Kopp Mária – Egy élet a demográfiai fordulatért

Nyugodtan kijelenthető, hogy a mai magyar népesedés- és családpolitika Kopp Mária és Skrabski Árpád tevékenysége nélkül nem lenne az, aminek ma ismerjük. A házaspár tudományos alapon is kimutatta, hogy azok az emberek élnek hosszabb és boldogabb életet, akik a családalapítás mellett döntöttek. Kopp Mária pedig elsőként mondta ki, hogy a családpolitika alapja az, hogy megszülethessenek a kívánt és tervezett gyermekek.

Ezt tükrözi a Duna televízióban a házasság hete alkalmából bemutatott Professzor Kopp Mária című friss dokumentumfilm is. A Borsody István rendezte film gyerekkorától tárja a néző elé Kopp Máriának a mai világban ritkaságszámba menő hiteles életútját, ő ugyanis

pontosan azok szerint az elvek szerint élt, amelyeket hirdetett.

Skrabski Árpáddal mély lelki és intellektuális kapcsolatuk volt, nagyon vonzódtak egymáshoz. Két lányt – Lucát és Fruzsit – neveltek fel, akik a mai napig elérzékenyülve és boldogan mesélnek gyermekkorukról, hogy mit kaptak szüleiktől.

Boldogabb élet

Ráadásul Kopp Mária és a mérnök-szociológus Skrabski Árpád életútja a tudományos életben is teljesen összefonódott. Már 1983-ban országos kutatásba kezdtek: alapos kérdőívek tudományos kiértékeléséből szűrték le, milyen a magyar társadalom lelkiállapota. Nemzetközi szinten is egyedülálló vizsgálódásaik segítségével kimutatták, hogy

azok az emberek élnek hosszabb és boldogabb életet, akik a családalapítás mellett döntöttek.

Emellett arra a – mai magyar családpolitika alapvetését jelentő – tényre is rámutattak, hogy a magyar fiatalok jellemzően több gyermeket terveznek, mint amennyi életük során megszületik. Ez az elméleti szám átlagosan jócskán kettő fölött van – ez azért lényeges, mert demográfiai szempontból azokban a közösségekben, társadalmakban nem fogy a lélekszám, ahol a nőknek életük során statisztikai átlagban legalább 2,1 gyermekük születik.

Kívánt és tervezett gyerekek

Ahogy Fűrész Tündétől, a pszichológiaprofesszor nevét viselő családkutató szervezet, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnökétől a filmben elhangzik: Kopp Mária volt az első Magyarországon, aki kimondta, hogy

bármilyen családpolitika alapja az az elv, hogy szülessenek meg a kívánt és a tervezett gyermekek.

Ezt a mély belső meggyőződésből képviselt álláspontot a Hungarostudy-kutatásokkal is messzemenőkig igazolták. „Világosan kirajzolódik, hogy a családok szétverése súlyos demográfiai és egészségügyi helyzethez, a szociális védőháló megszűnéséhez vezet, és az egész társadalom létét fenyegeti. Napjainkban így azok teszik a legnagyobb szolgálatot az emberiségnek, azok védik az igazságot, akik a család intézményének védelméért fáradoznak” – ez a zárógondolata a több alkalommal megismételt kutatás legfőbb összefüggéseit ismertető írásnak, A boldogságkeresés útjai és útvesztői című, először 2009-ben napvilágot látott kötetnek, amelyet a KINCS 2020-ban újra megjelentetett. Utóbbi kiadás fülszövege újfent megerősíti, hogy „tudományos téziseikért a szerzőpáros tagjai párját ritkítóan örömteli házasságukkal álltak jót”. 

Három királyfi 

A 2012-ben a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal polgári tagozata kitüntetésben részesülő Kopp Mária kezdeményezésére még 2009-ben megalakult a Népesedési Kerekasztal. Ennek fő célkitűzése – amelyet egykor valamennyi parlamenti párt elfogadott –, hogy a családok által kívánt, tervezett gyermekek valóban megszülessenek, amiben kulcsszerepe van a család és a hivatás összhangjának, a gyermekesek anyagi terhei enyhítésének. Kopp Mária nem sokkal halála előtt hívta életre a ma kisebbik lánya, az újságíró Skrabski Fruzsina által vezetett, beszédes nevű Három Királyfi, Három Királylány Mozgalmat. 2018-ban kezdte meg működését a professzor asszony szellemiségét követő intézet, a KINCS. Deklaráltan is Kopp Mária és Skrabski Árpád munkásságára alapozva az Orbán-kormányok 2010 óta számos intézkedést hoztak a családok, a demográfiai problémák javítása érdekében. Ezek eredményeként néhány év alatt a mélypontot jelentő 2011. évi 1,23-ról 1,6-ig javult a magyarországi termékenységi mutató, miközben Európa legtöbb országában csökkent. (Igaz, a Covid miatt tavaly itthon is megtorpantak a kedvező folyamatok.) Orbán Viktor miniszterelnök többször kifejtette kormánya demográfiai célkitűzéseit, miszerint 2030-ra érjük el a 2,1-es termékenységet. Ebben az állam többek között azzal tud segíteni, hogy a gyermekesek anyagilag jobban járjanak, mint ha nem lenne gyermekük.