megbízható és kiszámítható partnerségek jelentősége. Beszélt arról, hogy a két a két ország között nincsenek nyitott politikai ügyek. A tárcavezető it is hangsúlyozta, hogy Magyarország nagyra becsüli Egyiptomot a többi között az illegális bevándorlás akadályozása terén betöltött szerepéért. Emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök február végén látogatást tesz Kairóban.

A miniszter felidézte azt is, hogy szilárd alapra van szükség az együttműködéshez, például a kettős adóztatás elkerülése érdekében, de ez is adott magyar–egyiptomi viszonylatban. Emlékeztetett: az Eximbank százmillió eurós hitelkeretet nyitott a vállalatközi kapcsolatok támogatására.

Beszámolt arról is, hogy tavaly az Egyiptomba utazó magyar turisták száma meghaladta a 120 ezret, a kormány pedig évi 200-ra emelte az egyiptomi hallgatóknak fenntartott ösztöndíjas helyek számát a hazai egyetemeken.

Az elmúlt tizenhárom évben Európában több ország is „gyakorlatilag válságról válságra bukdácsolt”, Magyarország azonban minden krízisből megerősödve került ki – jelentette ki végül Szijjártó Péter, aki szerint ez annak is köszönhető, hogy a kormány sajátos magyar válaszokat keresett a kihívásokra, és a nehézségek ellenére sem adta fel fő célkitűzéseit, így a teljes foglalkoztatottságot és az alacsony adókulcsokat.

Ahogy arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt: a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a közelmúltban megerősítette, hogy a háború következményeként emberek ezrei halnak meg és egész országrészek válnak pusztasággá. A tárca hangsúlyozta: Magyarország ezért akar békét és fegyverszállítások helyett azonnali tűzszünetet. Ez hazánk világos álláspontja a háború kezdete óta, mert sem szavakban, sem tettekben nem kívánunk belekeveredni a háborúba – jelentette ki a KKM.

Borítókép: Rania A. al-Masat nemzetközi együttműködésért felelős egyiptomi miniszter és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)