A Telex maga a bizonyíték arra, hogy Magyarországon sajtószabadság van

Megfogalmaztunk tizenkét, adatokon és tényeken alapuló állítást, ezek egyikét sem cáfolták. A Telex alapításának és működésének a körülményei, illetve az azóta eltelt időszak pedig ékes bizonyítéka annak, hogy Magyarországon sajtószabadság van – mondta lapunknak Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet igazgatója arról, hogy a Telex szerint komoly bajok vannak a sajtószabadsággal és a nyilvánossággal hazánkban.

2020.10.23. Budapest Dull Szabolcs, Index.hu volt főszerkesztője Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

A Telex nem ellenzéki médium – szögezte le lapunknak küldött válaszában Kárpáti Márton, a portál ügyvezető igazgatója, akit a Nézőpont Intézet nemrég közzétett tanulmányáról kérdeztünk. 

Ebből kiderült, hogy a híresztelésekkel szemben Magyarországon él és virul a sajtószabadság, így nem igaz, hogy az ellenzéki – a tanulmány megfogalmazása szerint kormánykritikus – médiumok bármilyen módon el lennének nyomva, sőt több szempontból ennek éppen az ellenkezője igaz. 

Válaszában Kárpáti hangoztatta, hogy ők az újságírás szakmai elvei szerint foglalkoznak témákkal, függetlenül attól, hogy azok a kormányzat vagy az ellenzék ügyeit érintik.

„Rengeteg olyan cikkünk/videónk volt/van/lesz, ami az ellenzék ügyeivel foglalkozik. Ha a Telex ellenzéki média lenne, akkor ilyen cikkek nyilván nem készülnének” – írta az ügyvezető igazgató, aki szerint 

a Telex kritikus, nem függ egyetlen politikai oldaltól, párttól sem.

Telex: Komoly bajok vannak

Kárpáti Márton ezután bírálta a „kormányhoz ezer szálon köthető” Nézőpont tanulmányának megállapításait, terjedelmi okokból ezek legjavát idézzük. 

Szerinte az intézet a magyar sajtószabadság vizsgálatakor szinte kivétel nélkül csak pozitív példákat említett, noha ebben a tekintetben „a World Press Freedom Index szerint Magyarország a 85. helyen áll, 2006-ban pedig még az előkelő 10. helyen álltunk, azaz a sajtószabadság szempontjából jelentős visszaesés történt az elmúlt években”.

Kárpáti szerint továbbá a Nézőpont jelentése nem tér ki a közmédiában „hétről hétre tetten érhető cenzúrára”, ahová csak a választások után hívnak meg ellenzéki politikusokat, illetve arra sem, hogy „a kormányzati szervek telefonokra telepített kémszoftverrel figyeltek meg magyar újságírókat”. Állította: a kormányzati és állami szervek és tisztségviselők lényegében nem válaszolnak a nem baráti sajtó kérdéseire, illetve rengeteg olyan közérdeklődésre számot tartó esemény van, amire a nem kormánybarát sajtó nem kap meghívást.

– A jelentés azt ünnepli, hogy bárki bármit olvashat, és bárki bármit írhat, aminek 33 évvel a rendszerváltás után nem kiemelendőnek, hanem természetesnek kellene lennie. Hosszan lehetne még boncolgatni a jelentést és a magyar sajtószabadság problémáit is, de talán a felsorolt példák is megmutatják, hogy bizony – a Nézőpont Intézet igyekezete ellenére – komoly bajok vannak a sajtószabadsággal és a nyilvánossággal Magyarországon” – összegzett lapunknak a Telex ügyvezető igazgatója.

Nézőpont: Kiegyensúlyozott piac

Mit is állapított meg a Nézőpont Intézet rendkívül részletes, több mint húszoldalas kutatása? Többek között azt, hogy a magyar médiumok egyértelműen besorolhatók a kormányról alkotott véleményük alapján, és minden médiatípusban vannak kormánybarátok és kormánykritikusok. 

Ezek pedig politikai hovatartozásuktól függetlenül az ország egész területén bárki számára könnyen hozzáférhetők: a nyomtatott napi- és hetilapokat országosan terjesztik, a jelentős elektronikus médiumok országos lefedettségűek. 2010-ben 34 kormánykritikus médium működött Magyarországon, 2022-re 52-re emelkedett a számuk. Magyarország legjelentősebb kormánykritikus médiavállalkozásai nyereségesek, összesített adózott eredményük 2021-ben több mint 32 milliárd forint volt. A kormánykritikus médiumokat üzemeltető gazdasági társaságok és egyesületek összbevétele évről évre – egy év kivételével – folyamatosan emelkedett, adózott eredményük az elmúlt hét évben pozitív volt – áll a kutatásban.

Ez megállapítja azt is, hogy a magyar lakosság eszközellátottsága kifejezetten magas: 3,6 millió televízió-előfizetés van, 8,3 millió ember napi szinten el tudja érni a tévécsatornákat, a háztartások 83 százalékában van széles sávú internet, az internethasználók 95,4 százaléka napi szinten használja is világhálót. „Magyarország alkotmányában és törvényeiben, de jure garantálja a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságát” – szögezi le a dokumentum.

A tények a lényeg

Nem akarok vitatkozni a Telexszel, a nyilvánosság és az olvasók majd eldöntik, hogy ők valóban függetlenek és csak a szakmaiság alapján állnak-e. Mi megfogalmaztunk tizenkét, adatokon és tényeken alapuló állítást, ezek egyikét sem cáfolták. A tények ugyanis magukért beszélnek – mondta megkeresésünkre Boros Bánk Levente. 

A Nézőpont Intézet igazgatója szerint ugyanakkor a Telex alapításának és működésének a körülményei, illetve az azóta eltelt időszak pont a hazai sajtószabadság bizonyítéka. Emlékeztetett: a Telex esetében elvileg a semmiből hoztak létre egy olyan szerkesztőséget, amely saját üzleti beszámolja szerint 2020. július 31. és a december 31. között, azaz mindössze öt hónap alatt több mint 600 millió forintos pénzösszeghez jutott, ennek jelentős része ugyanakkor nem árbevétel, hanem különböző hátterű támogatás volt. 

– A szerkesztőség pedig azóta éves szinten egymilliárd forint feletti bevétellel rendelkezik, amelyek jelentős része továbbra is ismeretlen forrásból származik. Ennél ékesebb bizonyítéka nincsen annak, hogy Magyarországon sajtószabadság van – mondta Boros Bánk.

 Szerinte hogy a tények ellenére a portál mégis ennek az ellenkezőjét állítja, az az oka, hogy az ő pozíciójukból mindez kifizetődő. 

Ez a demagóg vád ugyanis jól rezonál a kormányellenes támogatók, politikai szereplők, a nemzetközi, liberális médianyilvánosság körében

– mondta Boros Bánk Levente. 

Borítókép: Dull Szabolcs főszerkesztő és csapata az induláshoz több mint 600 millió forintnyi támogatást kapott (Fotó: Kurucz Árpád)