Eltűnhetnek a baloldali pártok a 2024-es EP-választáson

–A 2024-es európai parlamenti választásokon fontos, hogy egy párt erős szervezeti háttérrel rendelkezzen, azonban a baloldali kis pártok között nem ez tapasztalható – vélekedett Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője. Lapunk korábban beszámolt arról, hogy a legújabb közvélemény-kutatások szerint a baloldalon a Demokratikus Koalíció és a Momentum támogatottsága a legnagyobb, míg a többi baloldali párté egy százalék körül stagnál, így kérdés, hogy melyik ellenzéki pártok juthatnak mandátumhoz a 2024-es EP-választáson.

2021.10.23. Budapest Egységben a szabad Magyarországért! Október 23-i ellenzéki gyűlés Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet képen: Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke, Jakab Péter, a Jobbik elnöke, Márki-Zay Péter az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely főpolgármester, Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője Fotó: Kurucz Árpád

– A baloldali kis pártok problémája az, hogy a tavalyi országgyűlési választáson elszenvedett vereségük óta szervezeti, személyi és szellemi válságban vannak – fogalmazott a Magyar Nemzet megkeresésére Nagy Ervin a 2024-es EP-választással kapcsolatban. A XXI. Század Intézet elemzője hangsúlyozta: a baloldalon túlkínálat van a pártokból, nincs szükség ennyi ellenzéki formációra. Mint mondta, a baloldali kis pártok támogatottsága nem fog változni a 2024-es európai parlamenti, valamint önkormányzati választásokig.

Aligha fog össze az ellenzék a 2024-es EP-választásra. Fotó: Teknős Miklós

– A Jobbik konzervatív, valamint az MSZP szociáldemokrata fordulata hiteltelen. Az LMP-vel és a Párbeszéddel pedig az a probléma, hogy egymás konkurensei az amúgy is alacsony társadalmi érdeklődésre számot tartó zöldpolitika témájában, miközben a két párt nem rendelkezik országos hálózattal – hívta fel a figyelmet a szakértő. Kiemelte, hogy a két zöldpárt összeolvadására kevés esélyt lát, mivel az LMP és a Párbeszéd viszonya korántsem felhőtlen, másrészt az LMP lokális, míg a Párbeszéd globalista zöldpolitikát folytat.

– Ez a különbség azonban a választópolgárok számára gyakorlatilag nem látható – tette hozzá. Nagy Ervin szót ejtett arról is, hogy történelmi töredezettség tapasztalható a baloldalon. – Ha folytatódik ez a fragmentáltság, és továbbra is egymás kárára dolgoznak a pártok, akkor még nehezebb helyzetbe kerülnek, mivel ez az állampolgárok számára követhetetlen – szögezte le. A XXI. Század Intézet elemzője felhívta a figyelmet, Jakab Péter, valamint Márki-Zay Péter is saját párt megszervezését tervezi, ami további zavart okozhat a baloldali pártok között.

Mit hozhat az EP-választás a baloldalnak?

Azzal kapcsolatban, hogy a 2024-es európai parlamenti választáson hogyan szerepelhetnek a baloldali pártok, a szakértő elmondta: a Demokratikus Koalíció 3-4 mandátummal számolhat, ám adott esetben nem a kormánypártok, hanem a Jobbik és az MSZP kárára tudná növelni az EP-képviselőinek a számát. A Momentummal kapcsolatban kiemelte, hogy a kutatások azt mutatják, veszíthetnek a mostani két EP-mandátumukból. 

– Az európai parlamenti választásnál fontos, hogy egy párt erős szervezeti háttérrel rendelkezzen. Azonban drámaian fogyatkozik a Jobbik és az MSZP tagsága, míg az LMP-nek és a Párbeszédnek sohasem volt országos lefedettsége, így esélytelen, hogy egyedül sikeresek legyenek. Ha pedig elbuknak, akkor kiesnek a politikai élvonalból – szögezte le Nagy Ervin. Megjegyezte, hogy egy összefogásra nem lenne nyitott a Demokratikus Koalíció, az pedig egy taktika része lehet, hogy a Gyurcsány-párt EP-listájának a negyedik helyét nyitva hagyták, mivel azért cserébe elvárhatják, hogy egy másik párt politikusa csatlakozzon a DK-ba.

Ahogy arról lapunk beszámolt, az IDEA Intézet márciusi közvélemény-kutatása szerint a DK támogatottsága 12 százalék, a Momentumnak pedig ötszázalékos a támogatottsága. Viszont az LMP, a Jobbik, az MSZP és a Párbeszéd egy százalékon áll. Március elején látott napvilágot a Nézőpont Intézet, valamint a Medián felmérése, és mindkét kutatás hasonló támogatottsági adatokra jutott. A két felmérés hasonlóan a DK-t látta a legnagyobb ellenzéki pártnak: 12 (Nézőpont) és 14 (Medián) százalékos támogatás mellett. Mindkét kutatás alapján a Jobbik a bejutás küszöbén áll négy (Nézőpont), illetve öt (Medián) százalékkal, míg a Mindenki Magyarországa és az LMP kettő-kettő, A Nép Pártján kettő-egy, az MSZP kettő-egy, a Párbeszéd pedig nulla és két százalékon áll.

Borítókép: Baloldali nagygyűlés (Fotó: Kurucz Árpád)